Ha a Német mondatban egy szót többesszámba szeretnénk tenni, akkor kell elé egy die névelő?

Ennél azért egy "kicsit" bonyolultabb.

A die egy határozott névelő -- de ha nem kell a mondatba határozott névelő, akkor nyilván die sem kell. De lehet helyette pl. birtokos névmás, pl. meine, unsere. De ha kell határozott névelő, viszont az adott szó nem alany vagy tárgy esetben áll, akkor nem die kell, hanem der vagy den.

És akkor arról még nem is beszéltem, hogy bizony a főnév többes száma a legtöbb esetben alakilag is eltér az egyes számtól, méghozzá elég változatos módokon, pl. der Sohn–die Söhne, die Tochter–die Töchter, das Kind–die Kinder, das Haus–die Häuser, der Hund–die Hunde, die Katze–die Katzen, der Schüler–die Schüler