Az egyetemeken, hogy működik ez?

Minden tárgyból vizsgázni kell félév végén.

A zh amolyan beugró a vizsgára. Ha sikerül, akkor mehetsz és kapsz aláírást, ha meg nem, akkor buktad.

Van olyan is, hogy a zh jegy(ek átlagát) írják be vizsga/gyakorlati jegyként is és akkor nem kell külön vizsgázni.

Vagy direkt szopatnak és a gyakorlati katalógus alapján van meg az aláírás, aztán 2zh-t íratnak, de még menni kell vizsgázni is... itt ilyen a műszaki...

De egyébként ez tárgyankènt eltérő, hogy mi a számonkérés módja.

Ez teljes mértékben tárgyspecifikus, nyílván a kredithez megfelelően igazítva.

Kisebb súlyú tárgyaknál lehet hogy egyetlen zh-ból megvan a félévi jegy, másoknál akár 4-5 zh-t is íratnak, laborbeugrókkal, házi feladatokkal kiegészítve a szorgalmi időszakot, majd pedig vizsgázni is kell.

Szóval a tárgy adatlapját kell megnézni, ill. informálódni a tárgyat oktatótól/oktatóktól.

" Minden tárgyból vizsgázni kell félév végén. "

Ez távolról sem igaz.

Minden tárgy számonkérése egyedi, a tárgyfelelősön múlik.

- Vannak tárgyak amik gyakorlati jegyesek. Ezekből nincs év végén vizsga, "csak" évközben vannak különböző számonkérések (zh-k, beadandók, prezentációk, stb.).

- Vannak olyan tárgyak amikből van vizsga. Most az megint tárgyfüggő, hogy tényleg csak egy vizsga van és csókolom, vagy ugyan úgy vannak évközben számonkérések. Az megint csak tárgyfüggő, hogy az évközi számonkérések beleszámítanak-e a jegybe, vagy csak azt éred el vele, hogy egyáltalán mehetsz vizsgázni.

Kb. végtelen kombináció van.

Ja egyébként az eddigi kedvencem a számonkérés "egyszerűségét" tekintve.

Év közben zh-k.

Év közben beadandó.

Vizsga előtt beugró.

Ha megvan a vizsga és elérsz x pontot akkor mehet SZÓBELIRE MÉG PLUSZBA. Ha nem érek el az x pontot, akkor megkapod a jegyedet ami maximum így négyes lehet.

Aztán szóbelin beugró és szóbeli.