ÁOK-osok, mi alapján döntöttétek el, hogy melyik szakterületre szakosodtok?

Már gólyatáborba úgy mentem, hogy szülész-nőgyógyász leszek, az is lettem:D (Egyelőre szakvizsga előtt vagyok még, de szülész-nőgyógyász szakorvosjelölt vagyok).

Miért ezt választottam?

- Szinte az egyetlen terület, ahol több az öröm, mint a bánat. Persze, itt is vannak onkológiai betegek, van késői vetélés, magzatelhalás, de összességében azért még mindig több a pozitív kimenetel.

- A betegek legnagyobb részét a fertilis korú nők teszik ki, akikkel úgy gondolom, elég jól szót értek. Nincs bajom az öregekkel, de megmondom őszintén, sokkal nehezebben boldogulok velük. És sajnos a legtöbb szakma nagyon a geriátria irányába megy. Pont most mesélte a belgyógyásznak készülő barátnőm, hogy egy ügyeletben 3 beteget vettek fel, mind 90 év feletti. Bemegy egy kórterembe és gyakorlatilag mindenki 70 és a halál között. Egyszerűen nincs benne akkora perspektíva. Meggyógyítják az uroinfekcióját, aztán majd 1 év múlva meghal a szívelégtelenségében. Nekem ez nem menne.

- Nagyon összetett terület. Bár viszonylag kis helyre koncentrál, mégis sok területe van: szülészet, infertilitás, endokrinológia, onkológia, UH-diagnosztika. Van műtétes része is, de azért ha az ember nem akar egész nap műtőben állni, akkor ezer más dolgot is csinálhat. Fiatalabb korban, mikor az embernek még nincs gyermeke és ezerrel pörög, akkor lehet szülést vezetni, de később, ha szeretne nyugisabb munkakört, elmehet mondjuk endokrinológiai szakképzésre, dolgozhat meddőségi centrumban, ultrahangozhat.

- Jobban szeretem az olyan területeket, ahol nyomon tudom követni a beteget. Jellemzően a nők, ha találnak egy jó orvost, akkor kitartanak mellette. Mondjuk aneszteziológiánál elaltatod és felébreszted, aztán jön a következő. Túl nagy a fluktuáció:)

- Kicsit bennem volt a "majd én megmutatom" mentalitás is. Az orvosok jelentős része a nőgyógyászokat (valljuk be, sok esetben kicsit jogosan is..) lenézi, ahogy pl. a háziorvosokat is. El van könyvelve, hogy semmihez nem értenek a pénzlenyúláson kívül. Én meg persze meg akarom mutatni, hogy ez nem így van, egy nőgyógyász is lehet értelmes, tájékozott, jó szakember.

- Volt a választásban némi személyes motiváció is, ezt nem részletezném.

Egyébként abszolút nem bántam meg, szeretem, amit csinálok, most sem választanék más területet. Illetve majd második szakvizsgának endokrinológiát igen:)

Engem most vettek fel az orvosira, azonban mar egy ideje tudom, hogy kardiológus szeretnék lenni. Emellett erősen gondolkozok még a sürgősségin is, régebb pedig a gyermekgyógyászat is érdekelt, viszont utóbbit hosszútávon biztosan nem tudnám csinálni, mivel ilyen szinten túlságosan gyenge a lelkem, és egy gyerek halála erősen megviselne. Természetesen ezek a célok még változhatnak, elvégre nem tudom, milyen lesz, amikor elmegyek gyakorlatra, és betegekkel kell majd együttműködnöm. Lehet pont megváltozik a véleményem, de az is lehet, hogy erősebb lesz az elhatározásom.

A kardiológiára elsősorban azért esett a választásom, mert nagyon szeretem a szívet. Már elképzelni is csodálatos, hogy ez a szervezetünk motra. Nélküle vége. A sürgősségi pedig azért egy másik lehetőség, mert nálam muszáj a folyamatos sürgés-forgás, hogy legyen mindig mit csinálnom.