Angol kezdőszinten mit tanácsoltok, a határozatlan nevelőkben mennyire érdemes elmerülni?

9, Miért feltételezed, hogy mihez értek vagy nem értek?:) A kérdésemre nem sikerült válaszolnod, pedig őszintén érdekel.

Senki nem mondta, hogy a nyelvtani szabályokat magolással kéne tanulni. Szerintem épp ennek a másik véglete, a felületesség, a "majd ráérzel" miatt beszélnek sokan hunglisül itthon, mert nem magyarázzák el nekik rendesen a nyelvtant.

azért beszélnek hunglisül, magyarul gondolkodnak és fordítással beszélnek. így lesznek angoltalanok a mondatok. nem kell. az angolt kell érezni. c2-re értékelték a nyelvtudásom a tanári vizsgán, de soha nem ültem le megtanulni, hogy a tengerek előtt van-e "the", és nem emlékszem, hogy valaha tanították volna. de például emlékszem, hogy durván felvontam a szemöldököm, amikor az adjective order-t szerették volna nekem tanítani (egy nagy piros labda vagy egy piros nagy labda?) és teljesen összezavarodtam.:D néztem, mondom tanárnő, ezt biztos nem szoktuk rosszul használni élőbeszédben, főleg, hogy magyarul ugyanez a szabály. aztán már az egyetemen, módszertanon meg is beszéltük a tanárral, hogy ő ezt pont ezért nem is tanítja.

van egy nyolcadikos osztályom, akik meg tudják írni az angol emelt érettségit (hatosztályos gimi). azért ilyen jók, mert FOGYASSZÁK az angolt. ennyi a lényeg.:)

12-13, ez tök oké, de épp ezt mondom, hogy kezdőként ahhoz is el kell érni egy szintre hogy legyen mit bevinni majd comprehensible inputnak. A kisgyerekek anyanyelv-elsajátítása és az idegen nyelv elsajátítása nem ugyanúgy zajlik, ezt remélem nem kell magyaráznom. Az inputhoz aztán meg nem is kell tulajdonképpen tanár.

A tanárnak viszont kell tudnia explicit dolgokat elmagyarázni, és nem csak legyinteni hogy majd összeáll...

Megmondom őszintén, nekem bár csak B2-őm van, de nem emlékszem rá, hogy bármikor is ilyeneket magoltam volna.

Konkrétan most ismétlem a nyelvtant munka miatt, és mikor kinyitottam itt a Cambridges angol könyvet, majdnem lefejeltem az asztalt, hogy én ezt most biztos nem, xarok rá.

Aztán elolvastam és rájöttem, hogy ja, én ezt már (nagyjából) tudom. Pedig nem magoltam, csak olvastam, hallottam.

Pl The Himalayas, The British Museum, the government, (felsőfokkal) the most beatiful stb. Ezeket annyiszor hallottam már, hogy megjegyeztem.

Az az igazság, az én korosztályomban ez a kérdés nem volt kérdés. Aki feltette volna, nem merte feltenni, mert akkor mindenki tudta volna róla, hogy nem való a homo sapiens kategóriába. Az összes határozatlan névelős tudomány az egyik alapműben, a Thomson-Martinetben három oldal. Érted? Nem háromezer, nem is háromszáz, hanem HÁROM. Mit akarsz ezen spórolni? A processzorod csak két oldalt bír el? Mi lesz a többi tudnivalóval? Azt majd a következő életben?

Az én korosztályomban az, aki felfogta azt a gondolatot, hogy ő angolul akarna tanulni, meg tudta jegyezni ennek a három oldalnak a kétharmad részét elsőre. Ez volt a leggyorsabb megoldás az elsajátítására. Fel lehet ezt úgy szedni, hogy három vastag családregényt elolvasol, és akkor már mennek a variációk, csak három családregényt elolvasni (angolul, ugye!) az mégiscsak hat hét (vagy három év manapság), a három oldalt megjegyezni meg negyed óra. Volt, az én korosztályomnak.

Ma meg a hülye tanácsok korszaka van.