Mitől függ meg tudok e tanulni egy nyelvet?

Nem olvastam el a szóføsást.

Attól függ, hogy mennyi időt és energiát fektetsz bele, és hogy mennyire vagy fogékony az adott nyelvre.

Nekem apukam angol, de itt tanultam a nyelvet. Az elejen borzasztoan ment, en is az osztaly hulyejenek ereztem magam, aztan egyszer raereztem es ugyanugy voltam vele, mint te (most 16 vagyok, es az anyanyelvi szint fele kozelitek). Aztan ezzel a lendulettel elkezdtem a nemetet, ami most ujra nagyon rosszul megy, pedig konnyen megertem a nyelvek logikajat.

A japan meg tenyleg nagyon nehez, elengedhetetlen hozza a kitartas.

Az írásodból kiderül az, hogy nagyon nagy benned a szorongás és a teljesítési kényszer.

Legfőképpen a szorongás, idegeskedés és a negatív gondolatok gátolják meg a sikeres nyelvtanulásodat! Ha valamivel kapcsolatban negatív gondolataid vannak, ki is mondtad akkor az agyad elkezd ellene védekezni, ezért sem megy erőltetve a tanulása annak a dolognak!

Mielőtt újra nekiülnél a japánnak például a kedvenc zenédet kapcsold be és pörgesd fel magad, legyél nagyon jó kedvű, lélegezz mélyeket, és gondolj arra milyen érzés volt pl.az angolt beszélned, milyen sikerélményeid voltak és mond ki hangosan azt, hogy képes vagy ugyanezt véghezvinni a japánnal!

Felejtsd el, ha valami nem megy elsőre, a magad ostorozását!

Gondold végig az angolt hogyan tudtad olyan jól megtanulni(sok filmet néztél? sok rádiót hallgattál? sokat olvastál? sokat beszélgettél?) és próbáld meg ugyanezt a japánnál. Arra öszpontosíts ami tényleg megy és élvezed csinálni!

Ne foglalkozz azzal milyen követelmény kell a tanároknak, hisz az angolt se órán sajátítottad el ahogy írtad is, hogy újat nem tudtak mondani.

Élvezd a folyamatot és meglátod szívni fogod ugyanúgy fel mint az angolt!

Kiváncsian várom ha kipróbálod amit írtam, neked milyen véleményex lesz!

Kérlek oszd majd meg velünk!

Sok sikert kívánok neked és ne felejtsd KÉPES VAGY RÁ ÉS MEG FOGOD CSINÁLNI!

Én nyelvtanárként azt szoktam mondani, hogy bármilyen gyakorlás hasznos lehet, kivéve amit rosszkedvűen, frusztráltan csinálsz.

Te valahogy belekerültél egy ilyen negatív spirálba, sajnos az eddigi gyakorlásaid olyan rossz emlékeket hagytak benned, hogy azóta is ezek jönnek a felszínre, ha újra belefogsz, és ezt az "ösvényt" taposod ki az agyadban egyre mélyebbre, ez az emlék mélyül.

Ezen egy tanár nem tudom, hogy segíthet-e. Lehet, már csak pszichológus -- vagy te magad.

Azt tudom javasolni, hogy ezen kéne elsősorban dolgozni: átprogramozni magadban, hogy ne keserűséggel állj hozzá a tanulnivalóhoz. És ne bizonyítási vágyból! A tanulásnak akkor van értelme, ha a saját magunk kedvéért tesszük, nem azért, hogy odamutassuk másoknak, hogy tessék, látod, nekem ez megy.

Annyiban megértelek, hogy nekem is nagyon jó agyam volt, könnyen fel tudtam fogni dolgokat általános iskolában, gimiben. Aztán jött az egyetem, egy nagy pofon az élettől, hogy ott nem elég gyorsan átnézni a dolgokat. És míg gimiben legrosszabb jegyem 4-es volt, az egyetemen örültem a 2-esnek. De sikerült ezt elfogadnom, nem keseredtem meg attól, hogy ott már nem megy minden elsőre. Szerencsére én szerettem a szakom, és bár volt bennem bizonyítási vágy, érdekelt is, amit tanultam, tudtam a magam kedvéért is haladni.

Szóval szerintem először ne is a kanákkal foglalkozz, hanem azzal, hogy ezt a frusztráltságot valahogy feldolgozd, elengedd.

Sok sikert kívánok!

A kana-k tanulásánál nekem az segített, hogy minden jelhez egy képet társítottam. A legegyszerűbb példa erre a く (ku). Olyan, mint egy madár csőre. Te is kitalálhatsz ilyesmit, de neten is keresgélhetsz, írd be pl. hogy hiragana picture association. A TinyCards is hasznos lehet a gyakorláshoz.

A nyelvtanhoz én a LingoDeer-t használom, nekem jobban bejött, mint a Duolingo.

És ne add fel, menni fog ha eleget gyakorolsz! A japán egy szép, de nehéz nyelv, kitartás kell hozzá. Sok sikert!

Ui: Én nem úgy ismerem az elméletet, hogy egy bizonyos életkor után nem lehet új nyelvet megtanulni.

Hanem hogy ha valaki kb. 18 éves koráig nem tanult még meg idegen nyelven, annak baromi nehéz lesz utána valaha.

Illetve persze, hogy az agyi képességek gyengülnek életkorral, de idősebben sem lehetetlen, legfeljebb nehezebb.

Meg még az jutott eszembe, hogy vannak olyan japán tanárok, akik nem ragaszkodnak ahhoz, hogy már egyből tudjál minden hiraganát. Az én első tanárom sem olyan volt, hanem a kezdő beszéd mellett párhuzamosan haladtunk az írással. (Sajnos őt már nem tudom ajánlani neked, mert tragikusan korán elhunyt. :( )

De ott van pl. a Dekiru tankönyv, még ott sem egyből elvárás a kanák ismerete, az első pár leckében latin betűkkel is írják a leckét.

Szerintem is a kana íráshoz ajánlott lenne tanárok segítsége, mert vannak jelek, amiket ha rosszul írnak, másikkal keverhető lesz. Aztán meg ha az ember magától már megtanulta rosszul, és berögzül, később nehezebb átprogramozni.

De most mindenesetre először a szorongásod elmulasztásán érdemes dolgozni. Írtad, hogy még az új emberek is szorongást okoznak benned, ez is szerintem azt mutatja, hogy inkább lelki blokkok vannak benned.