A felnőttkori idegen nyelvtanulás és a kisgyerekkori anyanyelv tanulás között van valamiféle kapcsolat?

Szerintem igen van. Sokan mondják, hogy nincs, de abba senki nem gondol bele, hogy teljesen más módszerrel tanulunk felnőttkorban nyelvet elfejtve azt, ahogy tanultuk az anyanyelvünket.

Kicsiként legelőször hallgattuk a nyelvet, 1-2 éven át a nap 24 órájában. Majd szavakat, tőmondatokat mondtunk. Rengetegszer hallottunk egy szót, kifejezést de nem néztük meg a szótárban. És mindent szövegkörnyezetben hallottunk és láttunk.

Én sokat olvasok és nézek idegen nyelven sorozatot, filmet és ha látok egy idegen szót, ami érdekel akkor beírom szótárba (glosbe) és megnézem mit jelent. De nem tanulom meg (nem tudok egyesével szavakat tanulni, ha nagyon kell igen, de csak rövid ideig marad meg.) Ha megint felbukkan valahol vagy emlékszem vagy megint megnézem. Egy idő után megmarad a hosszútávú memóriában.

Tehát összefoglalva szerintem a legfontosabbak: hallgatás, környezet (akár látod a dolgot, akár szövegkörnyezet) és ismétlés. Rengeteg ismétlés.

2. Egyes vagyok, nem nem 18 év volt nekem, hanem jóval kevesebb. (2 év, utána fél év tanár, majd nyelvszak.) Sőt sokkal jobb szintre jutottam, mint középiskolában más nyelvből. De hozzáteszem, hogy én rengeteget foglalkozom és foglalkoztam a nyelvekkel naponta.

A másik dolog, hogy a kérdező azt kérdezte mit lehet felhasználni. Én nem azt írtam, hogy csak ezt csinálja, hanem azt, hogy ez is fontos része.