Hány nyelvet lehet tudni, vagy megtanulni anyanyelvi szinten?

Ismerek egy nőt, aki 6 nyelven beszél tolmácsszinten. Nem vagyok biztos abban, hogy ebből hány az anyanyelvi szintje, de az biztos, hogy mind a hat nyelven messze felsőfok fölött beszél.

Ezt úgy csinálta, hogy azt hiszem egyrészt többnyelvű környezetbe született (azt hiszem osztrák vagy svájci), másrészt apáca, akit a rendje mindenféle országokba vezényelt, és ott megtanulta a helyi nyelvet magasszinten.

Ismerek olyan családot, ahol különböző nemzetiségűek a szülők, de Magyarországon élnek, a gyerekeik is itt születtek, itt járnak iskolába stb. Na, ezek a gyerekek pl. 3 nyelven beszélnek anyanyelvi szinten. Ha ezen kívül még az angolt is ennyire megtanulja valaki, az már 4.

Az angolt pedig elég “könnyű” megtanulni magas szinten, tekintve, hogy világnyelv. Magamból kiindulva, én nem is tanultam iskolában angolt, de annyira mindent angolul néztem/olvastam az interneten, hogy konkrétan automatikusan angolul gondolkodom, és majdnem max pontos lett a nyelvvizsgám (amire szintén egy percet sem készültem egyedül se). Pedig én csak nagyobb gyerek koromban kezdtem el internetezni; manapság már simán BABA koruktól kezdve angolul néznek videókat a youtube-on a gyerekek (csomó ilyen van a környezetemben).

Egyébként pedig úgy tudom, hogy ha kb. 8 éves koráig elkezd valaki tanulni egy nyelvet, az még lehet anyanyelvi szintű. Tehát ha mondjuk valaki többször is költözik gyerekkorában országok között, az elképzelhető, hogy magas szinten megtanulja ezeket a nyelveket. (De ez már csak elmélet, nem tapasztalat.)

Még hozzátenném (2. vagyok): a kritikus / szenzitív periódus lezárultát követően (bármikorra is tesszük ennek végét), már nem lehet egy másik nyelvnek ugyanolyan módon a birtokába jutni, mint ahogy az az anyanyelvünk esetében történt.

Lehetséges nagyon magas szinten megtanulni egy idegen nyelvet, az is könnyen lehet, hogy egy beszélgetés alapján nem fogják tudni rólunk megmondani (vagy nem rögtön), hogy külföldiek vagyunk, vagy lekörözünk egy anyanyelvűt szókincsben, nyelvtani teszten, de attól még nem leszünk anyanyelvi beszélői az adott nyelvnek.

Sokan azt állítják magukról, hogy anyanyelvi szinten beszélnek egy bizonyos nyelven, de ez csak akkor igaz, ha tényleg az az anyanyelvük, egyébként csak azt jelenti, hogy az átlagosnál magasabb szinten tudnak (legalábbis szerintük).

Azt erősen kétlem, hogy pl. a diplomaták és hasonló, országok között gyakran költözködő családoknál pár év ott-tartózkodás után a gyereknek tényleg anyanyelve lesz-e az kérdéses nyelv. Ráadásul, ha nem használják intenzíven és rendszeresen, a tudásuk később nem fog megmaradni, vagy csak nyomokban.

Egy biztos, az anyanyelvi kompetenciát nem lehet úgy magunkra szedni, hogy videókat nézünk interneten, még akkor sem, ha babakorunktól ezt csináljuk. :)

A fentiek (nyelven gondolkodás/álmodás, akcentus hiánya) szerintem nem feltételei annak, hogy kvázi-natív szinten beszélj.

[link]

Ha megegyezünk, hogy a C2 szint elfogadható natív szintnek, akkor itt röviden összefoglalja, milyen képességekre van hozzá szükséged.

Ismerősöm három anyanyelvűnek vallja magát a népszámláláson, de a szülei nyelvét sosem tanulta írás-olvasás alapon, így nem azonosak a képességei ilyen szempontból.

Ha születne most gyerekem, akkor valószínűleg neki is három anyanyelve lenne, ám ha nincs valami extra motivációja idősebb korában hozzá, akkor a magyar-angol mellett a harmadik nyelven valószínűleg sosem menne át egy korrekt C2 vagy egy anyaországbelieknek összeállított vizsgán. Mindig kell külső ösztönző a fejlődéshez.

Érdekes kérdés, hogy milyen korban lehet nyelvet tanulni. Véletlen pont nemrég hallottam egy előadást arról, hogy bizonyos kutatócsoportok szerint létezik kritikus időszak, más kutatócsoportok szerint nem.

[link]

Annyi biztos, hogy kellő energiával szinte bármikor lehet nyelvet tanulni. Talán mindenki ismer '56-osokat, akik hol perfektül megtanulták a helyi nyelvet, hol éppen csak annyira, hogy megéljenek odakint.