BME-sek hogy néz ki egy napotok?

Nekem ez a hatodik félévem, ez viszonylag könnyebb, legalábbis már van rutinom benne. Ebben a félévben 28/30 kontaktórám van hetente (37 kreditért). Ez azért van így, mert a mi szakunkon sok otthoni munkát kell végezni, általában a kreditszám szinte megegyezik a kontaktórák számára. Ebből 4 kontaktórára nem járok be, 4 pedig nincs rendszeresen. Így tehát viszonylag keveset kell bent lennem. Kolis vagyok, így órák között nem vagyok az egyetemen, mégis inkább egyben kezelem az egy napi óráimat, nagyon ritkán van olyan, hogy két óra közti szünetben aktívan tudjak tanulni. Így átlagosan kb 6 órát vagyok bent, egyszer végzek 6-kor, kétszer 4-kor, egyszer 2-kor, az egyik nap pedig nincs órám. Délután, este tanulok, sajnos van annyi dolog, hogy elfoglalja az összes estémet. Valószínűleg nem vagyok elég hatékony, illetve én olyan vagyok, hogy addig nem tudok kikapcsolódni, amíg tudom, hogy mennyi minden van hátra, viszont így a kikapcsolódás hiánya miatt nem haladok rendesen.

Nagy szívás, de azért tanulással el lehet végezni. Szívás van, főleg a nagyobb kapacitású szakokon. Ott személytelenebb az egész képzés, jobban szórnak a tanárok, könnyebb lemaradni, lemorzsolódni.

Közepes középiskolába jártam, de elég jó eszem van, és kiemelkedően teljesítettem más mércéhez mérve is. Ez nehéz, és nekem például nagyon sok stresszt okoz, de ez nem feltétlenül van így, inkább személyiségemből adódik.

Nekem szemeszterenként kb. 2x2 hét az állandó stresszről szól, 2xmásfél hét pedig megfeszített munka. Viszont így elég jó eredménnyel tudom végezni. (Igaz, tanulás szempontjából könnyebb szak, mint amiket felsoroltál.)

Én még csak most leszek túl az első éven, de ha most gondolkozol az egyetem választáson, akkor lehet érdekelhet.

A legtöbb napon 8-kor, néha 10-kor kezdünk. Általában 2-kor vagy 4-kor már végzünk is. A gimis órarendhez képest kevesebbet kell bent lenni, de egy 2 órás előadáson annyi anyagot adnak le, amit gimiben egy hónap alatt. Én konkrétan tanulni nem nagyon tanultam, ha a tanulásnak abból a definíciójából indulunk ki, hogy leülök a jegyzet elé és próbálom memorizálni. Viszont minden előadásra/gyakorlatra bejártam, figyeltem és jegyzeteltem (ahol van diasor ott általában nem, mert nem nagyom hangzott el plusz infó). Amikor végeztem, otthon átolvastam az aznap készített jegyzeteket, megpróbáltam értelmezni, matekos tárgyaknál megoldottam 2-3 feladatot, programozásnál kipróbáltam a tanult dolgokat. Ez naponta körülbelül 2 óra “barátkozás az anyaggal”. Mérnökinfóra járok, itt vannak beugrók a prog laborokon, de nevetségesen egyszerűek. Ha voltál előadáson, akkor nem kell készülnöd rá. Ha nem, akkor egyszer végig kell pörgetni az anyagot, de nagyon alap dolgokra kérdeznek csak rá. ZH-k előtt persze így is kell készülni, de ha folyamatosan képben vagy az anyaggal, akkor abszolút nem vészes. Csak akkor az, ha az ember az utolsó 2 napban akar mindent megérteni/megtanulni.

Esetleg ami még számíthat, hogy nem szoktam eljárni bulizni. Egyáltalán nem, maximum hosszabb szünetekben néha. Sokan azért maradnak le az elején, mert minden héten van valami program, iszogatás, hasonlók és mindenre el is mennek. Utána meg jön a szenvedés ZH-k előtt és a pótom véres verejtékkel kiküzdött 2-es (jó esrtben). Összességében az, hogy könnyű lesz vagy nehéz azon múlik, hogy te hogy osztod be a saját idődet.

Közepesen erős, vidéki gimnáziumból jöttem, az átlagnál valamennyivel jobb matektudással.