Hogyan választasz vagy választottál a budapesti nyolcosztályos gimnáziumok közül? Melyiket ajánlod egy szorgalmas, kitűnő tanulónak?

Én is ilyen iskolába járok, nem értek egyet az előző válaszolóval. Sztem jobb, hogy most letudja a felvételit, ha felveszik nem kell hatodikban/nyolcadikban újra, egyébként meg nem kell neki azt mondogatni, hogy ez nagyon, de nagyon fontos meh ilyenek és nem fogja rosszul érezni magát...

Egyébként szüleim az elhelyezkedés alapján választottak, mivel a kerületben csak egy ilyen suli van.

Jelenleg csak a 8 osztályos gimnáziumok nyújtanak kiváló képzést a gyerekek számára. (Ha nem tennék, elvennék tőlük a lehetőséget tőlük, az osztályfőnök többször is mondta...)

Szerintem jobb mert:

-4. osztályban könnyebb bekerülni, mint 8.-ban és talán a gyereknek se akkora stressz.

-Nincs "nagy" váltás, mint amikor elballag 8.-ból, jobban összeérik az osztály, egységesebb lesz.

- A nyelvvizsgák száma, érettségik eredménye, emelt szint eredmények és a magas felvételi ráta magáért beszél.

Az meg, hogy megedzik a gyereket mentálisan is, csak a javára fog válni. Nem lötyi-tötyi emberek lesznek a végén és az egyetemen is sokkal jobban fognak boldogulni, mint a 4. osztályosok. Tapasztalat.

Újpesten lakunk. A lányom az alsóban kitűnő volt, így próba szerencse alapon megírta a központi írásbelit. Jól sikerült így a Babits Mihály Gimibe (ez a kerület egyetlen 8 osztályos gimije) beadta a jelentkezési lapot és felvették. Most fejezte be a hatodikat és továbbra is kitűnő és nagyon jól érzi magát.

Biztosan van akinek nem jön be ez a típusú képzés, de az eredmények magukért beszélnek.

Sajnos a régi általános iskola felső tagozatán vannak problémák (a régi osztálytársak mesélik), így nem bántuk szülőként az iskolaváltást.

Én nyolcosztályosba jártam, negyedikben maradandó trauma volt a felvételi, én még nem voltam felkészülve rá, ami szerintem a legtöbb negyedikes gyerekre igaz. Az osztályban, amibe bekerültem, minden gyerek elhitte magáról, hogy felnőtt, mert gimibe jár, durva, hangos és nagyon kegyetlen osztályközösségem volt, és teljesen elhittem, hogy ez a normális. A tanárok középiskolai tanárok voltak; nem igazán tudtak mihez kezdeni egy csapat kiskamasszal, egyébként is menő volt szívatni és erőltetni a szigort. Nem mellesleg, mivel a negyedikes felvételi nem túl jó szűrő, jó képességű gyerekek és teljesen reménytelenek is bekerültek ugyanabba az osztályba, szóval attól függetlenül, hogy nyilván a nyolcosztályos gimnáziumi közösség olyan szempontból "válogatottabb", hogy az oda bekerülőknek valószínűleg támogató családi hátterük van, és ösztökélik őket arra otthon, hogy csináljanak valamit, ami egy általános iskolára nem igaz, az egész kritikán aluli volt.

Háromegészvalahányas átlaggal vettek fel egy elit gimibe nyolcadik után, mert a képességeim megmaradtak, de sokkal jobban bíztam volna magamban, ha nem hiszem el magamról az osztályközösségem és a tanáraim miatt, hogy semmi nem lesz belőlem. Szerencsére egy szuper és összetartó közösségbe kerültem, mindig jó volt az átlagom, a tanáraim szerettek, kitűnőre érettségiztem, most lehet, hogy meglesz az orvosi is. Ezt a nyolcosztályosban elvétve se nézték volna ki belőlem a tanáraim. Nyilvánvaló, hogy az én iskolám ritka rossz volt, és nem oda kellett volna mennem, de mindenkitől ugyanezeket hallom, akik másmilyen nyolcosztályosokba jártak; ötödikben megbuktatták matekból, borzalmas volt az osztályközösség, egy tanárral se volt jó viszonya, satöbbi. És nem látom a sok nyolcosztályos gimnáziumot a legjobb iskolák között, szóval az iskolatípust igazoló, magukért beszélő eredményeket eléggé hiányolom.

Ha nagyon durva az általános, vidd el hatodikban, vagy keressetek egy kisebb sulit. Az én borzalmas nyolcosztályosom szerencsére már megszűnt, de egy szülőnek sem ajánlanám, hogy egy felvételivel és egy rakás, magát gimnazistának képzelő gyerekkel sulykolja a gyerekét, rengeteg nyolcosztályosba járt embert ismerek, és még senkitől nem hallottam, hogy utólag is jó ötletnek tartotta volna. Maradjon csak minden gyerek teszetosza, ha ez a kulcsa annak, hogy magabiztos és sikeres felnőttek legyenek, szerintem. :D

#6 Valószínűleg azokat az eredményeket leginkább magadnak köszönheted, mint az iskolának. Ugyanazt a tananyagot akárhol megtanulhatod, egy jó iskola szerintem a hozzáállásodhoz, a gondolkodásodhoz és a személyiségedhez tesz hozzá elsősorban, és természetesen csak pozitív értelemben véve. Egyébként nekem is "végre levegő" érzésem volt, amikor négyosztályosba mentem.

Talán azért is jobb, hogy max hatodik után menj gimibe, mert egyre jobban a gyerek saját döntése lesz, hogy mit kezd az életével. Tízévesen még kétlem, hogy magadnak választasz iskolát.

Nyolcosztályosba járok. Most fejeztem be a hetediket, kitűnő lettem- alig tanultam, könnyű volt. Pedig- mivel nyolcévfolyamos- most lépett be 5 új tantárgy (töri, föci, biosz, kémia, fizika). Nem versenyistálló, én pl.: csak egyen voltam, sok osztálytársam egyen se. Még emlékszem a felvételelire, sokat készültem ez tény, de most ezt nem tudnám végig csinálni. És elég lett volna kevesebb is, mert benne voltam a top 10-ben. Mindenesetre örülök, hogy akkor túl voltam rajta és bennem nem maradt meg különösebb traumaként, ugyanúgy játszottam akkor is. Én ajánlom az ilyen gimiket, mert nem sokkal nehezebb egy "átlag sulinál" ugyanakkor mégis többet nyújt és egészen 11.-ig lehet pihenni:)

13/L

Szia!

Én az újpesti Babits Mihály Gimnáziumba járok, most fejeztem be a 10. osztályt. Nem mondanám kimondottam versenyistállónak, mert nem erőltetik rá senkire a versenyeket. De rengeteg verseny van, amiken jó eséllyel indulnak az itt tanulók, szóval a lehetőség meg van, csak élni kell velük. A közösség is szuper, az összetartás és a csapatmunka az egész suliban meg van, legalábbis én ezt tapasztaltam. A környezet is nagyon jó, vannak sportpályák és közvetlen összeköttetés egy uszodával. A suli mellett van egy erdő, ami szerintem barátságosabb, mintha egy bevásárlóközpont vagy egy téglaépület lenne ott.

A tanárok többségében jók, vannak köztük szuperek és van néhány kevésbé jó is, de szerintem ez majdnem mindenhol így van. Mióta itt tanulok csak 2 olyan tanárral találkoztam, akit nem szerettem, mert nem volt a helyzet magaslatán. Az egyik nem tudta érdekessé tenni az órákat és még fegyelmezni sem tudott, így az alapzaj néha megemelkedett. A másik pedig mindent a szívére vett, ha csak elmosolyodott valaki az órán azt hitte, hogy rajta nevet és megsértődött.

Összességében szeretek idejárni, egyáltalán nem bántam meg, hogy idejöttem és ajánlom nektek is.

10 éve mindig kitűnő voltam, ha jól emlékszem az idei érettségizők közül 25-en lettek kitűnőek.

Egyetértek az előző hozzászólókkal, ez az iskolatípus nem való minden gyereknek. Kell egy kis magabiztosság hozzá, mert ha nincsen felkészülve az elvárásokra és a felnőttesebb környezetre, érdemes lehet várni és elmennegy hat-vagy nyosztályosba.