Van értelme nyelvekkel kapcsolatos szakmát tanulni, ha úgy is az AI csinál majd mindent?

Szerintem még sokáig ki fogják röhögni bárhol azokat, akik egy kütyütől függnek, mert képtelenek a helyi nyelven legalább alapszintű mindennapos kommunikációra. Valahogy életszerűtlen is, hogy például egy tolmácsgéppel kérjél a főnöködtől fizetésemelést, vagy tolmácsgéppel vallj szerelmet.

Persze vannak, akik érthető okokból rá vannak szorulva (például az ukrán háborús menekültek egészen jól elbeszélgetnek egy gyárban fordítóval, ha muszáj, és senki sem várhatja el tőlük, hogy megtanuljanak magyarul,) de ha te olyan helyre mész, amit szabad akaratodból választottál, ott hülyén teszi ki magát, ha ennyire sem érdekled őket, és a kocsmában is tolmácsgéppel kérsz ki egy pohár sört.

A gyártósoron vagy raktári pakolóként persze kézzel lábbal is meg lehetne kérdezni, hogy mi a mai munkafeladat, legfeljebb a normálisan két percig tartó beszélgetés tíz percig tartana, de ott meg a gyakorlat inkább az, hogy több időt spórolnak, ha felvesznek egy nyelvet beszélő magyar csoportvezetőt, neki magyarázzák el egyszer, és a többi már az ő dolga a brigáddal. De a "nyelvekkel kapcsolatos szakmákkal" ez aztán végképp köszönőviszonyban sincs.

Ami a "nyelvekkel kapcsolatos szakmákat" illeti: egy komolyan vehető tolmács, fordító, vagy vállalati nemzetközi kapcsolatok PR-es tudása nem annyiban merül ki, hogy tud két-három idegen nyelvet mondjuk felső fokon. Ezek külön szakmák, amiket tanulni kell, és hosszú évek rutinja is kell.

Ha valaki legalább angolul nem beszél folyékonyan, ami alap, szóba sem állnak vele egy sima irodai munkához sem. Jobb helyeken angolul tárgyalják meg a további készségeit, erősségeit, szakmai tapasztalatát, további beszélt nyelveit.

"Ha valaki legalább angolul nem beszél folyékonyan, ami alap, szóba sem állnak vele egy sima irodai munkához sem."

A folyékony angol nem alap. Nagyon sok ember nem beszél folyékonyan angolul, mivel ez nem tudás, hanem képesség és neveltetés, kérdése. Ha valaki angol anyanyelvi környezetbe születik, vagy az egyik szülője angol anyanyelvű, akkor mákja van, és folyékonyan fog beszélni.

Középiskolás vagy felnőtt korban viszont ez már a képességektől függ. Ha nincs mákja, mert olyan képességekkel született, akkor elmakog majd valahogy angolul, de nem fog folyékonyan beszélni.

Éppen ezért elég igazságtalan, amikor embereket bélyegeznek meg az angol tudása miatt, amikor nyílvánvaló, hogy az angol nyelv adottság kérdése, és nem tanulható. Úgy, ahogy a matematika sem. Vagy van hozzá az embernek tehetsége, vagy nincs.

Na jó, a #6-os kommentben elfogult voltam, úgyhogy javítom magam, mert látom, hogy számos hülyeséget írtam. 😄

Szóval tegyük rendbe:

Sokan a lustaságuk miatt nem tanulnak meg angolul folyékonyan. Azért szorgalommal messzire el lehet jutni. Lehet, hogy nem egy nyelvzseni valaki, és nem lesz belőle tolmács, meg fordító, de azért egy B2-C1 szintre el lehet jutni megfelelő kitartással (sőt, ha már a matekos példát hoztam: egy 3-ast a gyenge matekosok is össze tudnak szedni a középszintű érettségin, kitartással).

Persze, lehetnek olyan emberek, akik tényleg nem tudnak folyékonyan megtanulni angolul, de úgy képzelem, hogy ők magyarul sem tudnak jól: gyér szókincs, nyelvtani hibák a beszédben, nem tudják magukat kifejezni. Hát igen, aki az anyanyelvét sem tudta megtanulni, az az idegen nyelvtanulástól se várjon sokat. Őket tényleg igazságtalan elítélni.

De aki meg tudna tanulni egy idegen nyelvet, attól elvárható lenne. Szóval igen, tanulható az angol, egy hétköznapi embernek biztosan az.