Az angolban melyik akcentussal ejtik a"the"-t di-nek?(thi)

Egyikben sem. Di-nek akkor ejtik, amikor a the után álló szó magánhangzóval kezdődik. De nem mindenki ejti úgy.

Vagy amikor hangsúlyozzák a névelőt, akkor is "thee"-nek ejtik.

Az előző válaszolók válaszához annyit tennék még hozzá, hogy semelyik nyelvjárásban nem szabad a magyaros "d"-vel ejteni a "the" szót, éppúgy, mint ahogy soha nem szabad magyaros "sz"-el ejteni a "think" szót sem. A magyar "d"-ben a nyelv csúcsa a szájpadláson van, míg a "the" szó helyes kiejtésekor a két fogsor között, éppúgy, mint a "think" szóban.

5: A képzésük ugyanolyan, csak az egyik zöngés ('the' [ðə]), a másik zöngétlen ('think' [θɪŋk]). Zöngés hangoknál rezegnek a hangszalagok, zöngétleneknél meg nem. A ð-θ tehát ugyanolyan zöngés-zöngétlen pár, mint pl. a b-p, g-k, d-t, z-sz, v-f, stb.

6: rendben, nagyon szépen köszönöm.

A #4 válaszom teljesen szakszerű, pontos és segítőkész volt, s látom, mégis volt, aki lepontozta. Mindenesetre a nyelvoktatás itthoni állapotának fényében ez nem meglepő. Sajnos Magyarországon még sokszor maguk az angol nyelvtanárok, sőt néha még az angol nyelvtanárokat képző egyetemi tanárok is rossz kiejtéssel beszélnek, vagy legalábbis nem javítják ki az nyelvtanulók alapvető kiejtési hibáit. Ennek pedig egyenes következménye az a szégyenletes helyzet, hogy egy átlagos svéd vagy holland sokkal, de sokkal szebben beszél angolul, mint egy átlagos magyar. Ha valaki kimegy egy berögzült magyaros kiejtéssel angol nyelvterületre, akkor ne csodálkozzon, ha nem értik meg, vagy félreértik, vagy mulatságosnak tartják a beszédét. (Nagyon nem mindegy, hogy "you are thick" vagy "you are sick".) Én több évet éltem nyelvterületen, s mikor kiutaztam, már viszonylag jó kiejtéssel beszéltem, s még így is volt, amikor a született britek nem értettek meg, s ezért megismételtették velem, ami mondtam, pusztán azért, mert elsőre nem pontosan formáltam meg az angol fonémákat. Úgyhogy aki azt gondolja, ez nem fontos, az nagyon téved. Fontos. Különösen akkor, ha az illető jó benyomást akar kelteni, mondjuk egy állásinterjún vagy egy munkahelyi értekezleten.