Miért van, hogy államilag támogatott szakra 200-al több pont kell, mint fizetősre?

Mert az állami nem fizetős. Az lenne fura, ha a fizetősön lenne magasabb a ponthatár :)

Nyilván nem lehetetlen megcsinálni, hiszen azért ilyen magas a pontszám, mert ilyen sokan jelentkeznek. Szóval egy csomó ember megcsinálja.

Szerintem láttam már olyat, ahol a fizetõsnél volt magasabb.

A ponthatárokat a jelentkezõk száma alapján húzzák meg.

Olyanok jelentkeztek, akiknek olyan nagyon sok pontjuk van.

(amúgy: gyenge iskola (csupa 5 érdemjegy megerõltetés nélkül) és 2 emelt szintû 2-es érettségi már 500 pont.)

Mert meg kell dolgozni érte, hogy az állam kifizesse a képzésedet, ami nem olcsó.

Nyilván ilyenkor például tényleg 2 emelt kell, de meg lehet oldani.

(Az utolsó viszont butaságot ír, adott feltételekkel nincs 500 pontod. Azt az emelt érettségit, amire +50 pontot kapsz, be kell számolni az érettségi pontokba.)

Azt kell belátnod, hogy nem úgy működik a ponthatárok meghúzása, hogy öltönyös emberek kitalálják, hogy ide legyen nagyon nehéz bekerülni, legyen 491 pont a ponthatár.

Hanem megvan az adott képzésen, hogy x embert tudnak felvenni államilag támogatott képzési formára. Megnézik, hogy a jelentkezők közül az x-edik jelentkezőnek hány pontja van, és itt meghúzzák a ponthatárt.

Ahol 491 pont a ponthatár, valószínűleg nagyon kevés hely van, és annyi helyet a 491, 492, 493... pontos diákok be is töltenek.

De az a lényeg, hogy ez nem emberek szubjektív döntése. (Kivéve az előre meghúzott központi ponthatárt, de ez csak néhány szaknál van.)

Mivel lenne jobb, ha 200 helyett 30 pont lenne a különbség?

4 lehetőség van:

- Magas a támogatott ponthatár, magas a költséges ponthatár: összességében kevesen jutnak be a szakra, leginkább azért, mert az egyetem kapacitása kevés, de jó pontokkal jelentkeztek oda.

- Magas a támogatott ponthatár, alacsony a költséges ponthatár: közepesen sokan jutnak be. Ilyen akkor van pl., ha nem valami kiemelkedően elterjedt szak, akik oda jelentkeznek, azoknak mégis jó pontjuk van, vagy egyszerűn nem sok támogatást ad az állam, költségesre meg leginkább azok kerültek be, akik az első helyen megjelölt helyre nem fértek be.

- Alacsony a támogatott ponthatár, magas a költséges ponthatár: közepesen sokan jutnak be. Ilyen tényleg van, de már nem emlékszem, miért alakulhat így.

- Alacsony a támogatott ponthatár, Alacsony a költséges ponthatár: sokan jelentkeztek, sokan jutottak be, sokan is fognak kibukni.

A ponthatárokat felejtsd el. Sajnos sokan úgy értelmezik, hogy a ponthatár a felvételihez, pedig pont fordítva: akiket felvettek, azoknak a legalacsonyabb pontját írják ki. Ha jelentkeztek 500-an egy szakra, de csak 25-öt támogat az állam, akkor a legjobb 25 kerül be. És ha amúgy mindenkinek 400 fölötti lett az érettségije, nem túl hihetetlen a 492-es ponthatár. Szóval ne azt nézd, hogy mennyi a ponthatár, meg a különbség, hanem hogy kik jelentkeztek arra a szakra költségesként/támogatottként, és mennyi a férőhely abban a kategóriában. Ez után jön a ponthatár.

Szimpla közgazdaságtan, kereslet kínálat:

Ha "ingyen" (díjmentesen) kapsz egy szolgáltatást, arra rengeteg ember jelentkezik. Még ha fizetni kell érte, azért már nem annyian. Nagyon sok embernek megéri jól felkészülni érettségire, csak azért, hogy ne kelljen fizetni félévente 300ezret tandíjra. Egyszerű, érthető nem?

Mi az a szak, ahol 491 volt a határ az 500ból?