Mit tegyek, ha rettenetesen unom az egyetemet?

Sziasztok!

Azt hiszem, hogy nem vagyok ezzel egyedül.

19 éves vagyok, a mostani az első évem az egyetemen. Ami azt illeti, nem is megy olyan rosszul (3,9 átlaggal zártam az előző félévet), viszont borzasztóan unom, és egyszerűen már sehogy sem tudom rávenni magam a tanulásra, mert már nem érdekel, és így nem is köt le.

A gimiben mindenki azt mondta, hogy az egyetem sokkal jobb lesz olyan szempontból, hogy nem fognak mindenféle felesleges vacakot leadni nekünk, és csak azt tanulhatom, ami érdekel. Nos én nem így tapasztalom...

Sajnos B tervem nincs, vagyis, más szakon vagy képzésen nem tudom elképzeni magam. A mostani az ideális, amiben nem is vagyok a legrosszabb, és majd dolgozóként talán nem fogom a születésemet is megbánni. Viszont az nagy baj, hogy minden lelkesedésem megszűnt az egyetemmel kapcsoaltosan.

Zavar, hogy az sem tud eléggé motiválni, hogy szükségem van a diplomára ahhoz, hogy később viszonylag jól keressek és hogy megfelelően el tudjam látni magam/a családom. A másik pedig az, hogy még 4 évem van hátra, viszont gyerekkorom óta (de főleg ahogy felnőtté váltam) utálok itthon lakni, és végre saját kecót szeretnék ahol nyugton lehetek (családi kaotikus helyzetek, inkább hagyjuk), viszont ahhoz is nyilván kéne egy normálisabb fizu, és ezt nem a meki pénztárosaként szeretném megkeresni (mellesleg az nem is túl sok).

Arról a stressztől, feszültségről, alváshiányról meg inkább nem is beszélek, amit ez az egész generál.

Ti hogyan szoktátok megugrani az ilyen akadályt? Mivel veszitek rá magatokat a tanulásra?

Bármilyen ötletet/motiváló gondolatot/segítséget/postázott xanaxot nagyon szívesen fogadok és megköszönök.