ELTE-BTK Keleti nyelvek és kultúrák szak mennyire "büfészak"? (kínai, japán, koreai, stb)
Azt tudom, hogy a kínai kemény, de legalább van tolmácsoló specializáció, ami a gazdasági életben hasznos lehet. De a többi keleti nyelvvel mi a helyzet? Hogy lehet ezekkel elhelyezkedni a munkaerőpiacon?
Hallottam hónapokkal ezelőtt 2 koreanisztikás hallgatót és szerintük semmit nem tanultak a 3 év alatt, a koreait nem is beszélték. "Mintha el se végeztem volna a szakot. Ha a nyelv érdekel, inkább menj nyelviskolába", mondta az egyik.
A többi keleti nyelvesnek mi ezzel a tapasztalata? Vagy ismerőstől hallott valaki valamit? Aki keleti nyelvek szakra megy, az tényleg csak az idejét pazarolja kis unaloműzés érdekében?
Tisztelt kérdező! Ez attól függ, hogy mit értesz "büfészak" alatt!
A nyelvre gondolsz, hogy mennyire nehéz? Esetleg milyen komolysággal tanítják?
Nos azok hallgatók, akik japán nyelvtudás nélkül mennek japán szakra, az első évben felvehetnek felzárkóztató nyelvórákat. A Genki I és Genki II könyvből tanítanak, ez + egy kis szorgalom már elég a nemzetközi japán nyelvvizsga, JLPT N4-es szintjéhez, ami gyenge középfoknak felel meg. Igaz, a JLPT-nek nincs sem levélírás része, sem szóbeli része, így nem nehéz meghatározni, hogy mit is tartunk középfokú nyelvtudásnak :))
Nyelviskola japán szak mellett? Ajánlott! Ahogy már több fórumon is elmondtam, a japán szak egyetemi képzés, nem nyelviskola... Ez olyan, mint az anglisztika szak. Nem ott tanulsz meg angolul, csak ad egy kis pluszt ! Az, hogy a jelentkezők többsége nem tanult japánul, mert nem olyan széles körben tanított nyelv, mint az angol, az csak egy dolog. Sok olyan évfolyamtársam van, akik japánból csináltak emelt érettségit!! + N3-mas, N2-es nyelvvizsgát :) Szóval az ilyen dolgokat nem kell alapul venni.
A legnagyobb gond a nyelvi képzéssel pont az, hogy a sok hulladék tárgy, mint amilyen pl. a filozófia, bevezetés a nyelvtudományba, bevezetés az irodalomtudományba, egyházismeret (Károlin), bevezetés a bibliaolvasásba (Károlin), stb. elveszik az értékes időt... Gondolom te kezdő vagy, tehát még nem tanultál japánul. Pont az első évben csesznek ki a hallgatókkal, mert ahelyett, hogy megtanítanák a nyelvet (nincs rá idő!), ahelyett a sok tölteléktárgyra is tanulni kell + ott van a többi szakos tárgy, is persze a kötelező második választott keleti nyelv (Károli) (kínai vagy koreai, illetve a perzsa), ELTE-n pedig a régi japán nyelv... omg. A magyar oktatás színvonalának ékes példája :)
Aztán az elhelyezkedés is rányomja mindenre a bélyegét. Én már több helyen leírtam, hogy a japán szak NEM tanárképes Magyarországon. Tehát ha japán szakon végzel (akár BA, akár MA) NEM mehetsz sem általános, sem középiskolába tanítani, mert nem ad tanári diplomát. Szóval az oktatás kiesik.
Tolmács??? Ha már tanultál középiskolában japánul, és van nyelvvizsgád, és persze erős, stabil nyelvtudásod, akkor akár lehetsz az is. Ha jól tanulsz az egyetemen nyerhetsz 1 éves ösztöndíjat, és tanulhatsz Japánban! Az alatt az 1 év alatt sok mindent meg fogsz érteni, tanulni. Viszont, ha nem tudsz kimenni tanulni, akkor a fordítói rész is felejtős.
A diploma megléte nem jelent nyelvtudást. Tehát egy japán szakos BA vagy MA diploma pontosan annyit ér, mint amennyit egy BA vagy MA szabad bölcsész diploma, és semmivel sem többet.
Azok vannak könnyebb helyzetben, akik a BGF-en tanulnak a külkereskedelmi karon, ott is lehet japánt tanulni, viszont egy "használhatóbb" diplomát kapnak mellé.
Remélem minden kérdésedre válaszoltam :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!