Minek tanuljak ha jól akarok keresni (havi 7-800 ezer fölött)?

#96. válaszoló vagyok.

Jééé és a kérdező reagál a válaszomra.

Nos szerintem ne a pénzért válaszd.

De Amerikába nem olyan könnyű kijutni. Pláne most, ugye vannak ott szigorítások.

De minket magyarokat annyira nem érint, mert útlevéllel, valós papírokkal ki lehet jutni, szóval ez a könnyű rész.

A kereset valljuk be államfüggő. Másmennyit keres Texas államban egy (szak)orvos, és megint máshogy New Yorkban vagy Bostonban.

Az orvosból hiány van...nos igen, hiány van, de gondolj bele, hogy a csábító kereset miatt sokan akarnak az USA-ban orvosok lenni. Van versengés az állások közzött, az szerintem biztos.

Házi orvosként, pszichiáterként nem fogsz 3-400 ezret kapni évente. Ez inkább plasztikai sebészekre, kardiológuskra, anesztesekre, szülész-nőgyógyászokra igaz, de ott sem mindenki és nem azonnal szerintem.

Az évi egy-két millió dolláros fizetést pedig úgy tudom inkább 60 éves kor vagy afelett lehet elérni. De ehhez jónak kell lenni, sok további fejlődést, tanulást igényel.

Szóval mikor is indul be a karrier? Nos ez tőled függ, a képességeidtől, kitartásodtól.

45 évesen tegyük fel megvan az 8-10 év, ami elvilev megmondja, hogy te a szakmába megfelelő tudású ember vagy. Azt hiszem talán itt indulhat meg fizetésügyileg a dolog. De ehhez szerencse is kell. Fent kell tartani a hivatalodat, fizetni kell neked is sokmindenért, eszközpótlás stb.

Orvosoknak meg bizonyos kutatóknak (pl. matematikus, fizikus) szokták mondogatni, hogy vagy családod van vagy karriered. Nos ez így van. Ezek a szakmák egész embert kívánnak. Lehet velük jól keresni, de ezek hivatások egyébként.

Továbbá mondanám, hogy úgy emlékszem, hogy az USA-ban szívsebész csak amerikai lehet, ezt nem tudom miért van így.

Szóval igen, lehet jól keresni. Én azt mondanám, hogy ha 35 évesen jutsz ki az USA-ba, akkor olyan 40 évesen reális lehet egy havi 17000 dollártól havi 25000 dolcsiig terjedő fizetés, hogy ne essünk a ló tulsó oldalára.

Jogász ott is nagyon versenyszakma lett. Sokan akarnak ott is azok lenni, mint nálunk, nem mindenkinek sikerül a sikeres karrier.

#101:Megjegyezném,abban az esetben ha visszanézné a kedves kérdező a válaszokat,akkor rájöhetne nemes egyszerűséggel arra,hogy mi csak az érdeklődés és a hivatástudat megerősítését propagáljuk. Nem lehet orvoira menni biológiai érdeklődés és empátia nélkül.(legalábbis problémás)

A kérdező viszont nem válaszol arra,hogy érdekli-e a szakma/a tudomány,ami arra enged következtetni,hogy egy pénzhajhásszal van dolgunk.

(96-os és 101 vagyok.)

Igen igen kell itt egy elhivatottság, ahogy fizikakedvelő mondja, mert ebben az esetben a szakma, az egészségügyi világ, tehát az atmoszféra végig fog kísérni, ami ebben az estben egy taszító hatás lesz.

Pénzért nem éri meg, szerintem főként a rászánt idő miatt.

Egy négy éves Economics BA képzéssel is meglehet keresni havi 25000 dolcsit vagy többet, de ehhez is ambíció kell es tudás.

Szerintem ha mindenképp a nagy kereset érdekel akkor a közgazdász képzéssel próbálkozz.

Most nem a turizmus-vendéglátás, kereskedelem-marketing, gazdálkodási-menedzsment, nemzetközi business szakokat értem alatta, hanem a tényleges rendes közgazdász szakot.

Idehaza nálunk a Corvinus indítja a ,,ház specialitása", tehát az exkluzív szakot, ami a gazdaság és pénzügy matematikai elemzés. Ez 5 éves és osztatlan, ami bőven felveszi a világ top egyetemeinek a közgáz képzésvel a harcot, mind minőségben, mind létjogosultságban.

Ezzel kint bróker cégeknél, befektetési bankoknál, idegen nyelvtudással, programozási tudással (de más helyeken is) nagy pénzeket tudsz szakítani. Gondolok itt a versenyszférára.

Szóval ez sem utolsó kedves kérdező.

Ennyi választ még szerintem senki sem kapott... Látom tényleg nem érted hogy hogyan működik egy jó szakma választás de azért én is megpróbálom, na.

1, ki kell választanod milyen terület érdekel, mit szeretsz csinálni.

2, azon a területen jó vagy e.

3, megnézed a területhez tartozó számokat.

4, a felvi oldalán megnézed melyik egyetemeken indulnak olyan képzések.

5, melyik egyetemre mennél (milyen környezet való neked, nagyváros vagy vidék, nyugalom vagy rohanás, koli vagy albérlet, ha albérlet melyik városban megfizethető).

6, melyik egyetemen hány pont a felvételi ponthatár. Pl: ELTE biztos magasabb mint Szeged de a két egyetem ugyan azon a szinten vagy SZTE pár szálka még jobb is (pl: a biológia biztos)

7, ha megvan az egyetem megnézed miből kell emelt érettségi (bár 2019-20 felvetelin amúgyis kötelező minimum egy emelt + nyelvvizsga)

8, van 9 hónapod felkészülni

9, ha jó területet választottál akkor az érettségi semmiségnek tűnhet mivel érdekel ezért élvezni is lehet

SAJÁT TAPASZTALAT: tesit választottam 5. tantárgynak, mindig is jó voltam benne, mindig is érdekelt (nem csak a gyakorlatban, elméletben is) és lám lám nagyon jól sikerült, a felkészülés alatt észre sem vettem hogy tanulók/edzek

MÁSOK TAPASZTALATA: rossz terület-> felkészülés= szenvedés+ rossz/rosszabb eredmény a vártnál.

10, ha felvesznek nyilván nehezebb lesz a tanulás DE ha érdekel akkor teljesíthető állami ösztöndíjas támogatással (3,5-6 átlaggal vagy a fölöttivel)

DE ha nem érdekel nagy az esélye hogy 3,5-6 átlag alatt fogod teljesíteni tehát ki kell fizetned a képzés

persze nem biztos hogy ösztöndíjas átlaggal nem sikerül, viszont ebben az esetben kénytelen vagy pár évet ha jól emlékszem 3-5 évet itthoni munkaviszonyban dolgozni. (Egyébként egy fél év pl az éltem önköltséges formában kb 225ezer Ft, de szaktól függ)

+ Meg szeretném kérdezni (tényleg érdekel a válasz) szerinted akik gazdagok 100%-ban boldogok?

Ha keresel pl 700ezer forintot teljesen boldog tudsz lenni annak ellenére hogy napi 8 órát töltesz vállalni olyannal amit egyébként utálsz? És ezt ki tudja engesztelni az hogy havonta a kezedbe nyomnak 700ezer forintos fizetést, és ebből évente el tudsz menni 1 hétre nyaralni egy egzotikus helyre de a 365 napból 330at úgy töltesz el hogy utallod?

Szerintem sokkal de sokkal érdemesebb olyan valamit választani ami tényleg erdekel+ szeretsz+ jó vagy benne.

Saját példám: teljesen tisztában vag,ők azzal hogy egy edző/ tesi tanár mennyit keres de engem ez érdekel és ebben vagyok jó. Nyilván nem lesz versenyképes fizetésem. De nem fogom úgy tölteni a napjaim nagy részét hogy alig várom hogy le teljen a 8 óra munkaidő és haza mehessek.

(Ebben az évben kezdem az edző szakot az SZTE-n)

U.I: ha egy versenyképes szakmát választasz kezdőként 100% hogy nem fogsz 300ezernél többet keresni. 700ezer 20 év tapasztalat után jöhet egyáltalán szóba szintén 100% tapasztalat hiszen egyik szülő az IBM-ben dolgozik 22 éve.

Ennyi választ még szerintem senki sem kapott... Látom tényleg nem érted hogy hogyan működik egy jó szakma választás de azért én is megpróbálom, na.

1, ki kell választanod milyen terület érdekel, mit szeretsz csinálni.

2, azon a területen jó vagy e.

3, megnézed a területhez tartozó szakmákat.

4, a felvi oldalán megnézed melyik egyetemeken indulnak olyan képzés ami érdekel + jó vagy benne.

5, melyik egyetemre mennél (milyen környezet való neked, nagyváros vagy vidék, nyugalom vagy rohanás, koli vagy albérlet, ha albérlet melyik városban megfizethető).

6, melyik egyetemen hány pont a felvételi ponthatár. Pl: ELTE biztos magasabb mint Szeged (SZTE) de a két egyetem ugyan azon a szinten vagy SZTE pár szakja még jobb is (pl: a biológia biztos)

7, ha megvan az egyetem megnézed miből kell emelt érettségi (mivel 2019-20 felvetelin amúgyis kötelező minimum egy emelt + nyelvvizsga)

8, van kb 9 hónapod felkészülni

9, ha jó területet választottál akkor az érettségi semmiségnek tűnhet mivel érdekel ezért élvezni is lehet

SAJÁT TAPASZTALAT: tesit választottam 5. tantárgynak, mindig is jó voltam benne, mindig is érdekelt (nem csak a gyakorlatban, elmélet is) és lám-lám nagyon jól sikerült, a felkészülés alatt észre sem vettem hogy tanulok/edzek

MÁSOK rossz terület-> felkészülés= szenvedés+ rossz/rosszabb eredmény a vártnál.

10, ha felvesznek nyilván nehezebb lesz a tanulás DE ha érdekel akkor teljesíthető állami ösztöndíjas támogatással (3,5-6 átlaggal vagy a fölöttivel)

DE ha nem érdekel nagy az esélye hogy 3,5-6 átlag alatt fogod teljesíteni tehát ki kell fizetned a képzés

persze nem biztos hogy ösztöndíjas átlaggal nem sikerül, viszont ebben az esetben kénytelen vagy pár évet ha jól emlékszem 3-5 évet itthoni munkaviszonyban dolgozni. (Egyébként egy fél év pl az ELTÉN önköltséges formában kb 225ezer Ft, de szaktól függ)

+ Meg szeretném kérdezni (tényleg érdekel a válasz) szerinted akik gazdagok 100%-ban boldogok?

Ha keresel pl 700ezer forintot teljesen boldog tudsz lenni annak ellenére hogy napi 8 órát töltesz valami olyannal amit egyébként utálsz? És ezt ki tudja engesztelni az hogy havonta a kezedbe nyomnak 700ezer forintos fizetést, és ebből évente el tudsz menni 1 hétre nyaralni egy egzotikus helyre de a 365 napból 330at úgy töltesz el hogy utallod?

Szerintem sokkal de sokkal érdemesebb olyan valamit választani ami tényleg erdekel+ szeretsz+ jó vagy benne.

Saját példám: teljesen tisztában vagyok azzal hogy egy edző/ tesi tanár mennyit keres de engem ez érdekel és ebben vagyok jó. Nyilván nem lesz versenyképes fizetésem. De nem fogom úgy tölteni a napjaim nagy részét hogy alig várom hogy le teljen a 8 óra munkaidő és haza mehessek.

(Ebben az évben kezdem az edző szakot az SZTE-n)

U.I: ha egy versenyképes szakmát választasz kezdőként 100% hogy nem fogsz 300ezernél többet keresni. 700ezer 20-25 év tapasztalat után jöhet egyáltalán szóba szintén 100% tapasztalat hiszen egyik szülő az IBM-ben dolgozik 23 éve, másik tanár, így ha a párod nem keres jól csak te (bár ha rossz szakmát választasz nem így lesz) akkor sem leszel gazdag mivel az párod lehúzza a fizetést így egy tök átlagos fizetésetek lesz.

Remélem elolvastad...

Uh, az egyetlen dolog amit sajnálok az az, hogy nem láthatom majd a pofára esésedet élőben. Azt hiszed, hogy hipp-hopp elvégzed az egyetemet x év alatt és már egyből 700-800ezreket fogsz keresni olyan munkában, területen és ott, ahol csak akarod. Olyan dolgokkal nem számolsz mint pl, hogy az csak egy dolog hogy elvégzed a szakot, rajtad kívül még sokan mások is elvégzik azt és a munkapiacon bizony kőkemény verseny van azért a pár 700-800+ ezres poziért, vagy, hogy pl ezek a pozíciók általában megkövetelik, hogy rengeteget túlórázz. Ettől a fizutól annyi sok dolog választ el, hogy ezt a naív kis szemecskéddel még csak fel sem bírod fogni, de felsorolok pár dolgot ízelítőnek, amit meg kell ugranod. Feltételezzük, hogy pl a pénzügy számvitel szakot választod a Corvinuson. Lehetne ez akármelyik másik eddig említett szak is (orvosi, fogorvosi stb), ott is hasonló kálváriát kell bejárnod:

1. Kezdjük legelőször is azzal, hogy valószínűleg közel sem vagy olyan okos, mint amilyennek gondolod magad. Volt egy kutatás, amiben megkérdeztek egy mintacsoportot, hogy milyen okosnak gondolják magukat a társadalom többi tagjához képest. A válaszadók 80%-a átlag felettinek gondolta magát, ami persze lehetetlen, mivel maga a mintacsoport is az átlagot reprezentálja. A valóság az az, hogy minél okosabb valaki, annál kevésbé érzi magát annak, nem hiába létezik az a mondás, hogy "Minél többet tudok, annál kevesebbet tudok". A netes IQ tesztkre pedig ne támaszkodj mert azok 100% bullshitek. (Off topic, de egyébként én a neveltetést hibáztatom emiatt az egyre növekedő nárcizmus miatt: minden szülő azt az érzést veri a gyereke fejébe, hogy ő bizony különleges, amíg egyszer csak el nem hiszi magáról.)

2. Felvesznek pénzügy számvitelre a Corvinusra - 450-460 körül van a ponthatár, amiben a matekot is nézik (legalábbis amikor én felvételiztem). A Corvinusra 2019ben összesen 6000-en jelentkeztek első helyen, sokan versenyistálló gimikből, ebből 2500-at vettek fel állami helyre, ami azt jelenti, hogy az első helyes jelentkezők 59%-a nem tudott bekerülni állami helyre. A pénzügy számvitel szakra nincs külön statisztika, de ott valószínűleg még erősebb a verseny.

3. El tudod végezni azt a szakot - Remélem szereted a matekot (calculus, valszám) és a statisztikát, mert ebből 2-2 félév lesz. Ha ezen túl vagy, akkor jön a neheze: számviteles és pénzügyes tárgyak rengetege (pl vállalatértékelés). Ezeket ráadásul úgy kell megtanulnod, hogy használni is tudd, nem csak felületesen. Rengeteg olyan szaktásam volt, akit átengedtek (sőt volt aki 4-5-t kapott), akik csak felületesen, a vizsgára fókuszálva tanulták meg az anyagot, a gyakorlatban viszont már nem tudta azt használni, így állásinterjúról két lábbal rúgták ki.

4. Extrakurrikulumok - Oké, tegyük fel, hogy fel tudsz készülni bukás nélkül ezekre a tárgyakra (elég magas a bukási arány), hazamész, lepakolsz, ledőlsz az ágyra és mehet az xbox, ugye? Nope. Remélem szereted az extrakurrikulumokat, mert hacsak nem vagy szakkolis, diákszervezetes, demonstrátor valamilyen tárgyból, akkor bizony bele fogsz olvadni a többi sokezer diák közé. Emlékszel, amit feljebb írtam? 700-800ezres pozikért kemény verseny van a piacon, amit részben a tapasztalat/önéletrajz dönt el. A rossz hír viszont az, hogy mostanában a legtöbb corvinusos is diákszervezetezik, demonstrátorkodtik stb., úgyhogy ez mára már egyre inkább alap elvárásnak számít, nem pedig plusz dolognak.

5. Networkingelsz, mert ugye azzal a hatalmas IQ-dal biztosan tudod, hogy kapcsolatok nélkül lehetsz te Einstein is, nem fogsz előrébb jutni.

Gratulálok, ha ezek megvannak, akkor pont ott tartasz, mint bármelyik másik végzett hallgató, itt jön a neheze. Magyarországon egy maroknyi olyan elit cég, illetve pozíció van ebben a szakmában, ami ilyen magas fozeteseket tud nyújtani. Viszont ezek a helyek nem tudnak felszívni ennyi végzett hallgatót, tehát az olyan helyekre, mint az investment banking(m&a), befektetési alapkezelés, esetleg menedzsment tanácsadás, már tényleg csak a krémje kerül. Az első kettőbe pedig, hogy bekerülj, illetve továbbjuss, érdemes sokat (vastagbetűvel) tenned szabadidődben is, pl. online kurzusok, networking ezerrel, CFA vizsga (3 fokozatból áll, amiből a legelső fokozat egy 6000 oldalas könyvet takar), programozás (sql, python/r) stb., mert egyrészt a sok jelentkező miatt már az önéletrajzod alapján is szortíroznak, másrészt a felvételi interjún is át kell jutnod valahogy (a felvételi feladatok ezekre a helyekre egy külön fejezetet igényelne). Az, hogy feljebb kerülj pedig nagyban múlik a szerencsén is meg a kapcsolatokon is, illetve ott már tényleg nagyon tehetséges emberekkel versenyzel.

A többi végzett hallgató? Ők is el tudnak helyezkedni (adó tanácsadó, auditor, könyvelő, kontrolling stb), de közel sem annyira izgalmas és jól fizető pozíciókban.

Szerintem az a gond veled, hogy úgy kezeled az összes szakmát, hogy megnézed annak a krémjét és az alapján ráhúzol egy véleményt az egész szakmára. Ha ez alapján akarsz dönteni, akkor tényleg, menj vállalkozónak, mert ugye Bill Gates is az. A valóságban viszont, a milliós fizetésű szakemberek mögött van még sok-sok olyan ember, akinek nem jött össze (kibukott, nem került jó paziba, magasabbra a ranglétrán stb). Ez nem csak a pénzügyben van így hanem a többi területen is, de ahogy látom, ezt már az orvos, jogász, műszakis kollégák kifejtették neked a kommentekben.

Utolsónak.

Szerintem a versenyistálló gimi és társai semmit sem jelentenek.

Ismerősöm mérnök informatikusnak tanul a BME-n. Most lesz harmad éves. Na ő mesélte, hogy számos elitgimis szaktársa volt akik hullottak, mint a legyek, mert kevesek a dologhoz. Ismerősöm pedig nem járt nagy nevű középiskolába, sem előkészítő technikumba, csak érdekes módon jobban tudja a szakmát.

Orvosok is mesélték itt az oldalon, hogy sok elitgimis kibukik, nem kell ezen csodálkozni. Nem ezen múlik a dolog.

Corvinus-on pedig ne csodálkozz!

Most hirtelen mindenki közgazdász/üzletember/menedzser akar lenni. Naná, hogy nem kevés a túltermelés belőlük.

Az, hogy nem jut be államira mind a 6000 nem új. Legfeljebb akkor diákhitel, vagy másik egyetemen kezdik meg tanulmányikat.

Azért azt is számold bele, hogy rengeteg ott az alibi hallgató, akik csak egy papír miatt mentek oda, sokaknak ott teljesen mindegy a teljesítményük csak menjenek át.

Annyira ott sem mindenki ambíciózus.

Gazdmen, psz, nemzgazd, kermark divatszakok lettek. Meg menőn hangzik. Nem mindenki profi.

Csak ma kevesen vannak, akik tényleg szeretetből/hivatásból/érdeklődésből választanak szakot.

Gazdaság- és pénzügymatematikai elemzés (5 éves MSc)-vel plusz három felső fokúval, és programozási skillekkel szerintem el lehet érni a havi nettó 7-800 ezret itthon. Ezek elég erős alapok.

De abban egyet értek, hogy nem biztos, hogy olyan jó, ha csak a pénz motivál. De sok egyetemi hallgatóra viszont csak ez igaz sajnos.

Azt még számold bele, hogy sokan már BSc után elmennek az egyetemről végleg, MSc-re, PhD-re már jóval kevesebben járnak. Sokkal kevesebben!

#109-es

"Szerintem a versenyistálló gimi és társai semmit sem jelentenek." Nem ezen múlik, de azt nem mondhatod hogy semmit nem jelentenek. Ez olyan mintha azt mondanád, hogy egyetemre is felesleges menni, mert anélkül is befuthatsz egy szép karriert. Persze, be lehet kerülni anélkül is, de ha ilyen suliba jártál az jelentősen megnöveli az esélyeidet. Én sem ilyen suliba jártam, mégis bekerültem és el is végeztem.

"Corvinus-on pedig ne csodálkozz! Most hirtelen mindenki közgazdász/üzletember/menedzser akar lenni. Naná, hogy nem kevés a túltermelés belőlük." Nem csak most, az öltönyös, gazdag bizniszmen életkép mindig is vonzó volt az embereknek, sokan ezért jelentkeznek gazdasági területre, pénzügyre. Aztán megüti őlet a kőkemény valóság, hogy bizony a legtöbb ember nem jut el arra a szintre. Nekem szerencsére sikerült ilyen, a fentebb említett helyek egyikére bekerülnöm, úgyhogy pontosan jól tudom, hogy amellett, hogy okosnak, rendkívül ambíciózusnak és kitartónak kell lenned, nagyon sokat számít, hogy eleg jól networkingeltél-e, illetve a szerencse.

"Az, hogy nem jut be államira mind a 6000 nem új. Legfeljebb akkor diákhitel, vagy másik egyetemen kezdik meg tanulmányikat." Nem értem, hogy mire akarsz kilyukadni ezzel a mondatoddal. Én csak azért hoztam fel a jelentkezési számokat, hogy megmutassam a kérdezőnek, hogy nem olyan könnyű bekerülni a Corvinusra. Márpedig ha nem oda kerülsz gazdaságisként/pénzügyesként, akkor viszont nagyon lecsökkennek az esélyeid, hogy jobb helyekre, pozíciókba bekerülj.

"Azért azt is számold bele, hogy rengeteg ott az alibi hallgató, akik csak egy papír miatt mentek oda, sokaknak ott teljesen mindegy a teljesítményük csak menjenek át. Annyira ott sem mindenki ambíciózus." Még mindig nem értem hogy melyik mondatomra reagálsz / mire akarsz kilyukadni. Az eredeti kommentemben nem írtam semmi olyasmit ami erre utalna.

"Gazdmen, psz, nemzgazd, kermark divatszakok lettek. Meg menőn hangzik. Nem mindenki profi." Psz-t nem mondhatod divatszaknak, az az egyetlen normális képzés a Corvinuson az alkalmazott közgazdaságtanon kívül. Igen, a gazd.pénzügymatekot direkt hagytam ki, mivel azt gondolom, hogy 5 éves képzésben nem éri meg arra menni. Akkor már inkább egy 3 éves AK/PSZ és utána egy külföldi mester.

"Gazdaság- és pénzügymatematikai elemzés (5 éves MSc)-vel plusz három felső fokúval, és programozási skillekkel szerintem el lehet érni a havi nettó 7-800 ezret itthon. Ezek elég erős alapok" egyet értek, ezek erős alapok, bár szerintem vannak jobb útvonalak ennél, mint ahogy azt feljebb írtam.

"Azt még számold bele, hogy sokan már BSc után elmennek az egyetemről végleg, MSc-re, PhD-re már jóval kevesebben járnak. Sokkal kevesebben!" Mibe számoljam bele?