Utálom a középiskolát, mit tegyek?
Most jöttem általánosból szakgimibe, harmadik napon vagyok túl, de már most utálom az egészet. NyEK-es (nyelvi előkészítős) vagyok, tehát 18 angolom van egy héten. Általánosban heti 3 volt. Teljesen angolul kell beszélni az órán. Kínzás. Egyszerűen nem bírom. Az ofő nem aranyos, a tanárok közül sem tudok kiemelni egy kedveset sem. Pár osztálytársammal egészen jóba lettem, de ettől függetlenül utálom ezt az iskolát. Maga az iskola sem szimpatikus, a hangulat rossz, közel sem olyan, mint általánosban. Az angol órákat képtelen vagyok kibírni, durván hányingerem van alattuk. Reggel felkelek, semmi sem motivál arra, hogy elmenjek. Életkedvem nincs, belépek az iskolába, sírógörcsöm lesz, órákon már többször is könnyeztem és sírhatnékom volt. Itthon, szabadidőmben, ha a sulira gondolok, elkezdek sírni... egyszerűen utálom az egészet. Az általánost imádtam, szuper ofőm volt, nagyom szerettem az osztályom, oda járt a legjobb barátnőm is. Nagyon hiáynoznak. Ha a régi sulira gondolok, emlékszem, hogy tudtam szünetekben röhögni, jól érezni magam, nem utáltam suliba járni, sőt, kifejezetten szerettem. De ennél a szakgiminél ez nem így van. Minden ott töltött percet rühellek, borzalmas. Undorító. És tudom, kell idő míg megszokom, de rájöttem, hogy már ennyire gyűlölöm, mikor még rendes tanítás sincs. Felelések angolul. Röpdogák, stb. Fizikailag és lelkileg nem fogom bírni, és egyre inkább azt érzem, hogy depressziós lettem. Állandóan szomorú vagyok, sírok, hányingerem van, szédülök, rosszra gondolok. Hiába ottvannak a suliban a jó fej osztálytársaim, velük is csak akkor tudom jól érezni magam, ha már vége van a tanóráknak.
Nagyon gondolkoztam azon, hogy átmegyek félévkor abba a suliba,ahova a legjobb barátnőm jár, de lehet hogy nem is tudnék vele egy osztályba kerülni. Mellesleg, akikkel már összeszoktam barátok, ők hiányoznának.
Annyira kétségbeesett vagyok. Életkedvem sincs. Anyum azt mondogatja nekem, hogy csak rosszul bírom a változásokat, majd megszokom, de én nem érzem ezt. Ha ennyire nem tudok suliban még elmosolyodni sem, akkor képtelen leszek rá, hogy megszokjam.
A másik dolog meg az, hogy én kitűnő tanuló voltam eddig, viszont úgy érzem, most angolból még a hármasért is meg kell küzdenem. Elvileg a nyek után kövezkező évek ennél sokkal nehezebbek lesznek... de akkor én ebbe belehalok.
Ti voltatok/vagytok ilyen helyzetben? A helyemben átmennétek másik suliba? Vagy már iratkoztatok át középiskolába? Mit tanácsoltok, mit tegyek? Köszönöm előre is azoknak, akik válaszolnak és segítenek.
Egy lelkileg összetört 15 éves lány.
válasza:Bolond dolog ezt így 3 nap után kijelenteni, már bocs. Akkor ess kétségbe, ha félévkor sem érzed jobban magad.
A jegyek miatt egyébként ne aggódj, a 3-as teljesen normális egy ilyen nagy váltás után, a rontás általános jelenség. Szépen rá kell állnod az új rendszerre. Biztos van, akinek ez megy 2 nap alatt, de a többségnek idő kell és neked is.
Ami pedig az angolt illeti, azt is meg kell szokni. A hallás utáni szövegértést pedig fejlesztheted otthon, ha szükséges.
válasza:Ha ennyire nem bírod, hogy heti 18 angol óra van és angolul kell beszélni egész nap, akkor nem értem miért választottad a nyelvi előkészítőt.
Adj idő magadnak, még csak 3 nap telt el, ennyi idő alatt nem is lehet megszokni egy iskolát.
válasza:Tudom hogy nem hangzik könnyen kivitelezhetőnek, de például egy amerikai vagy angol iskolában minden bizonnyal jól éreznéd magad. Ráadásul ez úgy hangozhat hogy ha itthon ilyen nehéz volt a változás akkor az meg mégnehezebb lenne külföldön. De például a nyelvtanárokat jól össze tudtam hasonlítani, tehát az angol nemzetiségűeket a magyarokkal. Az angolok óráin öröm és vidámság, sőt kiváltság volt lenni. Nem dolgoztatta a diákokat hanem ő dolgozott. És tanultunk is az óráin, meg a városban alkalmi idegenvezetői voltunk, mert még suli után is együtt akartunk lenni. A magyar tanárok meg ennek ellenkezői voltak. És óráikra kínzás volt járni, vagy inkább munkatábor szellemi munka változatban. Alapelvük volt a dolgozz, és nem az hogy ő tanítson, hisz akkor mikor olvasott volna sportújságot.
Amennyit abban szenvedsz 4 évig, annyi erővel Amerikában diplomát is szerezhetnél és mégsem szenvednél annyit mint a hazai sztahanovista domináink és domjaink közt.
És amit most leírtam nem csak én láttam így hanem az angol nemzetiségű tanárok is csak lestek mint gázálarc hogy mi magyarok milyen sztahanovista iskolákat tartunk.
válasza:Ha ennyire nem szereted az angolt miért mentél nyelvielőkészítőbe? Biztosan tudhattad, hogy ott az angol erősebb, plusz felvételizned is kellett szerintem belőle...
Nagyon elhamarkodottan ítéled meg a sulit, szerintem adj még neki egy kis időt. Beszokás kérdése, el fog múlni a rosszullét amint megszokod az új környezetet, hidd el én is voltam/vagyok hasonló cipőben! Kitartás!
válasza:Fú én is így vagyok.. ki nem állhatom az egészet, még akkor sem ha van akit az osztályomból megkedveltem.
Én országot váltottam és úgy vagyok itt hogy nem is beszélem ezt a nyelvet.. . Még ha külön tanítják is nekünk, mint idegennyelvet, akkor sem tetszik és így is sokáig tart mire el tudom majd sajátítani... a másik itteni osztály tele van szemét emberekkel.. nem értem úgy hogy megtudnám ezt a nyelvet tanulni, utálom az egészet, pedig tök jól áltam hozzá meg minden.. . Teljesen ferhelgel hogy a saját országomban tizedikbe kerültem volna most, méghozzá úgy hogy majdnem mindenből ötös voltam, itt meg beraktak nyolcadikba és azért küzdök hogy azt megtudjam érteni hogy mi a feladat vagy hogy épp mit kéne tanulni...
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!