Japán. A mondatvégi "no" inkább célhatározó? A mondatvégi "(da)kara" pedig okhatározó?
Kezdőként régóta próbálom megfejteni az eltérést ezek között, mivel a nyelvtankönyvekben, melyeket néztem, túl sokféle esetet soroltak, és nem állt össze még bennem a kép.
Persze a mondatvégi "no" és a "kara" több más jelentéssel is bír (kara: azóta, miatt, -tól kezdve, satöbbi), de jól sejtem, hogy a mondatvégi "no" többnyire inkább célhatározó volna ("Abból a célból mondom, hogy...")? A mondatvégi "kara" pedig inkább magyarázó? (Amiatt, azóta...?)
Láttam eltérő példákat is persze ("no" végű utalhat meglepettségre is: hát te csak nem...?!), de engem az érdekel, hogy van-e gyakori használata célként? ("Abból a célból állítok valamit, hogy...")
És a "kara" mondavég vajon gyakran tényleg inkább magyarázó, mintsem célhatározó?
Ha pedig mindegyiket gyakran használjuk okhatározóként (számomra a "no" esetén is gyanús), akkor meg azt nem értem, mi az eltérés a használatuk terén? Továbbá a dakara és a kara között mi az eltérés?
válasza:Tudnál példamondatot írni mondatvégi "no" partikulára? Mert így nem világos, hogy mire gondolsz.
"Továbbá a dakara és a kara között mi az eltérés?"
Az, hogy az előbbi -na végű melléknevekhez és főnevekhez kapcsolódik, az utóbbi pedig -i végű melléknevekhez és igékhez.
válasza:Szia kedves ismeretlen.
Nem tudom a magyar nyelvtan szerint besorolni őket, de tudok válaszolni a kérdéseidre. Ezek nagyon összetett kérdések, ezért nem nem csoda, ha összezavarnak téged. Ahogy említetted, a NO és KARAnak rengeteg jelentése van szövegkörnyezettől függően, ezért lehetnek átfedések de inkább eltéréseik vannak. A mondatvégi KARA egy befejezetlen mondat mellékmondatának a származéka.
"nanimo tabete nai kara onaka ga suite iru."
semmit nem ettem EZÉRT éhes vagyok
"nande onaka ga suite iru no ? (=nande onaka ga suite irunda? = nande onaka ga suite iru no desu ka?) Azért kell ebben az esetben a N/No mert érdeklődsz más ember körülményei iránt. Mondjuk ha látod hogy mohón eszik és meglepődsz és megkérded mi az oka annak hogy ennyire éhes. N/No nélkül csupán egy egyszerű kérdés lenne.
miért vagy éhes ?
- datte, nanimo tabete nai nda kara (onaga ga suite iru)"
de hisz semmit nem ettem (ma)!
még jobban illeően 'datte, nanimo tabete nai n da mon'
N/No -val a itt megadod a körülményre a magyarázatot.
DAKARA a DESU és KARA köznapi kifejezésben.
Előző mondat esetén.
datte, nanimo tabete nai no desu kara'
Mint ahogy említettem rengeteg felhasználási módja van a NOnak és KARAnak,
ami keveredhet könnyedén továbbá "MON/MONO"-val is meg "KOTO"-val, ezért nem szeretnék egy regényt írni de ha konkrét kérdéseid vannak szívesen válaszolok rájuk.
Köszönöm, különösen a másodiknak! :)
Előbb az elsőre reagálok, kigyűjtöttem animéből néhány képernyőfotót, mikre gondolok, bár a második válaszoló értette. De ha már összegyűjtöttem néhyat, íme:
A kedves másodikra:
Köszönöm a részletes magyarázatod. :)
Egyébként ezeket már tudtam, kivéve a mondandód közepén levőt, és végül is pont ezért tettem fel a kérdést, sőt, mgé mindig nem egészen értem. (Egyébként az "onaka"-t szerintem elírtad, de nem kekecből mondom, inkább kérdem, hogy az elírás, hogy "onaga"?)
Tehát amit még mindig nem értek:
"nai nda kara". Azt tudom, hogy a "da" elhagyható bizonyos esetekben, és udvarias ragozással az desu, és hogy a "n" a "no"-t jelenti, valamint a meglepettségről én magam is tettem említést, hogy van, amikor arra utal a mondatvégi no, viszont azt nem értem, hogy miért kell abba a mondatodba kara is, meg no is? Tehát: nai NO da KARA?? Duplán magyaráz a japán, bizonyos esetekben?
Mit jelentenek a különféle verziók?
datte, nanimo tabete nai da kara.
datte, nanimo tabete nai nda.
datte, nanimo tabete nai nda kara.
Vagy ezekből az első kettő nyelvtanilag hibás volna? Ha viszont azok is megállják a helyüket, akkor miben térnek el a harmadik változattól?
válasza:nai da kara - hibás (nai kara - helyesen)
tabete nai n da - nem hibás
nem ettem (eddig)
tabetenai n dakara - nem hibás
mert nem ettem (eddig)
ja azt elírtam, elnézést
tabete nai kara = tabete nai n da kara
közötti különbség , az egyik egyszerű tényközlés, semmi érzelmi vetülete nincs, a másiknál meg mintha várná hogy a másik megértse a magyarázatod, hogy miért van ez a körülmény, amit megfigyelt a másik fél
pl ha megkérdeznéd a másikat aki rosszban sántikál hogy mégis mit csinál pedig látod konkrétan mit csinál, szóval egyértelmű a helyzet
nani o shiteirun da?
mi a fenét csinálsz ?
anélkül nekem olybá tűnik mintha tényleg nem fogná fel, hogy mi történik körülötte
fontos hogy mindkét fél tisztában legyen az elmondottakkal, ha n-t használ
a kara és a n nem ugyanaz, az egyik kötőszó, ami egy befejezetlen mondat végén jön elő, a másik meg egy kifejezési eszköz
Köszi a válaszokat, Anju! :) Nagyjából képben voltam, viszont részleteiben bizonytalan, így jól jött a részletes válaszod. :) A számonkérő, magyarázó jellegével a "no"-nak (ha a mondat végén szerepel) tisztában voltam, csak ugye eléggé sokféleképp alkalmazza a japán ember ezeket, több változat is létezik, ahogy utaltál rá.
Asszem ahogy egyre több mondatfordítással fogok találkozni, talán jobban meg fogom érteni a mondatvégi "no", valamint a "kara" közti eltérést. Mert ez még mindig nem teljesen tiszta számomra.
Egyszer kb egy éve is tettem fel erről kérdést, fotókkal, amikor a főzésnél a lányok összevesztek, "mi a fenének fűszerezte az ételt a másik lány?!" Az egyik lány vigyorogva reagált: "Oishii kara!"
Ha jól emlékszem, valaki kifejtette, hogy ez olyan volt, mintha nem venne tudomást a felháborodott másik lányról, mert "kara"-val zárta a mondatot. Ha viszont azt mondta volna: "Oishii n da!", asszem arra írta valaki, az az jelentette volna:
"Hogyhogy minek fűszereztük meg? Hát mert finom így, azért!"
Más szóval "no" -val a végén már egymásnak magyaráznak, mindketten képben vannak, ezt jelezte volna avval.
Ehelyett "kara"-t használt, állítólag ez pökhendi reakció volt, mintha nem akarna viztázni vele és azt mondaná: "mert csak, és kész... így finom... nem mindegy neked...?"
Ezek olyan árnyalatnyi eltérések, amit még nem érzek megfelelően a japán nyelvnél.
válasza:Köszönöm, kedves Anju! Rendszeresen segítek én is, évek óta ezen a weboldalon (részben dimplomás végzettségem által is), és jól esik, amikor (olykor) nekem is segít valaki. Köszönöm szépen! :) De azért próbállak nem "agyonbombázni" majd kérdésekkel. :)) Túlterhelni nem szeretnélek.
Valaki e percekben küldött nekem egy egész oldal kézzel írott japán szöveg romajiba konvertálását (nem tudom a user nevét), azt a kérdést is én írtam ki, neki is hála ez úton is! :-)
(Kicsit szégyenlem is magam, hogy egy egész oldal konvertálásához kértem segítséget a másik kérdésemnél, de hát nekem szívügyem az a kézirat... Az online OCR sajnos nem működött. Valaki viszont megküldte.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!