Kedves felvételizők! Van esélyem?
Tegnap írtuk meg az újdonsült központi felvételit. Azt hiszem nem kell mondanom, hogy erre készültem már évek óta. Nagyon sokat gyúrtam rá, mivel van egy álom iskolám, ahova be szeretnék kerülni. 8. osztályos vagyok, egy vidéki általános iskolából szerettem volna Pestre, a Fazekasba bejutni. Minden álmom ez volt, semmit sem akartam ennél jobban. A magyarok szerintem jól sikerült, a matekot úgy elszúrtam, mint annak a rendje. Alapvetően jó vagyok Matekból, a próba felvételi lapjaim 45-49 pontosak lettek. Ott viszont teljesen leblokkoltam. Olyan alapvető dolgokat elrontottam... Nagyon haragszom magamra, tegnap óta folyton marcangolom magamat. Nem tudom, hogy van-e esélyem, de én már más erővel temetem a dolgot.... Egyébként a természettudományi tagozatra szerettem volna járni. Nagyon remélem, hogy sikerült összehoznom legalább 35 pontot a matekban. Őszintén nem tudom mi történt velem. A Fazekasban írtam a felvételit, és ott volt egy fiú (aki nem mellesleg a Fazekas általános iskolájába jár) aki azt mondta, hogy örül ha lesz a matekban 15 pontja. Azért is haragszom magamra, mert nem volt nehéz. Úgy akartam kijönni a teremből, hogy "na, ezt megcsináltam. Teljesítettem azt, amit elvártam magamtól". Ehelyett úgy jöttem ki, hogy "Elcsesztem." Nagyon nem így szerettem volna megírni. Vissza szeretném tekerni az időt, hogy jobban sikerüljön. Mindenki csalódott bennem, de mégis én csalódtam a legnagyobbat saját magamban.
Egyébként kitűnő tanuló vagyok, a 7. évvégi bizonyítványom és a 8. félévi bizonyítványom is kitűnő lett. Nem tudom, hogy így van-e arra esély, hogy behívnak szóbelizni. Nagyon aggódom és haragszom magamra.
Van esélyem szerintetek?
Elnézést, javítom:
A magyarom* szerintem jól sikerült.
Én már nagy* erővel temetem a dolgot.
Hát én is voltam ilyen helyzetben. Nekem az, hogy beláttam, hogy nekem rosszul sikerült, és talán mégsem nekem való a hely, hanem inkább azoknak, akik jobban teljesítettek, segített feldolgozni a tényt, hogy nem vettek fel. Egy gyengébb gimibe kerültem, ahol viszont én voltam a(z) (egyik) legjobb. De a szorgalmam, kitartásom, tudásvágyam nem hagyott alább! Sőt! Tanultam, ami érdekelt. Aztán jött az érettségi, ahol szintén elszúrtam a matekot/fizikát, (de nem annyira mint annak idejèn a felvételit, de én is el voltam keseredve, hogy ez igazságtalan...). De fura mód azok, amikre nem készültem azok mind módfelett jól sikerültek (töri, magyar, szóbelik!). Fel is vettek az egyetemre, ahol találkoztam olyanokkal, akiket annak idején felvettek abba a gimibe, amibe engem nem. És boldogsággal töltött el, hogy tulajdonképpen ő(k) most ugyanott vannak. És nem, nem teljesítenek jobban, sőt! Engem a sikertelenség miatt hajtott a tudásvágy, jobb akartam lenni. Őket nem volt mi ösztönözze, (van aki már az első félévben megbukott).
PS.: Vannak a fazekasból is de ők sem a legjobbak, persze ez még önmagában sokat nem jelent, ne add fel, akkor se ha nem kerülsz be!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!