Franciául jól tudók! Ti éreztétek úgy, hogy nem kifejezetten jó a francia nyelvoktatás?

Kifejtem bővebben, mire gondolok:

Angolt tanultam egészen általános iskola elejétől, később a gimiben franciát, majd francia szakra jöttem egyetemre. Nekem valahogy mindig az volt az érzésem, hogy az angol nyelvoktatás mintha jobban fel lenne építve, mintha a diákok több kérdésére fel lenne készülve, értem ezt úgy, hogy a jobb nyelvkönyvekben eleve le vannak írva olyan szabályok és kivételek, vagy a jobb nyelvtanárok eleve elmondják ezeket, amikre vigyázni kell, úgy, hogy a kérdés még csak meg sem fogalmazódott a diák fejében. És ugyanezt láttam az osztálytársaimnál is, akik németet vagy oroszt tanultak, hogy mintha ezeknél a nyelveknél jobban ki lenne dolgozva az oktatás, precízebb, több részletre kitérnek.

Ezzel szemben a franciánál úgy éreztem, hogy általánosságban a nyelvtanuló jobban „magára van hagyva”, sokszor úgy voltam, mintha egyedül oda lennék lökve a francia nyelv elé, és akkor NA, tessék, akkor szedjed magadra, olvassál, hallgassál, beszéljél, írjál (ami egy kiváló módszer, nem vitatom, de most a fő kérdés az, hogy a franciánál általánosságban hamarabb a mély vízbe vetnek-e, mint az angolnál/németnél). Csak egy-két példa a sok ilyen tapasztalatom közül: „très beaucoup”: teljesen logikusnak tűnt anno, és sosem láttam leírva, sosem mondta senki, hogy ez tilos, mikor kimondtam, röhögtek, hogy ilyen nincs, ezt így nem lehet mondani; « est-ce que »-s, meg a sima egyenes szórendű, meg a fordított szórendű kérdések közötti különbség: most már nyilvánvalóan ösztönösen jól használom ezeket, akkor úgy éreztem, hogy írott nyelv/beszélt nyelv, ezzel egyszerűen nincs megmagyarázva nekem eléggé, nem úgy, mint az angolnál, hogy még az is egy külön nyelvtani anyag, hogy hogy kérdezzük meg, hogy „szerinted mennyi/milyen/ki”, németben az egyenes/fordított/KATI-szórend szabályai is elég precízen le vannak írva, amit a diákokkal megtanultatnak; an-année, jour-journée párosok... teljesen homályosnak éreztem anno, összevissza magyaráztak mindent; style indirect-nél a francia függő kérdések szórendjét teljes káosznak éreztem mielőtt ráéreztem volna; ?!:; írásjelek előtt is van egy szóköz, erről az egyetemen hallottam először! Hiába kérdeztem gimiben franciatanáromat, azt mondta, nem tud ilyenről, egy másik meg, hogy „mindegy”.

És pont ez a kulcsszó, hogy _ráérzel_ a franciára, mert nem tehetsz mást, mert nem magyarázzák el neked elég aprólékosan, hogy meg tudd érteni.

Vagy csak én voltam szerencsétlen, és nem jó tanárokat kaptam/könyveket használtam?

Leírnátok a tapasztalataitokat?