Szerintetek is baj van a tananyaggal/tantervvel?
A PISA felmérés kapcsán kérdezem, ki szerint sok vagy kevés, túl általános vagy túl speciális, stb.
Most nem kimondottan az egyéb dolgokkal kapcsolatos véleményekre vagyok kíváncsi, hanem főleg a kerettantervre, adott tárgyakból vett tananyagokra, tárgyak eloszlására.
válasza:"De az egyetemre bejutás, vagy az elején bennmaradás követelményeit mindenképpen még lejjeb kéne vinni" - ennél is lejjebb? Hová? Már így is boldog-boldogtalant felvesznek, akármennyire is alkalmatlan a leendő pályájára.
Az egyetemeken komoly alkalmassági vizsga kellene (szóbeli elbeszélgetéssel!).
válasza:Kik vettek részt egyáltalán a a felmérésben?
A hat- meg nyolcosztályos gimisták is? (nem tudom elképzelni, h ők is rosszul teljesítettek volna)
válasza:#13: 15 évesek körében
#11: "ennél is lejjebb? Hová? Már így is boldog-boldogtalant felvesznek, akármennyire is alkalmatlan a leendő pályájára.
Az egyetemeken komoly alkalmassági vizsga kellene (szóbeli elbeszélgetéssel!)"
Minden szinten szörnyû és tarthatatlan, hogy egyes gyerekek (mondjuk: cigányok) környezetében _senki_ nem tanul tovább, nem szerez diplomát. Már 1-2 kivétel is sokat javíthatna az általánosntanulási morálon (IMHO).
Azt pedig tkp nem lenne nehéz csinálni, õk is csak ugyanolyan értelmi képességgel születnek, néhányukat nem szabad hagyni elkallódni..
Az ELTÉ-n például minimális a cigányok aránya. Ezen egy szóbeli felvételi csak rontana.
válasza:Tehát lényegében tovább züllesztenéd az amúgy is egyre gyengébb egyetemeket, hogy ESETLEG javulást érj el az általános iskolai eredményekben? - Ez szerintem nagyon veszélyes lenne. (És igen, az egyetemek most is tele vannak a pályára teljesen alkalmatlan hallgatókkal (arról nem beszélve, hogy a keretszámok egyáltalán nem tükrözik még csak nagyjából sem a piaci igényeket), csak a kutyát nem érdekel, mert addig sem keres munkát, ezért csak 3-5 év év mondjuk 5-10 millió forint (állami + családi hozzájárulás) után derül ki, hogy mi a helyzet.
Inkább a szakképzést kellene erősíteni, mert az OKJ és a FOSZ nagy része is csupán időpocsékolás.
Az egyetem tananyagát nem írja elõ senki, azt adnak le amit akarnak. Kutatók meg tudósok tartják az órákat, és, nekik senki nem parancsol. (és ezért olyan kaka az összes, mert minõségre ügyelni elviekben sem tudnak, nem csak gyakorlatban nem)
Én az egyetemre bejutásról beszéltem, azt kell könnyíteni. És igen, veszélyes. Ha könnyû egyetemre bejutni, akkor senki nem fog tudni számolni, vagy, nem fogja tudni mirõl is szól a Hamlet, mert még ennyin motivációja sem lesz :(
Ha meg nehéz, akkor a HHH -bõl induló réteg még jobban leszakad.
(itt muszáj megjegyezni hogy mint minden ország, mi is a diplomások számának növelését tûztük ki. Persze csak szavakban, közelében sem vagyunk a megcélzott számoknak, meg, nem is tesz a kormány ezügyben semmit)
- - - - - - - -
Visszatérve a tananyaghoz:
Szerintem a töltelék tárgyak lehetnének jobban sûrítve. Heti 1 helyett lehetne egy évben heti 2, és, akkor a következõben semennyi.
Illetve, szerintem ami nagyon hiányzik még az oktatásból az az egészség óra. Lehetne benne szó elsõsegélyrõl, táplálkozásról, test mûködésérõl (kb amit a tesitanárok/edzõk tanulnak. Mit tegyél ha fáj az izmod. Mit tegyél hogy ne fájjon. Hogyan lélegezz. Stb), propagálva a helyes étrendet és életmódot.
Illetve pszichológia/szituációs játékok/társas kapcsolatok témakör is szerepelhetne a tananyagban. Mit tegyél, ha klikesedik az isko.. izé, osztály. Ha kirabolnak valakit melletted késsel a villamoson, vagy, mondjuk verik az osztálytársadat a nagyobbak vagy az osztálytársnõd melle kikerült az internetre, ilyesmi szituációs játékok. A néhány híresebb kísérlet bemutatása, a börtön vagy a tanár-diák (áramütéses) kísérleté,
Mondjuk 8. évfolyamban ezek kaphatnának 2-2 órát.
- - - - - - -
#8: "Reformok cimén olyan programokkal kisérleteztek a gyerekeken-pl. egy időben a szorzótábla nem volt kötelező alsóban-amelyek iróasztal mellett kipattant, rosszul modellezett agymenések voltak."
Ennek volt a fordítottja, amikor már elsõben általanos számrendszerekben kezdtek el számolni.
Egyik sem sokkal jobb a másiknál, köztünk élnek, maradandó elõnyt vagy hátrányt nem szereztek.
De kb ekkora méretû szakadék vannak az egyes országok tanmenetei között is. Mégsem jobb általánosságban egy x országból érkezõ egy y országból érkezõnél, legalábbis nem e miatt.
Azért is gondolom hogy a tanterv kb a leglényegtelenebb kérdés az egészben. Ahogy érzékelem, a válaszadók is próbálnak minden más problémáról beszélni, csak a tantervrõl nem, hiába terelgetném a beszélgetést.
Ezért is nem értem a politikai fölhördülést, hogy új tantervet, de azonnal! Melyik válaszolónak a problémáit oldaná meg?
válasza:"#8: "Reformok cimén olyan programokkal kisérleteztek a gyerekeken-pl. egy időben a szorzótábla nem volt kötelező alsóban-amelyek iróasztal mellett kipattant, rosszul modellezett agymenések voltak."
Ennek volt a fordítottja, amikor már elsõben általanos számrendszerekben kezdtek el számolni.
Egyik sem sokkal jobb a másiknál, köztünk élnek, maradandó elõnyt vagy hátrányt nem szereztek."ű
Tévedés! Akik alsóban nem tudták fejből a szorzótáblát, azok évekig kinlódtak a matekkal! Tudom, láttam a két szememmel!
Balgaság lejjebb vinni a felsőokt. felv. szintet! Ez nem GB, ember! Itt nem tolonganak a jó képességű bevándorlók, hogy orvsira, műszakira járhassanak!
A jó képességű HHH-s gyerekek tovább tudnak tanulni, HA akarnak. Más kérdés, hogy a legtöbb esetben rossz képességekkel születnek a HHH-sok. A roma gyerekek előtt nyitott a továbbtanulás lehetősége, sok jó képességű roma él is ezzel.
Önmagadnak mondasz ellent a kérdés leirásoddal, meg az utolsó kommenteddel! Az elsőben a kerettantervről kérdezel, az utóbbiban pedig lebecsülöd a tanterv fontosságát! Nem értelmes számomra.
Fontos a tanterv, a jó tanterven sok múlik. Választ kell adnia a gyerekek szociális környezetére, a munkaerőpiac elvárásaira, és valahol a jövő kihivásainak is meg kell felelnie. Jelenleg a kerettanterv-az ált. iskolairól tudok beszélni- nem rossz, de olyan, mint a Mátyás királynál a biró lánya: jön is, meg nem is, hoz is, meg nem is, stb. Ami a legfontosabb hiátusa, az az egységes minimum követelmény hiánya. Ez az EU-ban minden országban van, magyaréknál nincs! Ezért lehet a kerettantervre MINDENT, és annak ELLENKEZŐJÉT mondani, mert nincs ALAPJA! Ha akarom sok a tananyag, viszont a KT. csak ajánlásokat fogalmaz meg, a ped. prog-ba azt irok amit akarok, igy nézve ha akarom, kevés. Érted?
Ami a HH-s, HHH-s gyerekeket illeti. Amint már leirtam, a legfőbb oka annak, hogy ennyi rossz képességű gyerek van, az az, hogy az alapvetően rossz képességű emberek több gyereket szültek az elmúlt 30 évben, mint a jó képességűek. Az oktatás politika szétbarmolása sem kedvezett a helyzetnek, pl. fakultativ(igen vagy nem) óvodába járatás rendszere. Utálom ezt a rendszert, de már most látszik a minőségi változás az elsősökön, amióta családi pótlékot az óvodába járáshoz kötötték. Viszont hatalmas hiba volt a gyógyped. osztályok, iskolák eltörlése, és a kötelező integráció, amihez SEMILYEN feltétel nem adott az átlag iskolákban!!!
Hidd el, ha igy folytatódik, nem az lesz a probléma, hogy hová vigyék le a felsőokt. felv. szintet, hanem az, hogy egyáltalán legyen fels. okt-ra alkalmas gyerekanyag!
"Tévedés! Akik alsóban nem tudták fejből a szorzótáblát, azok évekig kinlódtak a matekkal! Tudom, láttam a két szememmel! "
Oké. A szorzótábla didaktikailag nagyon fontos eleme a matematikaoktatásnak. Ezt el lehet fogadni. Akkor csak én nem tudtam arról, hogy mi van velük.
Miért nem használtak számológépet?
válasza: válasza:16: MAB akkreditációról sosem hallottál? Ha az egyetem valamit "elnéz," meg is vonhatják az akkreditációt. Akármit nem lehet oktatni, mert a MAB szakembereket küld ki ellenőrzésre.
Azt nem tudom, ma milyen az általános- és középiskolai tananyag. Nyilván csak az általános műveltség, a négy alapművelet, és a szövegértés az, amit onnan használok. (Utóbbit erősen kiemelten). Amivel alapvetően foglalkozom, az az egyik területen egy egyetemi fél előadás volt, a másik terület így külön nem is létezett a curriculumban. Lehet pisateszt, IQ EQ stb. tesztek, senki nem fogja tudni megállapítani, hogy az életbeli problémákat hogy oldod meg majdan. Több fegyelem, több tisztesség, valódi élő műveltség, és kevesebb csúnya beszéd kéne az oktatás mindhárom grádicsán tanulói/hallgatói részről (esetenként tanítói/tanári/professzori részről is).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!