5 félév után otthagyni az egyetemet?

Mérlegeld. Higgadtan, ne a vizsgaidőszak kiborulásával.

Miért jelentkeztél erre a szakra? Te akartad, vagy más? Van, amit szeretsz benne, "csak" eleged van? Milyen elhelyezkedési/karrierlehetőségeid vannak? Szeretnél olyan munkát végezni, amihez ez a diploma kell? Milyen más lehetőségeid vannak? Ha abbahagyod most, elbuksz 5 államilag támogatott félévet vagy fizetősön vagy? Szeretnél egyáltalán más szakon tanulni? Van esetleg olyan szak, amire átmehetnél (akár kreditbeszámítással), és jobban szeretnéd? A családod miért nyaggat azzal, hogy hagyd ott: látják, hogy nem szereted/nem tudod, vagy ők eredetileg sem akarták? A szakkal vagy magával az egyetemmel van baj(uk)? Ha ott hagyod a szakot/az egyetemet, akkor merre tovább? Érettségid van, vagy esetleg valami szakmád is? Tanulnál mást? Ha igen, megvan, hogy mit? Oda hogy lehet bekerülni, mennyi idő, azt szeretnéd/tudnád? Vagy még csak keresed, mi lenne jó?

Így hirtelenjében ezek jutottak eszembe. Gondold át... lehet, nem most kéne, hanem megpróbálni kihozni a legtöbbet a mostani vizsgaidőszakból, és utána - ha úgy érzed - passziváltatni.

Hát az, hogy ez megy a levesbe és egy sima érettségivel kiállsz a munkaerőpiacra huszonegynéhány évesen, az azért nem túl fényes jövőkép!

El vagy keseredve, ki vagy készülve!

Legyél túl ezen a vizsgaidőszakon, és akkor gondold át. Alapesetben már nem hagynék ott egy szakot sem az 5. félévben, de ha annyira utálod, és nincs hozzá érzéked, akkor lehet, hogy ez a kivétel, DE! legyen valami elképzelésed. Az, hogy homokba dugod a fejed, feladod és elmenekülsz, semmi jóra nem fog vezetni!

Kedves Kérdező!

Milyen szakon tanulsz?

Én is jártam hasonló cipőben, mint Te. Én is azért tanultam ki azt a szakot, amit kitanultam, mert az Anyám és a Nagyszüleim akarták. Nekem is volt olyan időszakom, amikor azt gondoltam, hogy a büdös életben nem fogom azt csinálni. Voltak olyan hullámhegyek a gyakorlatom idején is, amikor úgy éreztem, hogy mégis meg tudnám szeretni. Huszonakárhány évesen azonban sem lehetőséget nem láttam benne, sem a türelmem nem lett volna olyan hozzá, mint most 34 évesen, és még tetejébe nekem is voltak családi problémáim. Tanultam mást is, mert akkor naivan azt hittem, hogy a 18 éves kori döntésem következmények nélkül maradhatnak. Nekem sem volt sikerélményem a gyakorlatban, pedig az iskola hírnevét egy országos matematika versenyen is öregbítettem. Ennek ellenére a legrosszabbak között végeztem, pedig nem buktam és nem hivalkodásból állítom, hogy butább sem voltam, mint azok, akik jó vagy jeles bizonyítvánnyal végeztek. Viszont ma azt a foglalkozást mívelem, amire huszonévesen nem éreztem magamban elég kapacitást. Hidd el, hogy ha már 5 félévet végigcsináltál, nem érdemes abbahagyni! Ha nem tudsz elmenni a vizsgára, vigyél igazolást. Biztos van valami kiskapu, amivel meg tudod oldani a problémádat. Kérdezd meg a tanulmányi előadódat a lehetőségekről, s Ő majd elirányít a megfelelő emberhez.

Ezt nagyon jól gondold át. Egyél egy kis csokit, igyál egy teát, ülj le, és gondolkozz el rajta.

Én pontosan azért hagytam ki egy évet egyetem előtt (ez az év van most), hogy ezt elkerüljem, nekem sem volt biztos elképzelésem. Én 21 évesen fogom így elkezdeni a 4 éves képzésemet - 25 leszek, mire végzem vele. Hacsak nem vagy te is évvesztes, nyelvi éves és még valahogy nem csúsztál meg egy évvel, akkor te sem lehetsz sokkal idősebb, mire befejeznéd azt, amibe ezután belekezdesz.

Ha nagyon utálod amit most tanulsz, és utálnád az ezzel kapcsolatos jövőbeli munkádat is, akkor tényleg hagyd abba. Viszont semmiképpen ne maradj hoppon egy érettségivel. Huszonévesen szerintem simán tanulhat az ember, nem maradsz le semmiről - nagyon messze van még a nyugdíj.

Én szeptember óta dolgozom, nyilván nekem is egy érettségim van, mellé két felsőfokú nyelvvizsgám, jogsim, értek az informatikához, és szükség esetén nagyon megnyerő a személyiségem. Hiába: szeptember óta 3 helyen mondtam fel, annyira sz@r munkákat lehet így szerezni nevetséges fizetésért. Futárkodás, pénztárazás, call center (angol cégnél, azt hinnéd hogy nem rossz munka - nagyon is az), és most egy IT-s állás, amihez nincs is meg minden kvalitásom, csak szerencsém volt hogy felvettek. Ezek mindegyikére egy dolog igaz: 150-200 ezres nettó fizetést kapsz havonta (soknak tűnik, amíg nem magadat tartod el - onnantól fogva rájössz, hogy ennek a kétszereséből lehetne viszonylag normálisan megélni), te vagy a hierarchia legalján, azaz mindenki téged fog szivatni, mindig te leszel a hibás, főleg, ha nincs egy jó arc főnököd. Emellett a környezet is ingerszegény lesz - mindenki meg lesz elégedve a minimálbérnél nem sokkal nagyobb summával a havi számlakivonatán, el sem gondolkodtak azon, hogy továbbtanuljanak, a kapa kiesik a szájukon félpercenként - nem lesznek olyan szellemi szinten a közvetlen kollégáid, mint te, aki már majdnem elvégzett egy egyetemet, tisztelet persze a kivételnek. Sajnos ez tényleg így van, diszkriminatív vagy sem, nagyon, nagyon, nagyon látszik a különbség. Még én is érzem, pedig még nem jártam egyetemre, csak tudom, hogy ennél többet szeretnék és tudok elérni. Nagyon rossz érzés minden reggel hatkor arra kelni, hogy megint be kell menned dolgozni egy olyan helyre, ahol te nem érzed magad jól, nem érzed úgy, hogy ott a helyed, és délután négyig, vagy amikor végzel, azon gondolkodsz, hogy ez a nap is mennyire feleslegesen telt el.

Egy ismeretlen (én) tapasztalataiból nyilván nem fogsz tanulni, ezért azt javaslom, hagyd ott ezt a szakot, ha ennyire utálod azután is hogy elgondolkodtál rajta kicsit objektívebben, menj el dolgozni, és tapasztald meg, milyenek ezek az alsóbbrendű beosztások. Gondolj bele, milyen lehet ezt csinálni az életed legnagyobb hátralevő részében. Amit eddig tanulással töltöttél, annak több mint kétszeresét fogod még munkával tölteni, és nagyon nem mindegy, hogy milyennel. Nyilván lehet más képzésekre menni, nem az egyetem az egyetlen módja a dolgoknak, de a legjobb munkákhoz felsőfokú végzettség kell, és a papírforma ma mindennél többet számít. Természetesen lehet érettségivel is többre vinni - ahhoz viszont tőkére van szükség, és tőkét ilyen munkából nem fogsz tudni szerezni.

Ennek a hosszú regénynek igazából egy lényege van: gondolkozz el erősen, és ne gondold, hogy egy érettségivel is jól lehet élni.