Mennyire nehéz egy magyarnak megtanulni arabul (a többi nyelvhez képest)?

A “furcsaságából” ered a nehézsége: nehéz, mert egy komplett új és a latin nyelvekhez semmilyen téren képileg nem hasonlítható ABC-t kell megtanulnod (nem is említve hogy másképp írod szó elején, szó végén a betűket). Meg kell ráadásul szokni a “visszafelé” írást (igen, a füzetet is “hátulról kezdjük”), nehezen áll rá kezdetben a kéz és a betűk alakja sem könnyít sokat az európaiaknak rajta. Nehéz a kiejtése, mert sok a torokhangunk, amit - ha nem a nyelvet beszélve nőttél fel - piszok nehéz elsajátítani, ellenben roppant fontos a beszédben, hiszen akár a mondandód jelentését is megváltoztathatja. Az ékezetek helyes használatát kiejtés alapján tudni kell elsajátítani, ami így magyar értelemben hülyén hangzik, de például ha azt mondom hogy anya azt így írom: ماما és nem pedig így: مَمَ (ew lol) Nehéz a nyelvtana, nem is kezdeném el részletezni, mert itt ülnénk naphosszat. Nehéz a szókincse, mert relatíve a klasszikus sztenderd arabban kevés a jövevényszó, ergo nincs az, mint pl az angolban különösebb nyelvismeret nélkül felismerhetsz szavakat: computer, telephone, TV blabla. Ráadásul mikor odaértél, hogy sikerült elsajátítani a sztenderd arabot (amiből egyébként megintcsak nem egy van🥴) rá kell majd csodálkoznod, hogy a köznapi beszédet nem fogod érteni. Teljesen mindegy, hogy melyik dialektusról legyen szó (rengeteg van, én például félig iraki vagyok, értem a moszulit is meg a bagdadit is, de a délirakiakra néha csak nézek, mint borjú az új kapura, hogy a tunéziaiakat ne is említsem és ez csak néhány szemléltető példa volt) külön kifejezésik vannak, gyakran beépül más nyelv is a beszédükbe (a már említett tunéziaiak meg a francia nyelv például, sok francia eredetű szót hasznàlnak). Nyilván tudjàk veled majd használni a sztenderd arabot, de teljesen más az, amikor kötetlenül beszélsz egy adott dialektusban.

De amúgy nem lebeszélni akarlak róla, én abszolút támogatom, ha valaki szeretné megtanulni az arabot, csak figyelmeztetésként írtam ezt a jócskán hiányos összefoglalót, mert az angollal ellentétben ezt nem lehet félgőzzel tanulni, nem fog csak úgy “rádragadni” (tapasztalat, beszélek németül is meg angolul is, de az arabot aktívan tanultam még úgy is, hogy “két nyelven lettem felnevelve”).

Amúgy jelenleg az arab a harmadik legnehezebb nyelv a világon, szóval ez így össze is foglalta a végére a kisregényemet.

Remélem, valamelyest hasznodra válik ez:)

Azt megjegyezném azért, hogy a legtöbb modern felfogású arab nyelvvel foglalkozó tanár, weboldal, blog vagy podcast erősen megkérdőjelezi, hogy mennyire hasznos először MSA-t tanulni. Természetesen ez elsősorban attól függ, hogy ki mire akarja használni a nyelvet. Ha valaki társalogni akar egyszerű hétköznapi emberekkel egy adott régióban, akkor valamilyen dialektussal probléma nélkül lehet kezdeni. Ha valaki szakmai, vallásos, filozófiai, irodalmi vagy bármiféle professzionális közegben akarja elsősorban hasznosítani a nyelvet, annak kell feltétlenül az MSA.

Elterjedt legenda (ami persze nem magától terjedt), hogy az arabok egymással is MSA-t használva kommunikálnak, ha valami teljesen eltérő dialektust beszélnek. Ez nem igaz. Hétköznapi helyzetekben, nem professzionális környezetben senki sem fogja használni, sőt. A legtöbb ember ugyan megérti a külföldi, aki MSA-val próbálkozik, de válaszolni a saját dialektusában fog. Amit persze a nyelvtanuló nem ért, és akkor jön a csodálkozás. Elég sok sztorit hallani arról, hogy az egyetemen éveken keresztül arabot tanuló diákok kimennek valahova és rendkívül frusztrálja őket, hogy egyszerűen képtelenek szót érteni a helyiekkel.

Az MSA hihetetlenül komplikált, tele van a hétköznapi beszédben abszolút hiányzó nyelvtani szabályokkal, nüanszokkal és ennek hála igen könnyű kitölteni vele több félévnyi egyetemi kurzust, vagy hosszú heteken át tartó nyelvtábort súlyos százezrekért, ami nem feltétlenül fogja a tanuló érdekeit szolgálni.

Hangsúlyozom, nem azt mondom, hogy senki se tanuljon MSA-t, sőt, ha valaki komolyan foglalkozik az arab nyelvvel, akkor előbb-utóbb meg kell, hogy ismerkedjen vele. De érdemes egyénileg felmérni, hogy kinek mi a célja és ehhez mérten nekiállni. Ha hétköznapi emberekkel akarsz beszélni, akkor még ha párhuzamosan is tanulod egy dialektussal, akkor is igen sok időt és energiát fog elvenni, ami nem minden esetben egyezik a célkitűzéseiddel.