Mit jelent, hogy egy nyelvvizsga "nemzetközileg elismert"? Minden külföldi cég és intézmény elismeri? Köteles elismerni? Ha igen, milyen törvény kötelezi erre? Ha nem, akkor meg csak parasztvakítás ez az egész szöveg?
Vannak ténylegesen megkövetelt nyelvvizsgák (vízumhoz, egyetemi tanulmányokhoz), országtól függően ezek az IELTS, TOEFL, Cambridge stb. lehetnek. Mindenhol más. Az IELTS-ről picit többet tudok, de nagyjából mind egyformán működik. Felmérik az aktuális (!) tudásszinted, épp ezért max. 2 évig érvényes.
Az összes többi Euro, Origo, TELC és társai egyformák, tök mindegy. Egyformán semmit nem jelentenek sehol.
"Az összes többi Euro, Origo, TELC és társai egyformák, tök mindegy. Egyformán semmit nem jelentenek sehol."
Hát ez az, ezt gyanítom én is...
Én mondjuk azokat, akik a parasztvakítás szót használják, jelentősen primitív elméknek tekintem, de a nyelvvizsgákat nem kötelező elismerni:
oké tehát nagy vonalakban: van ez az egységes európai nyelvi szintes keretrendszer (van valami nagyon hivatalos neve is, de googlezd meg), ami megállapítja, hogy milyen szinthez milyen tudással kell rendelkezned. a "nemzetközi nyelvvizsgák" ezeknek a sztenderdeknek megfelelően vannak felépítve, így egy adott közösségen belül (értsd: államok és nyelvek, ahol elfogadják illetve értelmezhető ez a keretrendszer*) biztosak lehetnek abban, hogy egy ÖSD B1es szintű nyelvvizsga egy adott szintű nyelvtudást igazol.
a magyar origó és társai ennek a keretrendszernek változatos okoból nem felelnek meg, azaz a német origó B1es papír nem feltétlenül jelenti azt, hogy adott személy valóban rendelkezik a B1es szinten elvárt készségekkel. (az origó egy nagyon jó példa, mert könnyű felfogni laikusoknak is: a fele vizsgán csak magyarul kell írni-olvasni, tehát egyértelműen nem alkalmas lemérni a német nyelvi tudásodat)
*természetesen vannak más rendszerek is, amik között ilyen átszámolási értékek vannak. illetve nyelvek, amiknél egyszerűen nem működik ez a hatos felosztás, mint pl. a japán, ami egészen saját szintekkel dolgozik.
"a "nemzetközi nyelvvizsgák" ezeknek a sztenderdeknek megfelelően vannak felépítve"
A magyar akkreditált nyelvvizsgák is. Az akkreditációs rendszernek pont az a lényege, hogy ezt biztosítsa.
"a magyar origó és társai ennek a keretrendszernek változatos okoból nem felelnek meg"
Ezt az állítást mire alapozod?
"az origó egy nagyon jó példa, mert könnyű felfogni laikusoknak is: a fele vizsgán csak magyarul kell írni-olvasni, tehát egyértelműen nem alkalmas lemérni a német nyelvi tudásodat"
Laikusokat könnyű megpróbálni ezzel a szöveggel félrevezetni...
Az egyszerűen nem igaz, hogy "a fele vizsgán csak magyarul kell írni-olvasni". Az igazság az, hogy van a vizsgának olyan része, amikor a magyar nyelvet is kell használni, de nem csak azt, hanem vele párhuzamosan az idegen nyelvet is. Pl. idegen nyelven hallasz valami szöveget és az idegen nyelven elhangzottakkal kapcsolatban magyar nyelvű kérdésekre kell válaszolni magyarul.
Aki legalább laikusként volt már olyan helyzetben az életben, hogy ő volt az egyetlen a jelen levők közül, aki értette az idegen nyelven elhangzott szöveget (akár élő beszédben, akár tévében, rádióban, stb.), és a többiek közben újra és újra magyarul kérdezgették őt, hogy mit mondott a beszélő, az megtapasztalhatta, hogy egyáltalán nem könnyebb így használni, alkalmazni az idegen nyelvet, sőt! Nem véletlenül bízták szakértőkre az akkreditációs rendszer kidolgozását, nem pedig laikusokra, ugyanis a megfelelő nehézségű idegen nyelvi szöveggel és a hozzá tartozó megfelelő nehézségű magyar kérdések segítségével nagyon is jól mérhető a nyelvtudás szintje ezzel a módszerrel is.
"a hozzá tartozó megfelelő nehézségű magyar kérdések segítségével nagyon is jól mérhető a nyelvtudás szintje ezzel a módszerrel is."
Nem lehet. Pontosan ezért nem fogadják el (vagy csak nagyon-nagyon ritkán) az ilyeneket külföldre költözésnél, külföldi egyetemre való jelentkezésnél.
A magyar kérdéseknél meg van adva a lehetősége, hogy a saját anyanyelveden gondolkozz. Ez pedig értékes másodperceket vesz el!
Te biztosan (illetve általában az emberek) nem érzik jelentősségteljesnek, "csak" 1 mp-nek, de professzionális környezetben, illetve egyetemen ahol darálják a szöveget és nem várnak, nincs idő arra, hogy magadban átfordítsd. Márpedig ha csak ilyen vizsgát tudsz jó eredménnyel letenni, az azt jelenti, hogy csak erre vagy képes. Lehet, hogy valójában tudsz az adott nyelven is gondolkozni, de a munkáltató/egyetem/bevándorlásiak ezt nem fogják kideríteni egyesével minden embernél.
Az Origo, Euro, stb., azt mutatja meg, hogy bár a saját anyanyelveden gondolkozva, de tudod-e használni az adott nyelvet, megérted, tudsz válaszolni.
Míg egy IELTS Academic, vagy TOEFL azt mutatja meg, hogy egy 100%-ban célnyelvi környezetben helyt tudsz-e állni, akár más-más akcentusokkal is elboldogulsz-e, képes vagy-e angol környezetben létezni (az IELTS-nek sajátossága, hogy mindegyik listening section más-más akcentust tartalmaz, amikor én csináltam, volt egy brit, amerikai, skót, ír, wales-i, ausztrál).
Ezt most kicsit az angolra hegyeztem ki, de konkrétan országonként, egyetemenként, munkahelyenként, és még inkább nyelvenként, abszolút eltérő lehet.
Ha megmondod, hogy melyik nyelv, melyik ország, illetve melyik egyetem/cég, ami téged érdekel, akkor könnyebb lenne pontos választ adni.
"nem fogadják el (vagy csak nagyon-nagyon ritkán) az ilyeneket külföldre költözésnél, külföldi egyetemre való jelentkezésnél"
Akárcsak az euroexamet, a TELC-et, vagy más egyéb egynyelvű vizsgákat... főleg, ha már nem elég frissek a vizsgaeredmények...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!