Kezdőoldal » Közoktatás, tanfolyamok » Magyar iskolák » Szerintetek nincs abban...

Szerintetek nincs abban ellenmondás, ha valaki szerint a SOTE-t a legnehezebb elvégezni, de ettől még vidékről is kerülnek ki jó orvosok?

Figyelt kérdés

Szeretném leszögezni, hogy szerintem egy színvonalon van a 4, de olvastam több ilyen kommentet, és nem értem a logikát. Ha a SOTE-t nehezebb elvégezni, akkor a színvonal is magasabb, akkor pedidg hogy kerülhetnének ki egy kevésbé színvonalas egyetemről ugynaolyan jó orvosok? (Ha feltételezzük, hogy igaz, amit a kommentekben olvastam.)

Azt se értem, hogy aki szerint a SOTE nehezebb, mint a másik 3 orvosi, mit csinál orvosválasztáskor? Leellenőrzi, hogy hol végzett az orvos és mondjuk pécsihez nem megy, vagy mi?



2017. ápr. 1. 11:53
1 2
 11/17 A kérdező kommentje:

Abba ne is menjünk bele, hogy a SOTE-n is kerülhet valaki egy vajszívű tanárhoz, és vidéken is a legvaskalaposabb professzorhoz. Vagy tényleg jobb a SOTE-n a színvonal? Attól függ, hogy nézzük. Mi van, ha valaki vidéken az egyik, 20 éve a pályán lévő tanárnál van gyakorlat, kisujjában a szakma, a SOTE-s meg egy 4-ed éves medikus csoportjában van pl anatómiából, aki most kezdi tanulni a tanítást. Hm? Sokkal árnyaltabb a kép, mint leírod.


Még mindig nem jutott el az agyadig. Honnan veszed, hogy átlagban jobbak végzik el? A ponthatás annyit jelent, hogy ÁTLAGBAN jobbak kerülnek be, de ez nem jelenti azt, hogy hogy el is végzik. ÉRTED?


Tehát, aki a vidékin remekel, az jobb, mint aki a SOTE-n az átlagba tartozik. Tehát, aki a SOTE-n a top rétegben, a legjobbak között van, az jobb, mint aki vidéken a legjobbak között van. Ahaaaa... Ezt alátámasztja, a drága "doktornő", aki Summa Cum Laude végezte el a Semmelweist, de meghalt a beteg, mert egy vércukormérőt nem tudott értelmezni. De nyilván okosabb, mint a vidéken végzett orvosok, hisz a SOTE-t végezte el, ráadásul SCL diplomával!! :)


Ne is haragudj, de kettőnk közül te vagy a buta.

Helyesírás. Nem az ékezetekre gondoltam, hanem a tömérdek vesszőhibára, illetve "500-al"? Milyen rag az, hogy "al"? :D Hagyjuk...

480-500 pontos ORVOSOK nem mennek orvosi egyetemre, se vidékre, se Pestre. Se medikusok, de orvosok végképp nem. Gimnazisták mennek orvosi egyetemre.

Olyanról is tudok, akit épphogy átvettek a SOTE-ra, majd ott brillírozott.

Miért menne át a SOTE-ra? Mert egy-két ponttal lecsúszott, de sokkal közelebb van neki Budapest, jobban megközelíthető?

És még én vagyok a hülye.... :D Idióta barom vagy ;)

További válaszaidtól kímélj meg. Onnantól kezdve, hogy nem vagy medikus, orvosi egyetemet még kívülről se láttál irreleváns a véleményed, mert lóf....t se tudsz az orvosi egyetemekről. (Mindenesetre megnyugtató, hogy ilyen retek nem jár a SOTE-ra -se más orvosira ;) )

De te csak nyomozgasd, hogy SOTE-t végzett orvoshoz kerülsz-e, nem valami kókler vidékihez... na csá ;)

2017. ápr. 1. 20:04
 12/17 A kérdező kommentje:
Meg azért az se mindegy, hogy valaki a belét kitanulja, és úgy csúszik le a SOTE-ról, vagy az érettségit még félvállról veszi, ezért "csak" vidékre kerül be, de utána jön rá, hogy tényleg ezt akarja csinálni, és neki áll tanulni. Tudod, 18 évesen még megesik az ilyen.
2017. ápr. 1. 20:12
 13/17 A kérdező kommentje:

Még valami... A legnagyobb vidéki egyetemeken (PTE, DE, SZTE..stb) természettudományos szakokon hagyományosan a minimális ponthatár van megállapítva. Ettől függetlenül egy kémia alap, majd egy vegyész mesterszakot sehol se könnyű elvégezni; az ELTE-n, a PTE-n, az SZTE-n ugyanolyan nehéz.

Vagy ennyi erővel a szegedi kémia szak könnyebb a 490 ponthatáros büfészaknál (direkt nem írok nevet, senkit se akarok megbántani), mert kevesebb ponttal lehet bekerülni?

Értem, amit mondasz, de te is értsd meg, hogy az, hogy ÁTLAGBAN okosabbakat vesznek fel a SOTE-ra, nem jelenti azt, hogy ez a végzősökre is igaz. Vannak sztárorvosok, ÁNTSZ-elnök, SOTE-klinikai docens, aki például Pécsen végzett (őket meg is tudnám nevezni). A Kórélettan könyvet is pl pécsi prof írta, amiből a pestiek is tanulnak.

Arról nincs statisztikád, hogy kik buknak ki melyik orvosiról. Aki épp bejutott vidékre, de nem való orvosnak, kibukik. Tudok olyanról is, aki átment vidéki orvosira a SOTE-ról, hogy majd ott könnyebb lesz, aztán még úgy se ment neki, mint Budapesten.

Attól, hogy egy kémia szakra bekerülsz 260 vagy 280 ponttal, vagy egy orvosira 420 ponttal, még egyiket se könnyű elvégezni. Attól, hogy valaki 18 évesen "csak" 420-30 pontot szedett össze, és nem 440-et, ezért nem került be a SOTE-ra, még nem garancia arra, hogy 6 évvel később ne lenne jobb orvos annál, mint aki 490 ponttal került be a SOTE-ra. Lehet, hogy a SOTE-s mindenből kitűnő volt, sőt, még bioszból és kémiából is, de aki "csak" vidékre került be, neki meg a specifikusabb, orvosi tárgyak mentek jobban.

Bár saját elmondásod alapján nem jártál orvosi közelében -így tényleg ne válaszolj, teljesen irreleváns, amit írnál-, a felvételi követelményekhez max a biokémiának és a sejtbiológiának van köze és ennyi. Anatómiánál, élettannál, hogy a 3-6. éves tárgyakat ne is említsem, köszönőviszonyban sincsenek vele.

2017. ápr. 1. 21:15
 14/17 anonim ***** válasza:
0%

A sztárorvosok az atlag felett vannak.

Szerintem a sotes atlag okosabb annyival hogy ha ugyanolyan nehez is elvegezni az osszeset, megmarad ez az elony.

2017. ápr. 1. 22:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/17 anonim ***** válasza:
91%

#5, 10, 14:


„Nincs ellentmondas, mert ez valojaban azt jelenti hogy a SOTE-rol kikerulo orvosok ÁTLAGOSAN jobbak, szinvonalasabbak”

Miért jelenti azt? Szerintem sokkal inkább azt jelentENÉ (ha nehezebb LENNE, tehát ha FELTESSZÜK, hogy igaz az állítás), amit 2-4-ben írtunk.


„Csak lehet az Áltag a SOTE-n magasabban van mint mashol...”

Lehetne, de mielőtt tényként hivatkozunk rá, nem ártana bizonyítani is (ha felvételi pontátlagról lenne szó, az viszont valóban magasabb, de annak meg nincs jelentősége).


„Plusz van egy kis endogenitas is. Ugye ha a SOTE-ra magasabb a ponthatar az azt jelenti hogy az oda járók alapból átlagosan okosabbak....”

Nem, az oda járók átlagosan magasabb ponttal kerülnek oda, annak azonban semmi köze az egyéni képességekhez (tehát nem jelzi, hogy mennyire „okos” valaki), sem az orvosi szakmára való rátermettséghez. Sokkal inkább azzal korrelál, hogy valakinek mennyi lehetősége volt a felvételire készülni vagy mennyire erős ginmnáziumból jött. Az, hogy miért jelentkeznek többen a SOTE-ra, és ezért miért magasabb ott a felvételi pontátlag, annk meg főleg az elhelyezkedéséhez vasn köze (nagyobb vonzáskörzet, átlagosan jobb közlekedés Budapestre, mint a másik 3 városba).


„ezért átlagosan lehet ott jobb a szinvonal akkor is ha nem nehezebb mint a többi egyetem...”

A felvételiző hallgatók pontszáma nem az egyetem érdeme. Sőt, ha végül mind a 4 egyetemeről ugyanolyan jó orvosok kerülnek ki (mert azok kerülnek ki), akkor ha valóban okosabb emberek kerülnének a SOTE-ra, mint máshova, akkor a „hozzáadott érték” éppen ott lenne a legkevesebb, amely alapján pontnem arra kellene következtetni, hogy ott jobb a színvonal...


„Ha valaki jo bioszbol es kemiabol...”

Vegyünk 2 embert, aki ugyanolyan tudással vág neki a felvételinek és az érettséginek. És aki (nevezzük A-nak) kifogott egy gyenge, de sokat követelő matematika-, irodalom, vagy történelemtanárt (ami sajnos jóval gyakoribb, mint a jó, de reálisan követelő tanár), már a vitt pontokkal sokat veszít egy olyanhoz képest (nevezzük B-nek), akinek jó, de kevesebbet követelő gimnáziumi tanára volt. Mert így A már a vitt pontoknál sokat veszíthet B-hez képest, vagy ha duplázik, akkor fele annyi hibát csinálhat, mint B (ugyanahhoz az eredményhez). Te meg egyszerűen ráhúznád ere is, hogy B okosabb, ráadásul ebből már arra is következtetnél, hogy ezért a B által választott egyetem nyilván színvonalasabb is... Pedig B egyszerűen a rendszer hiányossága miatt jogosulatlan előnyhöz jutott A-hoz képest, és bár erről nem B tehet, okosabb sem lesz tőle. Arról a magyarázatról, amit a kérdező említ a 12-esben, szintén ne feledkezzünk meg. Ellenben te úgy próbálod beállítani, mintha az általad írt magyarázat lenne az egyetlen és feltétlenül helyes értelmezés. Mert nem azt írtad, hogy „egy lehetséges magyarázat pl. a következő:....”, hanem azt, hogy „Akarki akarmit mond, magasabb ponthataru helyekre a jobbak kerulnek be.” Innentől meg te okos vagy, és mindenki más buta, aki vitatni meri. Ne haragudj, de ez még áprilisi tréfának is gyenge, érvelésnek meg nem nevezném.


„Plusz amerikaban (ahol az orvosi csak mesterszak, es barmilyen alapszakrol mehetsz) azt mutatjak a tanulmanyok hogy az teljesen mindegy milyen alapszakrol mesz nem befolyasolja”

Valami hasonló van a felvételi pontszámokkal is: teljesen mindegy, hány ponttal vesznek fel, nem befolyásolja.


„Tehat az orvosi elvegzesehez valo keszsegeknek nem tokeletes de azert eleg jo jelzoje az hogy hany pontot ertel el.”

Pont nem, ld. fent.


„Megjegyzem eddig az ervelesemben semmi konkretat nem irtam...”

De igen, mivel végig úgy fogalmaztál, mintha tényekről írnál. Ha nem akartál konkrétat írni, akkor ajánlott lett volna feltételes módban fogalmazni, vagy odaírni, hogy akik így gondolják, ők (szerinted) azért gondolják, mert... Mert ahogy most fogalmaztál, az alapján igenis konkrétan kiálltál ezen vélemény mellett. Nem baj ez, de akkor ne tagadd le.


„Ez full logika ervelestechnika es statisztika tudast igenyel.”

Khm... Mivel végig úgy érvelsz, mintha tény lenne az adott álláspont, valamint elég sok helyen hibás következtetést vonsz le, ezért volna még javítani az érveléstechnikádon, bőven...


„Engem szemely szerint nem izgat tenyleg errol van e szo...”

Valamiért ezt nehezen hiszem el.


„Olvasd el még 1-2x amit irtam hatha eljut az agyadig”

Gondolom, ezt a fajta vitastílust is érveléstechnikából meg statisztikából tanították.


„Attol hogy a SOTEt atlagosan jobbak vegzik el az nem jelenti azt hogy mindenki aki elvegzi jobb mint barki egy masik egyetemen.”

Hagyjuk már ezt az átlagosan „jobbak” dolgot. A „jobb” nem objektíven értelmezhető kategória. A magasabb felvételi pontszám nem jelenti még azt sem, hogy átlagosan „jobbakat” vennének fel, azt meg végképp nem, hogy amikor elvégzik, akkor még mindig „átlagosan jobbak”.


„Átlag, szoras fogalma megvan?”

Ha már folyton statisztikáról esik szó, akkor a legjobb érv a saját igazad mellett egy korrelációs görbe lenne a felvételi pontszám és a később az orvosin, valamint az életben nyújtott, objektíven méhető tlejesítmény között. Mert addig hiába keversz ide statisztikai fogalmakat, amíg az érvelésedben nem használsz fel statisztikát. Nem is lehetne, mivel szerintem nem készültek ilyenek, de akkor ne is érveljünk úgy, mintha léteznének. És ne állítsunk be tényként olyan dolgokat (pl. magasabb felvételi pontszám = okosabb hallgató, okosabb hallgató = jobb egyetem), amiket először ilyenekkel kellene bizonyítani. Mert innentől ez viccnek is gyenge, érvelésnek meg nem nevezném.


„Az aki top videken, valszeg jobb mint a SOTEs atlag.”

Ez nyilván így van, de itt már ugye nem felvételi pontszámokról beszélünk?


„Az aki eppen bekerul SOTEra valszeg nem jobb mint aki 480-500al videkre.”

Ezt viszont már nem lehet tudni, mivel a felvételi pontszám nem azt mutatja, hogy „jobb”-e valaki.


„A legfelso videket elvegzo decilis valoszinuleg jobb mint a Sotet elvegzo legalso decilis.”

Mint ahogy „a legfelso videket elvegzo decilis valoszinuleg ugyanolyan jo mint a Sotet elvegzo legfelso decilis.”, továbbá „a legalso videket elvegzo decilis valoszinuleg ugyanolyan jo mint a Sotet elvegzo legalso decilis.” És még valósíznűbb, hogy „A legfelso Sotet elvegzo decilis jobb mint a videkit elvegzo legalso decilis.”


„Apropo gyakorlatibb kerdes ha nem jobb a SOTE miert jelentkeznek at videkrol?”

Mert mondjuk közelebb van nekik vagy egyéb okból (pl. könnyebbnek tartják)? Sokan meg SOTE-ról jelentkeznek át vidékre, akkor erre is azt az egyetlen magyarázatot látod, hogy a vidékiek jobbak? Az a baj, hogy próbálod magad nagyon objektívnek beállítani, miközben az érveidből rendszeresen hibás követleztetéseket vonsz le (mivel mindig egyetlen, és közel sem a leghelyesebb következtetést tüntetsz fel, miközben elhallgatod, hogy számos más, és jóval valószínűbb értelmezése is van a problémának).


„A sztárorvosok az atlag felett vannak.”

Először definiálni kellene, mint jelent az, hogy „sztárorvos”, mivel addig nem értelmezhető kategória (meg a kifejezést a bulvársajtón kívül nem láttam még sehol, így elég nehezen tudok komolyan venni egy érvelést, amelyik erre hivatkozik). A médiában nyilván az szerepel sokat, aki Budapesten székel, mivel könnyebb elérni egy 5 perces beszélgetés erejéig, mint elutazni a másik 3 város valamelyikébe. Gondolom, Z. Gábor, akinek a cége alkalmazta és a bajban magára hagyta a kérdező által említett vércukormérős esetben meghurcolt hölgyet, „sztárorvosnak” számít. Én köszönöm, de inkább olyan orvoshoz mennék, aki a betegeivel foglalkozik, nem pedig a TV-ben való szerepléseire készül...


„Szerintem a sotes atlag okosabb annyival hogy ha ugyanolyan nehez is elvegezni az osszeset, megmarad ez az elony.”

Ez a te megalapozatlan magánvéleményed, semmi több. És megjegyzem, hogy igenis folyton konkrét dolgokat írsz, hiába állítod ennek ellenkezőjét. És az érvelésedet SEMMILYEN statisztikával nem tudod alátámasztani, hiába állítod ennek ellenkezőjét.

2017. ápr. 2. 00:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/17 anonim ***** válasza:
96%
Srácok, mind a ketten durván személyeskedni kezdtetek, ez nem jó dolog. Aki volt már emelt érettségin, az tudja, hogy szóbeliztetők szerencsétől függően ugyanazt a tudást értékelhetik 50 és 35 pontra is. Tényleg döbbenetes szórásokat láttam, és csak ritkán tükrözte azt, amit a delkivens megélt, vagy amit átlagban mutatott. Van olyan iskola, ahol 30 óra van egy héten utolsó évben, és van ahol 40 faktok nélkül. Ahogy feljebb is írtam, ugyanabban az iskolában, ugyanabban az osztályban ugyanaz a tudás az egyik tanárnak hármast, a másiknak ötöst ért. Ha valakinek 480 pontja van, az dicséretes, és valószínűvé teszi, hogy alkalmas az egyetemre, de levonni, hogy ki "okosabb" vagy "jobb minőségű" jelölt abból, hogy egyébként vitathatatlanul magas (most komolyan, aki felvételizett orvosira, tudja, hogy akinek 420 pontja van, annak bőven kell hogy gőze legyen az alaptantárgyakhoz) pontszámok hogy viszonyulnak egymáshoz, csak akkor lehetne, ha teljesen sztenderd értékelés szolgáltatná a pontokat, tehát mindenkit ugyanazok alapján a dolgozatok alapján, ugyanolyan elvek szerint osztályoznának, és ha nem lenne szubjektív faktor a szóbeli vizsgán (szerencsére a nevetséges tíz pontot érő előadásmódot idén elkezdték visszanyirbálni). Egyelőre annyi van, hogy ha valaki kétszer kilencven szazalékkal duplázik, annak 460, ha nyolcvannal, annak 420 pontja van. Az első eset egy csősotés, aki a felvételi átlag felett van, a másik éppen bejutna Pécsre. Pedig a gyakorlatban a plusz mínusz tíz százalékos eltérés ugyanolyan tudást és tehetséget feltételezve is lehetséges; vizsgastressz, nem tetszettél a szóbeliztetőknek, félreértettél egy feladatot (lásd első pont), tádá, máris csúcssotésből az utolsó söpredék lettél, aki valszeg kibukik egyetemről, és akire senki nem bízná rá magát. Nyilván a valóságban nem ennyire sarkosan működik, illetve az emberek többsége nem duplázik (pedig szerintem sokkal korrektebb lenne csak a felvételi tárgyakból felvételizni vagy tanulmányi pontoknál választani az iskolai jegyek és az érettségi eredmények között, de persze világos, hogy miért nem így van), de a bekerülők pontokat szednek össze, nem pályaalkalmassági és IQ tesztet töltenek ki (azt is szorgalmaznám egyébként, külföldön működik is ilyesmi, ha jól tudom). Általában van oka annak, ha valaki kiugróan magas pontszámokat szed össze, de sokszor az derül ki (ez egyébként már gimnáziumban megfigyelhető volt, legalábbis nekem), hogy tanulmányaiban és szakmai kompetenciában nem feltétlenül azok emelkednek ki, akiket a legjobb helyen vettek fel, sokszor kifejezetten nagy a szórás ebben a tekintetben. Szóval persze, a SOTÉ-ra a legnehezebb bekerülni, és marha nagy dicsőség is, de annyi minden befolyásolja a pontszámokat (plusz ne felejtsük el, hogy a felvételi átlagpontszámok sokkal többet megmutatnak, és ezek gyakran nem térnek el élesen egymástól az orvosegyetemeken - nyilván a SOTE szokott a legmagasabban lenni), hogy attól függetlenül, hogy a rangsor az rangsor, azért kétszázötven fős karok megítélését nem alapoznám az utolsó bekerülő emberek pontszámainak összehasonlítására.
2017. ápr. 2. 01:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/17 Xavin válasza:
74%

Egy példa, hogy mennyire nem ér semmit az érettségi pontszám a SOTE-n: jelenleg harmadéves vagyok az ÁOK-on. 445 ponttal vettek fel, abban az évben 432 volt a ponthatár az államilag támogatottra. A kémiám 76, a bioszom 80 százalék lettek, duplázással nem tudtam volna bekerülni, szerencsére jól sikerült a többi érettségim. Egy volt csoporttársam mindkét emeltjéből 90 százalék felett teljesített, és erre marha büszke volt (mind a mai napig megtalálható a neten egy biosz emeltre felkészítő segédanyaga, aminek az első oldala kábé erről szól, hogy ő mekkora májer a 90 feletti bioszával...).

Nos, ő már két évet csúszik, kétszer volt elsőéves, most másodéves, de jövőre is az lesz.

Én eddig egyetlen vizsgán se buktam meg, sőt, egy 2-estől (biostatisztika, roppant fontos elsőéves tárgy...[nem az :D]) eltekintve csak 4-es, 5-ös eredményeim vannak.


Ennyit az érettségiről...

2017. máj. 6. 11:14
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!