Hatékony az iskolai nyelvtanítás?

1. A nyelvet jól beszélő tanárok jelentős része már rég otthagyta az alulfizetett tanári állását, és elment a versenyszférába többszörös fizetésért. Maradtak a kevésbé felkészültek, felhígult a szakma. Így sajnos – tisztelet a kivételnek – valósággá vált a mondás: aki tudja, csinálja, aki nem tudja, tanítja.

2. Túl nagy létszámú csoportok vannak, így egy diákra kevés idő és figyelem jut. A csoport létszámának csökkentéséhez több tanár és terem kéne, de egyik sem áll rendelkezésre.

3. Elavult módszertannal tanítanak. Szavak magoltatása, fonetikus átírások, érdektelen témák feldolgozása, szódolgozat íratása, stb. Unalmasak az órák, nincs motiváció, a diákok csak muszájból tanulják a nyelvet.

4. Az írásra fókuszál, nem a beszédre. Emiatt az olvasott szöveget könnyebben megértik a diákok, mint a hallottat.

5. Nem megfelelő a tanárok kiejtése, túlságosan magyaros, ezért a diákok nem sokra mennek azzal, ha azt tanulják meg, mert egy anyanyelvi beszélőt nem vagy alig fognak megérteni, illetve magukat vele megértetni.

6. Az óraszám alacsony. Heti 3x45 perctől nem lehet csodát várni. Legalább ennyit kéne tanórán kívül is foglalkozniuk vele a diákoknak, de nincsenek rákényszerítve, magától meg egy kamasz nem fog leülni nyelvet tanulni. Az, hogy angol nyelvű videókat néz, édes kevés, ez nem segíti elő az aktív nyelvhasználatot.

LEHET hatékony.

Igazából tanáron és óraszámon múlik a dolog.

Én nyelvtagozaton voltam általánosban és 6 osztályos gimiben is.

Általánosban 3-6 osztályokban tanultuk az 1. nyelvet, emelt óraszámban. Mit mondjak, a tanár egy katasztrófa volt, beteges is volt, rengeteg volt a helyettesítés. Csak 2 csoport volt az osztályban, 2 nyelv, így szintenként nem volt csoportbontás. A legalacsonyabb szinten lévő 2-3 diák miatt mindig az alapoktól kellett ismételni, főleg a nyári szünetek után. Különórára nem jártam, és nem voltam egy nagy tehetség, mégis sikerült a gimiben a 3 közül a legjobb nyelvi csoportba bekerülni. Itt már jól lehetett haladni, mert a csoportbontás hatékony volt. 10. után meglett a középfokú nyelvvizsga. Még egy évig tanultam ott nyelvet.

Második nyelvet 9-11 között sikerült középfokra hozni. Ehhez a magas óraszám mellett kellett, hogy a 2-3. években valóban szuper tanárunk volt.

Ez így konkrétan nem igaz, hogy középiskolás éveikben nem tanulnak meg! Aki meg akar, az megtanul. Aki nem, azon meg kívülről nem lehet segíteni.

De a 15-20 fős csoportlétszám (újabban sok helyen már nincs is csoportbontás) lehetetlenné teszi, hogy beszéljenek, hiszen így frontális módon, ha semmi más nem történne az órán, mint beszéd, akkor is csak 2-3 perc jutna egy emberre, vagyis a NAT-os óraszám szerint heti max 9 perc. És messze nem csak beszélni kell az órán, mert ott van a szövegolvasás, a nyelvtan, a hallgatás. A nyelvtanulás mindenki saját felelőssége, az iskola csak keret, megtámogatás, de a napi 1-2 óra egyéni időbefektetést mindenkinek magának kell megtennie.