A skandináv országok nyelvei mennyire nehezek? (norvég, svéd, finn, dán)

Szubjektív, hogy mi nehéz, mi nem. Az orosznál, lengyelnél, németnél egész biztosan könnyebbek a skandináv nyelvek, mármint a svéd, norvég, dán. Hogy az angolnál könnyebbek-e, arról megoszlanak a vélemények. Én könnyebbnek gondolom a svédet az angolnál, de nincs mindenki így ezzel. Vannak, akik szerint a svéd és az angol egyforma könnyű.

Az igeragozás eléggé egyszerű a svéd, norvég, dán nyelvben, talán a legegyszerűbb, és csak az eszperantó előzi meg egyszerűségben. (Pl. jelen időben végig -r ragot kap az ige, kevés a kivétel, pl. a módbeli segédigék, míg pl. az oroszban, olaszban, franciában eléggé bonyolult az igeragozás, több igeosztály van, sok kivétel.) A főnevek, melléknevek ragozása, többes száma, névelője nehezebb, mint az angolban, de könnyebb, mint a németben.

A főnevek nemét is meg kell tanulni. Hogy ez kinek mekkora nehézség, az szubjektív.

Mondatot nem nehéz összerakni, nincsenek esetek (a némettel ellentétben, hasonlóan az angolhoz).

A kiejtés az, ami nagyobb mumus, a dáné a legnehezebb, de amennyire tudom, a svéd és a norvég kiejtés sem annyira egyszerű.

A fentiek nem igazak a finn nyelvre, és mivel más nyelvcsaládba tartozik, nem is mindig sorolják a skandináv nyelvek közé. A finnben az nehéz, hogy amit megszoktunk angolból, németből, franciából vagy akár oroszból, az elöljárószókat, azokat el kell felejteni, és a szó végére kerülnek a ragok. (A finn agglutináló nyelv.) Aki angolul, németül, stb. tanult, annak ez szerintem eléggé szokatlan. Pl. "a házban" svédül i huset, (ang. in the house), az finnül talossa (talo=ház, ssa=ban). Figyelni kell a hangrendi illeszkedésre is, így a -ssa rag valamikor -ssä lesz, ha magas hangrendű magánhangzó is van a szóban.

A finnben még a fokváltakozás egy nagy mumus. Amikor többes számba teszünk egy főnevet, vagy bármilyen ragot kap egy főnév, figyelni kell arra, hogy a főnév vége felé a mássalhangzónak meg kell-e változnia, és ha igen, akkor hogyan. Pl. a -t többes szám jele előtti változásokból ízelítő: lintu = madár, linnut = madarak; tyttö lány, tytöt = lányok.

Ha tudsz angolul, németül, olaszul vagy oroszul, akkor sajnos nem túl sokat segít ez a finn tanulásában, mert a finn szókincs egészen más (a legtöbb szó sajnos a magyarra se hasonlít), bár akadnak így is hasonló szavak pl. az angollal. A skandináv nyelvek szókincse az angolra, németre hasonlít, így ha tudsz angolul vagy németül, ez nagy segítség lehet.