50-en felűliek mennyire olvassák ezt a honlapot? Ha minden lehetőség adva lenne, milyen pályát választanátok, ha most lennétek fiatalok?

Én 42 vagyok, de még nem tudom, mi leszek. Most designerkedni próbálok, kár, hogy a programozáshoz van tehetségem, végülis az is egy opció, csak alkalmazott nem akarok lenni, elegem lett belőle és amúgyis pocsék vagyok álláskeresésben...

Lehet változtatni később is...

Én hedonistaként azt ajánlom, hogy az ember találja meg, hogy mit szeret csinálni, mihez ért, azért persze figyelembe veheti azt is, mire van nagy kereslet, aztán döntsön. Az informatika most elég jól megy, de nem mindenkinek való s kismillió szakma kell.

Az élet nem mindenkinek működik úgy, hogy azt választja, amivel jól keres. Nagynéném orvos, de már ifjan is hívták jól fizető pénzügyi pályára, csak nem ment. Inkább túlórázott minden ünnepen kevés pénzért. Nagyon sivár dolog csak a pénzt és keresletet nézni.

A programozással az a "baj", hogy eltelik pár év és elavul a tudásod, tapasztalatod (velem ez történt). Sok helyen extrém elvárások is vannak, bár ilyen helyre ugye sosem jelentkeztem, lehet, hogy élőben jobb. De a programozóknak úgyis rugalmasnak kell lenniük, intelligencia, tehetség legyen, aztán bele lehet tanulni egy más környezetbe. Kivéve, ha az ember nem kompatibilis vele.

Néha felmerül bennem, hogy mehettem volna villanyszerelőnek. Kőművesnek nőként annyira nem, de a villanyszerelés még érdekel is s szakik azért kellenek...

Miért lenne a programozáson kívül minden éhenhalós? Én tanulok jelenleg programozást, 5 prognyelven tudok, mégsem kellek a kutyának sem munkaerőnek, pedig a hálózatokhoz is értek. Még egy fagyizóba se kellettem.

Utálom a szakmámat. Ha nincs érzéked a programozáshoz kitörölheted a se gged vele, oda nagyon jó logika kell, és igazi reálbeállítottság. Nekem ilyen nincs.

Viszont az építőiparra mindig szükség lesz, én arra esküszöm. Jövőre el is kezdek egy építőipari szakmát.

A kérdés nálam is aktuális, mert a gyerekeimet én is mostanában tanácsolom pályaválasztásra. És emiatt szoktam azon gondolkodni, hogy mit csinálnék másképp.

Az a helyzet, hogy én valami teljesen piacképtelen dolgokat (bölcsészet) tanultam, és tanítok most is. Ennek ellenére, ha most kellene választanom, újra ezt választanám, illetve: nem tudom elképzelni, hogy ne tanuljak ókori nyelveket.

De ha most kellene pályát választanom, akkor azt hiszem, kulturális antropológiát és talán biológiát tanulnék a legszívesebben. Az evolúció, az emberi viselkedés érdekel a legjobban.

A gyerekeimet is arra tanítom, hogy azt tanulják, ami érdekli őket. Legyenek azok, akik lenni szeretnének. Ne görcsöljenek rá a pályaválasztásra.