Miért sztahanovisták a hazai tanárok?

Középiskola:

Sajnos nem a tanárok döntöttek úgy, hogy mindennapos testnevelés legyen és a diákok háromig meg fél négyig legyenek bent a középiskolában, hanem a FIDESZ.

A leadott anyag mennyisége egyáltalán nem túl sok, csak a diáknak már nem marad rá energiája és ideje a fentiek miatt.

Idegbeteg pedig bármely tanár, sőt bármely ember lehet, nem csak tesitanárok. Csak mivel a diákok utálják a tesit, mert feleslegesnek tartják, így ebből az utálatból sokszor átragad a tesitanárra is. Egyébként három teljesen normális tesitanárt is ismerek.

Angol tanfolyam: Nem kötelező, nem kell rá menni, ha nem akarsz. Problem solved. Amúgy meg örüljön az eber, ha a kurzus intenzív, nem csak lötyögés.

Főiskola és egyetem: Itt pont nem tapasztaltam túlhajtást, bár a középiskola után egyeseknek meglepő lehet a tanulandó mennyiség és, hogy a házi dolgozatot nem elég a wikipediáról összeollózni...

A sztahanovista kb. munkamániást jelent, a kérdésed meg arról szól, hogy miért nem dolgoznak, szóval nem igazán ide való a szó.

Én arra lennék kíváncsi, hogy nálad mit jelent, hogy egy tanár 'dolgozik'. Az a munkája, hogy adott anyagot a diákjai tudjanak. De a rossz hírem neked és a társadalom 80%-a számára, hogy még mindig nem tudja a diákok helyett megtanulni egyetlen tanár sem. Annyit tehet hogy elmagyarázza és megfelelő feladatokat ad. Sajnos azt mindenki elfelejti, hogy egy bármilyen tudás megszerzése a diák részéről igényel erőfeszítést. Mindig így volt és mindig így lesz, csak újabban mindenki elfelejti.

#3: Egyetértek azzal, amit írsz, azonban engedd meg, hogy árnyaljam egy kicsit a dolgot.

"Én arra lennék kíváncsi, hogy nálad mit jelent, hogy egy tanár 'dolgozik'. Az a munkája, hogy adott anyagot a diákjai tudjanak. "

Nem nekem szólt a kérdés, de remélem nem gond, ha én (is) válaszolok rá. Szerintem ugyanis egy tanárnak az is dolga lenne, hogy megszerettesse az anyagot, illetve, hogy azt a diákok ne csak tudják, hanem értsék is és tudják alkalmazni. Ez lehet, hogy mondjuk irodalom esetén például ugyanazt jelenti (nem akarok ezzel senkit megbántani, csak mérnökhallgatóként nem sok közöm van az irodalomelmélethez), de matematika vagy fizika esetén egyáltalán nem.

A legalapvetőbb példa, mikor a diák tudja, hogy ánégyzet meg bényégyzet egyenlő cénégyzettel, de elvérzik a feladaton, ha másképp jelölöd az oldalakat, neadj' Isten ugyanazokkal a betűkkel, csak mondjuk b az átfogó.

Kicsit elvontabb példa, de még mindig jól érthető akkor is, ha messze nem ez a munkád: ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Itt egy szomorú élményről kell beszámolnom, ami tapasztalataim és másokkal való beszélgetéseim szerint sok iskolában így zajlik. A tanár az elmélet monoton elmondása után gyakorlásként felrajzolt mondjuk 5 vagy 10 viszonylag egyszerű kapcsolást, amiknél ki kellett számolni az eredő ellenállást. A kedves diák ezeket bemagolta, és a tanár felmérőn ugyanazt a kapcsolást adta, csak más számokkal. Így a kedves diák jó jegyet kapott, és mondjuk 10 kapcsolás esetén tudott eredőt számítani, máskor nem. A kedves diák elment műszakira, és engem, mint hozzáértőt kért meg, hogy magyarázzam el, mert ez így nem megy neki, pedig annak idején ebből jó jegye volt. Persze örömmel segítettem, de így egy nagyon szép rálátásom lett a magyar oktatási rendszerre.

A fenti példák rámutatnak arra, hogy a tanárok nagyon sok esetben kilóra mérik a tudást, és kilóra is adják le, pedig hatékonyabb volna egy kis megértést továbbadni. Csak akkor persze gondolkodni kell azon, hogy hogy magyarázza el meg tegye érdekessé, és azt miért ne kerülje el az átlagos tanár, ha lehet?

"Sajnos azt mindenki elfelejti, hogy egy bármilyen tudás megszerzése a diák részéről igényel erőfeszítést. Mindig így volt és mindig így lesz, csak újabban mindenki elfelejti."

Ez ismét igaz, de szerintem ismét árnyalásra szorul. Egy hetedikestől, nyolcadikostól a korukhoz képest elég absztrakt dolgok megértését (nem) várják el, ráadásul nagy, hangzatos szavakkal van leírva a tananyag, ami elég ijesztő lehet. Úgy vélem, nem lehet egy ilyen korú gyerektől/kamasztól elvárni, hogy magától megértse, ez miért lesz neki jó - ez a tanár feladata. Ha ezt a tanár nem végzi el, akkor a diák nem fog értően tanulni, mert az nehezebb. Inkább marad a magolásnál, mert a jó jegyek megszerzésében ez is elég, később meg minek tudni? Úgysincs semmi értelme a diák szempontjából.

Ezen tanárokat erőteljesen szidó kommentem vége felé hozzátenném, hogy persze, van rossz diák és jó tanár is, és nyilván általánosságokban beszéltem. Sokszor nem is a tanárt hibáztatom: Ennyi pénzért kedvvel csinálni, kiszűrni azokat a keveseket, akiket tényleg érdekel, van hozzá tehetségük, és a többieknek is egy valamirevaló tudást adni - én sem csinálnám. Aki elég jól érti vagy szereti tanítani, rég elment külföldre, és ezért itthon a kevésbé színvonalasok maradtak, akikből a megkötések és alacsony fizetés a kevés kedvet is kiöli.

Végezetül a mindennapi tornaórák margójára: Alapvetően jó ötletnek tartom, azonban midnenképpen úgy kellett volna, hogy egyben az óraszámot is csökkentsék, mert így egy kemény nap végére még betenni valóban nem felfrissülést jelent, hanem csak plusz kínzást.

Kérdésedre kérdéssel válaszolnék: Miért nem sztahanovisták a hazai diákok? A lehető legkisebb befektetéssel akarnak tanulni a suliban.

Mielőtt megköveznél elmondanám a közoktatás néhány nem egyedi tulajdonságát:

10. osztályban (nálunk) heti 37 óra van. Ez heti 2*8 óra és 3*7 óra. Nem a tanárok találták ki ezt. A tananyag menyyiségét sem a tanárok határozzák meg.

A véleményem az, ha valakinek nem tetszik, vagy nem bírja, hogy terhelik a tanárok (sok tanulandót adnak fel) akkor az menjen át másik középiskolába, ahol lazább a tanulás. (de aztán ne rinyáljon, hogy nem vették fel államilag finanszírozott felsőoktatásba) Mondjuk egy orvosi egyetemen megnézném, hogy miként is abszolválja az ilyen diák az első évet.