Mi a véleményetek arról, hogy az egyetemi felvétel alapkövetelménye a nyelvvizsga?

A probléma nem az elvárás, hanem hogy adnak semmit.

Sok kriptaszökevény oktatja a nyelvet a legtöbb helyen, és a nyelvoktatás kb szavak magolásából áll. Igazából aki nagyon jól beszél nyelvet az meg elmegy magántanárnak 3x annyi pénzért szóval...

Nekem 2 nyelvtanárom volt, mindkettő 0 volt mint tanár. Ilyen feltételek mellett felesleges követelni bármit is. Nem mellesleg napi 7 órája van kb minden évfolyamnak, ráadásul tök értelmetlen tantárgyakból... Rendszert kellene reformálni hogy több dolog maradjon a fontos tárgyakra, vagy arra ami igazán érdekel és ne kelljen mindenkinek a kövelens kötésen át, ady születési helyén egészen a csonka gúla térfogatával bezárólag minden tanulni, mert a reálos embereket rohadtul nem érdekli a verselemzés, a humánosokat meg nem érdekli a kinematika alap egyenlete.

Én nem értek egyet a legtöbb válaszoló, értelmetlen sületlenségeivel, több érvet leírtam, így azokat nem ismétlem meg, hanem újakat írok.

9-s szerintem neked nincs tapasztalod arról amiket kijelentesz, de szerintem a legtöbb válaszolónak se, látva ezt a sok jóval idősebb kiírást.

Én egyetem alatt sokkal többet tudok nyelvtanulásra koncentrálni, mert már van egy magasabb tudásszinten amelyikkel könyebben megértem a dolgokat, emelett jóval kevesebb órám is van, feleannyi órával kijövök, igaz ezek sokkal nehezebbek mint a középiskolai, de ezek érdekelnek engem, középiskolában sok tantárgyból a kettesért kellet kínylodnom, tanulni 5 órát egy kis témakörre, a tanulmányi átlagom 3 környékén volt, egyetemen most meg köszönöm szépen 4 fölötti átlagom van. Szóval köszönöm szépen a középiskola rengeteg szükségtelen tantárgya annyira lekötött, hogy nem tudtam rendesen készülni.

10-s a nyelvvizsga rendszer meg szerintem egy elavult rendszer, sok egyetemet végzett ember nem fogja használni, emellett az elvárások se egy nyelvvizsgát tükrőzik, minimum illene nevet változtatni, mert a nyelvtudás szó azt takarná, hogy tudod használni a nyelvet gyakorlati szinten, mindennaposan, ezzel szemben nyelvvizsgán olyan dolgokat is elvárnak amiről még anyanyelveden se tudnál mit szólni, vagyis lexikális tudást követel meg, ez nem nyelvtudás, ez egy annál sokkal többet elváró dolog amit tévesen nevezünk nyelvvizsgának. És miért lenne igazságtalan, hogy valaki nyelvvizsga nélkül jut be olyannal szemben aki nyelvvizsgával rendelkezik? Az igenis megszenvedett, nagyobb eredményt mutat föl, aki több pontot tud kihozni magából, míg akinek nyelvvizsgája van annak elég egy gyengébb teljesítmény is, szóval lelehetne állni ilyen dolgokkal, nagyon nem fair dolog diszkriminálni azokat akik nagyobb teljesítményt nyújtottak, mert aki így jutnak be, azok valószínűleg tovább jutnak. Ráadásul rengetegen miután megszerezték a nyelvvizsgát, utána egyáltalán nemis gyakorolják a nyelvet. Sok okoskodó hozzászólonak meg annyit üzennék, hogy gondolja bele magát másoknak a helyébe, mert így okoskodni felnőttfejjel könnyű, mikor még a jóval fiatalabbak még kevésbé céltudatosabbak és emiatt a teljesítményük elmarad az elvárttól.

Az a helyzet hogy rossz végéről fogták meg a dolgot.

Maga az alapelképzelés hogy 18-19 éves korára mindenki meg tudjon szerezni egy nyelvvizsgát, és beszéljen B2-es szinten egy nyelvet nyilván nem rossz. Viszont az is tény, hogy a magyar nemzeti alaptantervben a nem tagozatos osztályok számára B1-es szint van kitűzve tizenkettedik végére, ez a középszintű érettségi szintje is.

Nagyon szép elképzelés hogy majd mindenki megtanulja otthon, de nem mindenkinek van az országban pénze magántanárra és gyakorlókönyvre, nem mindnekinek van angolul jól beszélő családtagja, nem mindenkinek van ideje ezzel annyit foglalkozni amennyit kell, és nem mindenkinek van folyamatos hozzáférése internethez, számítógéphez, okostelefonhoz.

Ilyen fiatalon iszonyatosan nehéz önszorgalomból lehagyni az iskolai tananyagot, mert ugye itt nem arról van szó hogy B1-ről B2-re kell eljutni, mert amikorra eljut az iskolában a B1 szintre, már késő, nincs fél éve ráhajtani a nyelvre mert már lekéste az utolsó nyelvvizsgaidőpontot amit még kijavítanak felvételiig. Ez csak akkor működik ha legkésőbb tizenegyedikes korától két éven át következetesen előretanul, és két év alatt két és fél évnyi anyagot megtanul.

Ennek annyi lenne ebben a formában a végeredménye, hogy rendszerszintűen kizárjuk a felsőoktatásból a szegényebb, aluliskolázott családból származó illetve gyenge iskolába járó rétegeket a felsőoktatásból, még nagyobbá téve a szakadékot a társadalmi rétegek közt. Ha a cél a nyelvtudás, akkor szerintem első körben nem elvárásokat kellene szabni, hanem lehetőséget teremteni hogy mindenki eljuthasson az iskola keretein belül a kívánt szintre, aztán jöhet a kötelező nyelvvizsga.

21N

Kérdező szerintem ezeken belül is különbségek vannak, én ahogy olvasni szoktam itt meg egyéb internetes oldalakon, hogy amilyen szakra járok azzal alapképzéssel is jól ellehet lenni, míg a karon lévő többi szakról azokat olvastam, hogy azokat minimum mesterképzésig ajánlott vinni. Bár ezeknek nem tudom mennyi a valóságalapjuk.

De amúgy, ahogy jön az automatizációk kora, ahogy olvastam egyre inkább úgy fog alakulni a munhahelyek sorsa, hogy a alacsony és magasvégzettséget igénylők iránt nő a kereslet, míg a közepes tudást megkövetelök közt ez csökken, mivel ezeket tudja leginkább helyessíteni az innovációs újitás.

Meg az hogy sokan járnak, az igaz, de sokan kiis eshetnek.

#12 ez volt a leghasznosabb válasz talán, amit ebben a témában olvastam. Maximálisan adom a véleményed.

Az en véleményem is szinte ugyanez, de leìrok én is azért néhány dolgot.

Örülök, hogy eltörlték ezt a szabályt. Nem azért, mert bajom lenne a nyelvvel, hanem mert egyszerűen nem lehet valamit követelni, ha a teljesítésének feltételei nem adottak. Egyszerűen a középiskolai nyelvoktatás nemhogy nyelvvizsgára, de még egy alapszintű nyelvtudásra is kevés néhány komolyabb iskola kivételével.

Én emelt angolos voltam, heti 6 angol órám volt. Nyelvtani szabályokat magoltattak velünk magyarul, meg szavakat, és egyfolytában cetliket irattak. Hallás utáni szövegértés feladatokat kb. 1-2-t csináltunk egy évben, és a tanár a négy év alatt talán 2x beszélgetett velünk angolul, akkor is a legalapabb szinten, amúgy full magyarul zajlottak az órák.

Egyébként a nyelvvizsga tényleg nem tükröz valós nyelvtudást, ezt jó, ha mindenki megérti. A nyelvvizsga csak annyit jelent, hogy az adott vizsgán az adott feladatokat meg tudta oldani osszességében minimum 60%-ra.

A való életben nem karikázgatni fogsz, meg igéket elhelyezni az üres vonalakra, hanem beszélni és írni folyékonyan, hétköznapi módon.

Azt az ordas nagy demagógot pedig egy életre el kellene felejteni, hogy ha nem volt ideje valakinek a középiskolai évek alatt nyelvvizsgázni, akkor egyetemen még úgysem lesz a sok tanulni való mellett. Az érettségi az első komolyabb szintlépés egy diák életében. Korábban nem volt még hasonló vizsgája. Ha ezen túl van, mentálisan sokat fog dobni rajta a tudat, hogy túl van egy megmérettetésen, és egyetemen is idővel belerázódik a dolgokba. Idővel azon kapja magát, hogy sokkal nagyobb mennyiségű tananyagot is képes megtanulni ugyanannyi idő alatt, vagy még hamarabb, mint középiskolás korában, és jobban is be tudja osztani az idejét (persze csak ha nem iszik és bulizik napi 8 órában egyetem helyett). Ha rààll a tanulásra, lendületet kap, és sokkal könnyebben fog tudni akár egy nyári szünet alatt, vagy szorgalmi időszakban nyelvvizsgára készülni.