Számodra mi a magyar felsőoktatás legnagyobb hibája és hogyan próbálnád orvosolni a problémát?

Oktatási minőség, leterheltség, stressz és a túl sok elmélet. Talán ez az a pár dolog amit érdemes elsőként említeni.

Az oktatás minőségén lehetne némileg javítani a tanárok fizetésének az emelésével. Nem várhatjuk el, hogy normálisan adjanak órát havi 130 ezerért 6 év egyetemmel a hátuk mögött. Így motivációjuk sincs, csak megélhetési tanárokká válnak. Ismerek személyesen is egy ilyen tanárt aki barátom. Förtelem.

A leterheltséget csak úgy lehetne megoldani, hogy 6 órától ne legyen több órája a diákoknak. Angliában megoldják a napi 5 órát 16 éves korig, az felett 18 éves korukig meg heti 3 napot járnak be. Ebből kiindulva, nem értem miért nem lehet megildani, hogy a magyar iskolákban csökkentsék a tanórák számát maximum hatra. Az utolsó évben csak az 5 kötelező érettségi tárgyat tanulnák, +1/2 tárgyat amit szabadon választanak. (1 lenne a minimum). Én például a tesinek sem látom értelmét. Jó, kell a mozgás meg minden, de had hagyjuk már a diákra, hogy mit és hol akar edzeni szabadidejében. Izzadtan meg menjél tanulni még fél napot.

A másik fontos tényező, a túl sok elmélet. Mindenhol mindent gyakorlatiasabban kéne venni, és mindenből csak azt kéne tanítani, ami előfordul a dolgozatban és vele együtt az egyetemen esetleg valamilyen mértékben, vagy az életben. Bármilyen órára ülsz be, a tanult anyag 80%-a felesleges, a fontosakat meg kihagyják.

Ezek dolgok megoldása után pedig a stressz is csökkenne a diákok körében, és jobban is teljesítenének tanulmányilag, jóval.

A magyar oktatás valójában sokkal jobban hasonlít az amerikaira (USA), mint mondjuk bármely fejlettebb európai országéra. Ami mondjuk nem kiváltság, mert ők is azon a véleményen vannak, hogy az oktatási rendszerük romokban. (Gimiig értem persze)

Érdekes egyébként, hogy egy fejlettebb ország oktatási rendszere minél lazább és minél jobban hasonlít az angolszász liberális oktatási rendszerre, annál magasabban van értékelve ranglistán és annál produktívabbak a diákjaik is.

Angliában az utolsó 2 évben 3 vagy max. 4 tárgyat tanulnak össz-vissz és azokból tesznek vizsgát, azt is két részre bontva, kb. mintha itthon 11.-ben csinálnánk középszintű érettségit, 12.-ben meg emeltet, de nem teljesen, mert csak 3 (esetleg 4) tárgyat kell választani. Sokkal könnyebb nekik, mi meg szenvedünk 5 vagy 6 tárggyal. Ráadásul ott még a vizsgát is részekre bontják. Mintha nekünk a magyar érettséginél egyik nap szövegértés lenne, egy másik nap pedig fogalmazást írni. Ők tudják, hogy NE terheljék a diákokat, itt meg azt, hogy hogy kell terhelni a diákokat minnél jobban. Röhejes. 1 db 4 órás érettségik helyett ott írnak 4 különböző nap 1-1 vagy (max. másfél órás) feladatlapokat. Tavaly kémia érettségin 2 óra után már a szemem dülledt ki. És persze szünet sincs.

A magyar okatatási rendszer nagyon gáz. De nem csak a köz-, hanem a felsőoktatás is. Semmi gyakorlat, csak az elmélet. A lényeg, hogy minél több lényegtelenebb dolgot tanuljunk meg.

Hol hasonlít a mi oktatásunk az USA-hoz?

Röhögve meg lehet írni az ottani felvételiket, a SAT I-t, ami egy alapműveltség kábé. Vagy a SAT II. subject test ún. "érettségi" mindössze feleletválasztós kérdésekből áll. Tényleg nagyon hasonlít. :D

Túl sok, felesleges elméleti tudást kell megtanulni és túl kevés a gyakorlat. Pl.: állatorvosi.

És sok a felesleges követelmény, pl.: minek nyelvvizsga egy óvónőnek?

De egy érdekesség: Az amerikai légierő elit ejtőernyős mentőalakulatának, harctéri mentősei 3 hónapos eü. kiképzést kapnak, míg idehaza egy mentőápoló, vagy pláne egy mentőtiszt éveket tanul.

#2 A válaszod tele van hibákkal Anglia oktatásával kapcsolatban.

Nem csak 3-4 tárgyuk van. Legalábbis a "pár hete jött lengyel Jakub, angolul nem tud" féle diákoknak van 3 tárgyuk igen, matek, angol és science amiből kell írnia a kisérettségit is.

De normál diáknak ha jól emlékszem 6-7 különböző tárgya van. Legalábbis nekem annyi volt. 3 kötelező az angol, matek, science, valamint a töbnit magad választod. Volt francia, dupla science, DT (mint a stem), rajz, religion, földrajz és töri. Ebből 3-at kell választani azt hiszem legalább.

A vizsgák sincsenek 1 órákra osztva. Az angol volt két részre osztva, de az is 15 perc szünettel elválasztva. Az azt hiszem 2x másfél óra volt.

De igazából a legvégén a College-okba amikor jelentkeztél, csak az angol és matek érdekelte őket.

Az amerikai hasonlóságot arra írtam, hogy ugyanúgy vannak az évfolyamok beosztva 1-től 12-ig, majd 12. osztályban van egy general secondary school certificate féle vizsga ami ilyen papírt ad, ami valójában mint magyarba az érettségi.

Ha már Anglia a példa, ott teljesen másképp van már eleve ez is felosztva. Ott eleve 1 évvel korábban kezdik a sulit. Az első 6 osztály primary, utána 7-től 11-ig High/secondary School, majd érdekes, de 16 éves korban megint másik iskolába mennek a maradék 2 évet befejezni. Ott két felé mehetnek. Emelt érettségi ahol csak 3 tárgyat tanulnak, vagy elmennek szakmára, de ha jó a kísértettségijük, akkor meg mehetnek egy emelt szintű érettségivel egyenlő gyakorlatias szakra is. Például mehetnek szoftverfejlesztőnek vagy közgazdász/könyvelőnek. 16 évesen. Ennek elvégeztével pedig mehetnek egyetemre ugyanúgy mintha emelt érettségit tettek volna. Viszont korlátozva vannak arra a szakra amit tanultak. (Mondjuk egy ilyen IT végzettséggel csak infós egyetemi szakokra mehetsz csak).

Szerintem az angol oktatás fényévekkel jobb, de lehetne ott is mit javítani. Például Magyarországon egy általános iskola némileg stabilabb alapot ad, mint egy angol High School.

Előre megjegyzem, elsősorban a műszaki területekre van belátás, de ott azt mondom, hogy aki nem szaksuliból megy egyetemre, lehetőleg egy szakmával, az óriási hátrányból indul, mert egyetemen olyan messze lesz a gyakorlati jellegű tudástól, mint Makó Jeruzsálemtől.

Persze, hogy nem fog menni neki a gyártáshelyes tervezés, ha csak a könyvben látta, hogy hogy néz ki a megmunkálás. Rengeteg gyakorlatias dolog van, amiről hatalmas körmondatokban lehet olvasni az egyetemi jegyzetekben, de ha az életben látná a dolgot, akkor egyszerű lenne megérteni, és megtanulni.

A másik, hogy gyakran eszméletlenül elmaradott a tananyag, régi már nem használt szabványok, a legtöbb helyen megragadtak a kézi rajznál és azt erőltetik, annak ellenére, hogy oktatnak gépi modellezést is.

Szerintem a minimum az lenne, hogy pl gépész/mechatro stb mérnököknél, hogy másodévtől minden félévre illene jutnia legalább egy projekt jellegű tárgynak, ahol megterveznek/fejlesztenek, legyártanak/legyártatnak és összeszerelnek egy komplett szerkezetet, hogy az elejétől a végéig átlássák a dolgot. Pl ezt a csavart jobb lenne odébb tenni, esetleg másmilyen csavart, vagy kötést alkalmazni, stb.

6.-nak.

"Előre megjegyzem, elsősorban a műszaki területekre van belátás, de ott azt mondom, hogy aki nem szaksuliból megy egyetemre, lehetőleg egy szakmával, az óriási hátrányból indul, mert egyetemen olyan messze lesz a gyakorlati jellegű tudástól, mint Makó Jeruzsálemtől."

PONTOSAN!!!

De magyarázd meg a gyereknek és az anyjának, hogy az elit gimi helyett szaksuliba küldje a gyereket! Nem fog menni, mert sok ember szemében a szakiskola a biorobotképző, és az fia nem ezt érdemli, mert ő DOKTORMÉRNÖK VEZÉRIGAZGATÓÚR lesz.

"Szerintem a minimum az lenne, hogy pl gépész/mechatro stb mérnököknél, hogy másodévtől minden félévre illene jutnia legalább egy projekt jellegű tárgynak, ahol megterveznek/fejlesztenek, legyártanak/legyártatnak és összeszerelnek egy komplett szerkezetet, hogy az elejétől a végéig átlássák a dolgot."

Nem gondolod, hogy ez egy másodévesnek túl nagy dió lenne? Egy másodéves még talán a szakrajzot sem tudja, főleg aki gimnáziumból megy mérnökire vagyis a 90%.

A gépészeti konstrukciók helyes megválasztásáról, a szilárdsági méretezésről/ellenőrzésről ill. az esetleges végeselemes szimulációkról nem is beszélve.

A gyártástechnológia meg külön szakma, egy gimis aki még esztergát sem látot, hogy tervezzen technológiát? (forgácsolási paraméterek, műveletterv, műveleti utasítás stb.)

És lediplomáznak mérnökök úgy, hogy a cserekerék-rendszerről jó esetben is csak elméletben hallotak. Mondjuk nem is várható el mindenkitől, hogy a gyakorlatban eljusson a több bekezdésű menetvágáshoz, amikor egy lépcsős tengelyt is csak a tankönyvből ismernek...

A hatosnak abban igaza van, hogy aki gimibol megy mérnökire, az teljesen el lesz maradva a gyakorlati dolgokból. Én is ilyen diák voltam, csak én villamosmérnökire mentem. Hát kérem, az elméleti tárgyakból totál tarolram, minden technikus nézett, hogy hogyan megy ilyen jól az analízis, meg a papíron szamolos tárgyak stb azt mikor eljottek a laborok akkor meg kB vicc volt amit műveltem, mert semmi kezsegem nem volt hozzá, hiszen kB soha nem csináltam bármit, ami ilyesmi. Viszont azt nem mondanám, hogy akkor feltétlen szakgimibe kell menni, mert a technikusokat nálunk még úgy kivagtak az alapozó tárgyakbol, hogy azt se tudták mi van, gimiseknek jobban ment a matek, és a nyelvtudásuk is jobb volt. Bár az tény, hogy olyasmi megoldás kellene, hogy szakgimikben is atadjak ezeket a készségeket.

A kérdezőnek pedig: a kevesebb néha több. Ezt nyugatabbra jól tudják. Egy átlagos angol egyetem pl felé olyan nehéz mint egy magyar, mégis sokkal többet tudnak ott a diákok. Miért? Mert a kevesbol csak azt tanítják, amit biztos, hogy később használni is fog, és sok időt adnak nekik, hogy szabadidejükben fejlesszék magukat azon dolgok iránt, ami őket érdekli. Nálunk meg rengeteg felesleges dolgot tanítanak, amit kikerulve soha nem fogsz használni. Tehát az egyik probléma a tananyag és a szabadidőd. A másik a pénz. A tanároknak nincsen motivációjuk a színvonalas oktatásra, mert nekik attól nem lesz jobb. Minek szánjon rá egy mérnök tanár egy hetet, hogy készítsen egy jó jegyzetet, mikot annyi idő alatt keres 150k-t? Ez több tárgyra meg az anyag kigondolasara már nem kis pénz, de a minőségi oktatásért cserébe ok semmit nem kapnak az államtól. A tanárok motiválatlanok, nekik is elegük van abból, hogy nincs eszköz, és sokszor ők is sz*rnak az egészre. Hallottam olyat, hogy van aki azért nem akart szakiskolasokat tanítani, mert tudta, hogy ilyen eszközökkel nem tud minőségi oktatást folytatni.

Szerintem a legnagyobb hiba maga a bekerülésben van; arra gondolok, hogy a szakok és emberek legalább 85%-a csak egy sima 0 és 500 közötti szám, semmi más. Kézzel vagy algoritmussal meghúzzák a minimum pontszámot, és onnantól vagy bejutsz, vagy nem. (A maradék kb. 15% olyan szakokból áll, ahol pályaalkalmassági és hasonlók is vannak.) Ha nem tudjuk, hogy pontosan kiket veszünk fel, hogy egyáltalán arra a szakra valók-e, milyen teherbírásúak, akkor a katedra mindkét oldalán problémák fognak jelentkezni igen hamar.

Javaslat: 'Mindenhol' kelljen mellékelni egy életrajzot, vagy egy motivációs levelet, esetleg szóbeli elbeszélgetés.