Kész nem tudom kezdek felrobbanni?

Két dolog van, amit én mindenképpen megemlítenék;

1. Teljesen más egy felnőtt ember és egy tizenéves kamasz teherbírása, motivációja. Ráadásul, ha felnőtt vagy, úgymond te döntesz arról, hogy mit csinálsz, éppen csak kvázi muszáj dolgozni, ha nem akarsz éhenhalni. Viszont az egész napos tevékenységed gyakorlatilag kötetlen, és rendszeres juttatást kapsz érte. Egy gyereknek általában nincs önálló egzisztenciája, és eltartottnak lenni a teljes képet nézve tényleg sokkal könnyebb, de így teljesen más a motiváció. Ja, és mondtam már, hogy egy kamasz és egy felnőtt nem ugyanolyan teherbírású?

2. Gratulálok mindenkinek, aki már tizenéves korában vért izzadott az iskolában, és mégse nyafogott, de ennek a kérdező problémájához semmi köze nincsen (meg az emlékek az idő múlásával szépülnek is azért).

Én két éve végeztem a gimivel, egy évet dolgoztam, most orvosira járok, mégis azt mondom, hogy nem mennék vissza a gimibe. Nem azért, mert intellektuális kihívás szintjén nehéz volt, de egyszerűen túl kötött volt, túl iránytalan, túl egysíkú. Az egyetemen azt tanulom, amit én választottam, és csakis a saját felelősségem, hogy hogyan osztom be az időmet. Sokkal kevesebb időm van és sokkal jobban le vagyok terhelve, mégsem olyan érzés, mint a gimiben, mert én döntöttem így, és többnyire azt tanulom, amit szeretnék.

ma 12:36: Az utolsó bekezdéstől jól rátapintottál a lényegre! Vagyis nem mindegy hogy az embert egy munkatáborban hajtják vagy szabadon végzi ugyanazt a terhelést. Két idézet:

"A sikeres ember az, aki reggel felkel, este lefekszik, és közben azt csinálja, amihez kedve van."

(Bob Dylan)

"A boldogság ott kezdődik, amikor azt csinálsz, amit akarsz, és nem azt, amit mondanak."

Hát a mai diákokon ne csodálkozzunk ha depressziósak és kiégettek, meg kiírnak a gyakorira olyan kérdéseket hogy hogyan legyenek öngyilkosok. Mert életük messze áll az előbbi két idézettől.

Régen az államosítások idején sem volt mindegy hogy a szabadságszerető magyar gazda a saját életét élhette-e a tanyáján és magának dolgozhatott, vagy hogy beverték-e a téeszcsébe rabszolgának. Az utóbbi esetben sokan öngyilkosok lettek, pedig már nem kamaszok voltak.

Kedves kérdező.

Igaz, én teljesen ellentétes helyzetben vagyok:

26 órám van, matekon, törin, magyaron, oroszon kívül nem sokat tanulok (angol, német ok), habár villamosmérnökire készülök, meg autószerelőire.

De megértem a helyzetedet, én is voltam hasonlóképp, 10 éves koromban pl, amikor iszonyú erőkkel készültem a felvételire (így is, a 10 évesek szintjén is csak egy sz*t írtam. De a célom a menekülés volt a régi suliból, most 7 éve egy tűrhető gimiben vagyok)

Vagy kilencedikben. Mindig minden cuccot elvittem az iskolámba, az akkor 3 éves táskám 4,5 hónap után bemondta az unalmast, holott azelőtt kemény túrákra mentem el vele. Olcsó volt, de egy minőségi táska. Ekkor jöttem rá először, hogy talán ezt a tanulás dolgot nem kéne ennyire elhamarkodni.

Aztán az utóbbi 2 évben szépen elkezdtem lassítani, azokat a tárgyakat nyomattam, ami érdekel, ami kell a továbbtanulásomhoz, azok mennek is.

Mióta múlt héten megint megrándult a bal bokám, lassabb is lettem, nem idegeskedem, ha nem érem el a huszonnyolcast, ha esetleg 1-2 perccel később érek be az első órára, stb.

Felesleges.

Ez úgy hangozhat, mintha elhanyagolnám a sulit, pedig nem.

Pl. magyartanárom kitalálta, hogy hétfőnként 0.-ban tart majd tételórákat, mert belső vizsgákat fogunk írni, hogy készüljünk az érettségire (no comment). kb. 40-45 perc alatt 1 tételt vettek végig, a 20-ból :D

Én meg fél óra alatt átvettem ötöt, és felmondtam magamnak, egész jól. (magyarból csak legyen meg az érettségi)

Szerintem a tanulási módszereddel lehet probléma, habár nem tudom, hogy pontosan mennyit kell tanulnod.

17f

Egy hasonlatot mondok. Bizonyára láttatok videón kacsatömést vagy lúdtömést. Ami történhet tölcsérrel vagy más meglepő és erőszakos módon. Hát az állatnak sem mindegy hogy egy baromfiudvarban kedvére csipegethet azt és annyit amenyit akar, vagy belétömik. Ugyanígy az embernek sem lenne mindegy az oktatás módszere. A tudományokat is célszerű élvezettel művelni és nem erőszakkal. Akár az étkezést. Az igazi jó iskola mindig élvezetessé teszi a művelődést.

Kb. 20 éve voltunk egy angol tanfolyamon, ahol angol egynyelvű tanáraink is voltak. Hát ők élvezetessé tették az oktatást. Annyira, hogy suli után önként együtt jártuk a tanárral a várost, és angolul segítettünk neki a hazai beilleszkedésbe. Vagyis még suli után is angol órák voltak, de nem előírás szerintiek hanem élvezetből. Voltak hazai tanáraink is, az ő módszerük már lúdtömés volt. Aminek következtében még a nyelvtanulástól is elment a kedvünk. Ami nem meglepő, hisz a megtömött liba sem biztos hogy örül amikor kukoricát lát, amit bele szoktak tömni.

Az olvasottak alapján úgy érzem, kötelességem hozzászólni a kérdéshez.

Én idén kezdtem el a gimziumot, most vagyok kilencedikes. De ez az eltelt pár hét képes volt szétszedni. Túlzás nélkül mondhatom.

De, teljesen megértem, hogy régen, ez X éve is megterhelő lehetett. Sőt, elhiszem. De aki azt állítja, hogy márpedig diáknak lenni könnyebb, az nagyon téved.

Nekem senki ne mondja, hogy a heti 37 óra teljesen rendjén van. Amikor reggel 6-kor fel kell kelni, hogy normálisan elkészülj, elérd a buszod, majd hazaérsz 5-re, és még folytathatod a tanulást este tízig, hogy valamicske "tudást" letegyél az asztalra -igazán fárasztó tud lenni.

Az, hogy semmi érdemlegeset nem tanulunk, csak általános műveltségre teszünk szert egyszerűen értelmetlen. Pláne, hogy erre legfeljebb 2-3 héttel visszamenőleg emlékezünk, de annál tovább biztos, hogy nem. A gyakorlati életből semmit nem tanítanak nekünk, -ahogy említette már egy előbbi válaszoló.

Az egész rendszer el van cseszve. Mire jó ez a heti 5 testnevelés óra? Arra, hogy egész hátralévő nap a saját bűzünk öleljen körbe minket és másokat? Fáradtan, kimerülten kezdjünk neki egy történelem felelésnek? Legyünk képesek összeszedetten, értelmes összefüggő mondatokat lütrehozni?

Hát én még mindig nem értem miért sírtok.

Egyrészt. Nem hiszem el, hogy minden tárgyra 100%-osan tanultok. Tuti van, amibe csak éppen belenéztek, inkább feladjátok, mondván úgysem tudjátok megtanulni. Másrészt, nem hallottatok a puskázásról? Ami tárgy nem érdekel és nem akarjátok továbbvinni, és nem az alapműveltséghez tartozik, abból miért nem puskáztok? Felesleges megtanulni, hogy aztán 3 nap múlva elfelejtsétek.

4-re jártam én is haza. Heti két edzésem volt, emellett simán 8-ig megtanultam mindenre. Az, hogy nem csavarogtam minden nap, tény, de egy 14 éves gyerektől tán elvárható, hogy ne kóficáljon örökké délutánonként a városban. Ha tanulni kell, akkor üljetek le és tanuljatok. Egész nap a barátaitokkal voltatok az iskolában, majd hétvégén elmentek együtt megint valamerre.

Örökké ezzel jöttök, hogy nulladik óra és testnevelés. Ti nem hallottatok a csapról? Vigyetek törölközőt és szappant, mosakodjatok meg a csap alatt mint régi nagyanyáink tették. De egyébként nem hiszem el, hogy nincs zuhanyzó az öltözőben. Nyilván én sem örülnék az örökös tesinek, örülök, hogy nálam még nem vezették be, de el tudom képzelni, hogy a mozgás felpezsdít és sokkal jobban fog az agyatok, még ha testileg le is fáradtok. Utána úgyis van 6 órátok kipihenni magatokat.

Abban teljesen igazatok van, hogy semmi tudásra nem tesz szert az ember. Kreativitás 0, életképesség 0. Marhaságokat tanítanak, sokkal jobb lenne, ha életszerű dolgokkal lennétek körbevéve. De ez van, ez jutott. Menjetek akkor tiltakozni. De őszintén, mondjátok már meg, mit vártok tőlünk, Gyakorikérdéses válaszolóktól? Hogy megmentsük a kis világotokat? Mert annnyira ótvar unalmas már olvasni minden második kérdést, hogy "Jaj hogyan tanuljam meg a kis 3 oldalas törifüzetem, brühühü?" Mit csináljunk nektek, odamenjünk és megtanuljuk helyettetek? Hiába sírtok nekünk, nem mi fogunk megmenteni titeket. És azért ne is haragudjatok, de egyik-másikótok túlzásba tud esni. Mikor tényleg 3 oldal miatt kiír egy kérdést. Szobatársam orvosira jár, Anatómiából valami 1000 oldalas könyvet kellett tanulnia, latin szavakkal körbevéve, és úgy, hogyha nem tudott egy csontot megnevezni vizsgán, akkor automatikus bukás. És ez még csak egy tárgya volt. Nekem ne mondjátok, hogy a gimi ennél nehezebb..

" Minden olyan felnőttnek, akinek nincs jobb dolga és nincs annyi esze, hogy belegondoljon, hogy ez így nem jó ahogy van. Akik szakadatlanul csak azt hajtogatják, hogy MI csak hisztizünk, és hogy semmi más dolgunk sincs, csak hogy tanuljunk és, hogy régen is nehéz volt"

A felnőtteknek több eszük, és dolguk van mint egy gimnazistának. Azért ne felejtsd el, hogy ezek a felnőttek is jártak iskolába, gimnáziumba, egyetemre. (aki járt)

" De hol normális az, ha mindennap csak hét órám van és általában öt-hatról így engednek el"

Ahogy régen is így volt. Napi 7-8 óránk volt. Volt, hogy 9 óránk volt. Mi még szombaton is jártunk, igaz akkor 4-5 óránk volt. De mégsem hisztiztünk.

Annak idején mi is kovalens kötésekről tanultunk, mi is határozókról tanultunk, és magunk iskolán kívül tanultuk meg hogy kell borítékot címezni. Szóval az iskolai rendszer szinte semmit nem változott az elmúlt 30 évben.

Ma állítólag többet tanultok, teljes nyomás alatt vagytok. Mégis a tudásotok sokkal kevesebb mint a 20-30 éve tanult diákoknak. Mi időnkben már első osztályban bukás volt ha nem tudott a diák írni- olvasni. Ma tilos alsó tagozatban buktatni mert jaj a gyermek személyiségét gátoljuk benne.

Régen ha valaki nem tudott fogalmazni vagy helyesen írni az minimum kettest kapott. Ma mindenki pocsék helyesírással ír, de váltig állítja kitűnő tanuló, csak nagy a nyomás rajta.

Régen is nagy nyomás volt, mi még körmöst is kaptunk.

Nekünk könyvtárba kellett járni, hogy tananyagot összegyűjtsünk. Nektek az orrotok előtt az internet.

Ma semmi sem jó nektek, mert állítólag nincs időtök rá. De gyakorizni van időtök, és gyanítom, hogy az internet előtt is többet vagytok. Igaz annak idején minket az internet nem csábított el mert nem volt.

Végére hagytam:

" Vajon minek az eredménye az, hogy innen annyira nem is messze, a kárpátaljai Nagyberegen felakasztotta magát egy kilencéves kitűnő kisfiú, mert kapott egy egyest? "

Nos a gyereknek valami más baja is lehetett ott agyban. Ez nem az iskola rendszer hibája.

Bár már több mint 20 éve volt, de volt egy osztálytársam aki 13 évesen kiugrott a hetedik emeletről mert egyest kapott valamilyen tantárgyból. Mondhattuk volna, hogy az iskola rendszer a hibás, mert rengeteget kellett tanulnunk, de nem ez volt az ok. Eleve problémás volt lelkileg. Akkor még nem nevezték meg a betegségét, de ma azt mondanánk, hogy depressziós volt.

Kisfiú esetében is hasonló gond lehetett.

Akárhogy is nézzük: Amióta a facebookon kering, hogy egy diáklány nyílt levelet írt a minisztériumnak a rossz iskolai rendszer miatt, és nyafogott, azóta mindenki követi a példáját.

Csak azt nem veszitek észre, hogy a mai társadalom egyre butul. Mint a birkák.. Valaki ír valamit, valaki panaszkodik valamire, és a sok kis birka rákontrázz.

Ha már azt írtad, hogy a felnőtteknek nincs eszük, és ráérnek..Csak emlékezz a következő mondatomra.

25 évvel később amikor te leszel egy ostoba felnőtt aki ráér, majd te is azt mondod a fiatal generációnak, hogy

"Ugyan Már!!! Ti nem is tanultok..De bezzeg mi milyen sokat tanultunk. "

Igen, ezt a kisfiús példát én is ki akartam fejteni. Nem gondoljátok, hogy ennyitől, egy egyes miatt akasztotta fel magát? Nyilván más is volt a dologban, régóta nyomta valami a lelkét. Egy egyes semmiség, kitűnő tanuló is kap a tanulmányai során legalább egyet.

Valamint az is eszemben volt, hogy régen nem volt ilyen, hogy beírtátok google keresőbe az anyagot és ennyi segédletet kidobott.. Hogy kiírtátok gyakorikérdésekre hogyan kell megoldani és valaki megcsinálta nektek.. Elmentek könyvtárba, vagy többen összeültek tanulni. Időigényesebb volt mint a mai megoldások. Ugyanúgy edzeni akartak és kikapcsolódni. És az iskolarendszer valóban nem változott már egy jó ideje, úgyhogy gondolhatjátok, hogy ugyanazt tanulták mint ti, kivétel, hogy nem volt heti 5 tesi órájuk.