Szerintetek hogyan lehetne növelni a tanárok, tanárnők tekintéjét az iskolában?

Teszem azt, a viselkedés-zavaros, halmozottan diszes, családi problémás gyerekekkel kapcsolatban igazi, szakszerű segítséget kapnának, iskolapszichológusok,családsegítők, stb bevonásával, és nem nekik kellene ezekkel is egyenként, erejükön felül sziszifuszi módon vesződni, és akkor el tudnák látni a saját feladatukat, ezáltal bizonyíthatnák, hogy a konkrét tantárgyhoz nem is olyan hülyék. Az se ártana, ha az iskolákban nem káosz uralkodna októberig, hanem kötelező lenne augusztus közepén kész tanári kart és a tervezett tankönyveket prezentálni, így a tanároknak kb két hetük lenne megtervezni a tanmenetet, megismerkedni a tankönyvvel, felkészülni az egyes diákokra, és szeptember elsején tudnák, hogy mit is fognak tanítani.

Továbbá el kell törölni a diákok "iskolalátogatási" kötelességét. Az iskola nem a nagymamájuk, hogy látogassák. Helyette fel kellene állítani az év teljesítésének a feltételrendszerét, ami elsősorban magába foglalná az órákon való aktív együttműködési kötelezettséget, hogy aki csak bejár, hogy ne legyen igazolatlan órája, viszont jelenlétével csak hátráltatja (szabotálja) a munkát, már év közben ki lehessen tiltani az óralátogatás lehetőségétől (jogától), bukás terhe mellett.

Nos, hogy valós válasz is legyen, a valós helyzetről, ne pedig a másik oldal képviselje magát:

két dolog kellene leginkább hozzá:

1. Valós szankcionálási lehetőségek adása a tanárok kezébe, és itt nem feltétlenül a mértékkel és célzottan, végső esetben alkamazott testi fenyítésre gondolok (pedig szüleink idejében milyen jól is működött, meg lehet kérdezni), buktatni gyakorlatilag nem lehet, nincs olyan szankció ami érdemi következményekkel jár, ezért nincs mivel nyomást gyakorolni, ha szükséges.

2. és ez a nagyobb probléma, a szülő ellenség lett (mint látszik feljebb) A szülő minden esetben a gyerek előtt megy szembe a tanárral, alapvető kérdésekben kérdőjelezi meg a tanárt, a gyereket a tanárral szemben támogatja, nem tanítja meg a gyerekének, hogy a tanárt tisztelni kell "mindenek felett" (az idézőjel nem véletlen, aki nem érti így járt)

A tanárok tekintélyét a tudásuk és elhivatottságuk állíthatná helyre. Sok felesleges pedagógiai tárgyat tanulnak a szaktárgyukhoz viszont nem értenek.

Sajnos jelenleg tanárnak csak az megy aki semmi másra nem alkalmas.

Ha előírnánk, hogy tanár csak többdiplomás, doktori fokozattal rendelkező ember lehet és a tanári fizetés olyan lenne, hogy verseny induljon be a tanári állásokért, akkor a tekintély is helyreállna.

Egyeseknek az arcuk nagyobb mint az agyuk ez itt a gond (pl 4-es)

Minden amit írtam igaz. A tanárok többsége egy belefáradt idegbeteg.

A kivételek érdemelnek egyedül tiszteletet. Alapvetően mi szülők" az érem két oldalát látjuk ezt kellene megérteni.

Alapvetően én pl tisztelem a tanárokat de nem azért mert papír van a kezében, hiszen az talán másnak is van pl az orvosoknak, mégsem lesz jó orvos csak mert papíron az.

Alapvetően a tanárok annyi tiszteletet érdemelnek mint bármelyik ember.

Régen a tanárok igenis képviseltek értéket. Nem a fentebb említett lekezelő stílust engedték meg maguknak.

Nyilván pl a fentebb említett kiégett tagnak nincs gyereke, hiszen fogalma sincs arról hogy őket is figyelembe kellene venni, és ha valaki ezt teszi még nem neveli ellene a tanárnak.Abban már csak reménykedem hogy nem tanár mert akkor régen rossz.(Bár nem valószínű)

Talán emelni kellene a tanárok fizetését hogy érezzék mennyire sokat jelent amit tehetnek a fiatalabb generációért és milyen értékes a munkájuk.

Az egyik ismerősömnek a gyerekének az életére volt hatással az hogy egy tanár NEM mondott le róla. Indult minden versenyen csak mert a tanár hitt benne amikor más nem. Az alapvető tiszteleten kívül (ami minden normálisan viselkedő embernek kijár) az ilyen tanárok igazán értékesek minden szempontból. Ezt a tanárt pl mindenki tiszteli. A problémások"is, érdekes nem? Mai napig a Miki bácsi" A tanár.

Nem ragozom tovább aki akarta értette mi volt a tanulság.