Passzív vagy megszüntetés?

Szia! Köszönöm a választ (és az esetleg további segítséget).

Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzésen vagyok, ami 4 féléves, és én már a hatodikat tapostam ezzel a tavaszi félévvel. Jelenleg 4 tárgyam van hátra, és többször vizsgáztam belőlük, korrepetálásokra jártam, de mindig elégtelen lett a vége. Azért is szeretnék dolgozni, mert már van egy szakmám, marketing - és reklámügyintéző, de csak középszinten. Ez lett volna a szintemelő tanulmányom, de belefáradtam a sikertelenségbe.

Tetszik maga a szak, csak a statisztikával, és egyéb erősebb gazdasági tárgyakkal van problémám, az összes marketinges és egyéb szakos tárgyamat letudtam jó eredménnyel minimum, de azok kifognak rajtam. Német nyelvből középszintű a tudásom, szakmai nyelvet is tanultam technikumon (OKJ) és az egyetem során is. Angolból alapszinten állok, amit igyekszek folyamatosan fejleszteni.

Így ez a helyzet, két félévet még tudok passziváltatni, hogy államilag támogatott vagyok, és folytatnám a tanulmányaimat később, ha most találok munkát. A külföldi (akár átmeneti) munka elkezdéséhez is kell tőke, amivel nekivághatok, ezért gondolkodom a passziválásban is. Mindenképp el akarom kezdeni visszafizetni a pénzt, mert úgy érzem csapdába zártam magam. El vagyok keseredve.

Igen, jól tudod, eddig úgy volt, hogy a képzési idő másfélszerese alatt kell befejezni, de megkérdeztem, több forrás is azt igazolta, hogy 8 félévet járhatunk, Neptunban is ez szerepel, úgymond "átsorolnak" minket. Sajnos még az is nehezítő körülmény, hogy 14-16 hetes szakmai gyakorlatot kell tennem, ami csak akkor valósítható meg, ha nincs már gyakorlati órát is magába foglaló kurzusom. És nekem van, kettő is. És a szakmai gyakorlatot vagy nyáron végzem - és most sem találtam az iskolának is megfelelő gyakorlati helyet - vagy félév közben, de a gyakos tárgyak nélkül. Felsőbb évesek korrepetáltak, nem éppen értünk el sikereket. Kaptam több jegyzetet, stb., a fent leírt bukás lett a vége. Úgy érzem kiégtem, belefásultam. A harmadik félévemben éreztem, hogy nehéz lesz befejezni, de reménykedtem, és küzdöttem.

Rákérdeztem arra is, hogy levelezőn folytathatom-e, de eddig úgy tűnik nem lesz elég létszám, így nem indítanak levelezőt. Mert akkor igyekeztem volna megoldani, hogy teljes munkaidő, és mellette az iskola. Mert tényleg, utálom félig csinálni, amit elkezdek, nem vagyok hozzászokva a sikertelenséghez, mert eddig nagyon jól működtek a dolgok az életemben. Tudom, hogy diplomával "többet érnék", de ha most nem lépek valamit, akkor a megélhetésem forog kockán, és a további életem. 22 évesen kezdtem az egyetemet, előtte több helyen is dolgoztam, de azóta már elköltöztem otthonról, a párommal élek együtt, aki dolgozik. A diákmunkából származó jövedelem meg nem elég ahhoz, hogy folytathassuk megszokott életünket. Ő már vágyik külföldre, és az egyik barátja tudna is neki helyet szorítani azon a helyen, ahol ő dolgozik, de ha nincs munkám, akkor főleg nincs esélyem utána menni.

Eléggé összetett a probléma. Párom is próbál tanácsokkal ellátni, ám mivel ő nem járt egyetemre, így nem lát bele a dolgokba ilyen szinten.

Köszönöm a választ. Lehet nem volt egyértelmű a leírásom, de tudom, hogy a diákhitelt nem tudom ledolgozni, ezt az ösztöndíj visszafizetés egy alternatívájának gondoltam :) Köszönöm a tanácsot, hogy nézzek utána a kérdéseknek, megtettem, de a fele nem vonatkozott (teljesen) rám, vagy a tanácsok nem voltak számomra hasznosak. Ezért indítottam egy új kérdést.

24 éves vagyok, két félévet elszúrtam az elégtelen vizsgáimmal, nem hiszem, hogy még többet kellene ezen görcsölnöm, így is jött szóba a passziváltatás. Nem szeretnék újrajelentkezni, vállalom majd a költségtérítésre sorolás után a tandíj megfizetését; de előbb dolgozni szeretnék itthon, hogy legyen elég pénzem. Ha ideiglenesen is, de szeretnék külföldön munkát vállalni és rendezni akarom a diákhitelem. És hiába alacsony a kamata, ha ott tartok, hogy több, mint másfél millió forintot kell visszafizetnem jelenleg.

A TO-n, és több egyetemi szervnél rákérdeztem a 8 féléves dologra, és mind bólintott, hogy most fog megváltozni, államilag támogatott leszek még két félévre. Utánanézek a biztonság kedvéért még egyszer.

Nem vagyok hős. Arról van szó, hogy belefáradtam, és úgy érzem, hogy meghaladtam a képességeimet, ezért döntenék a befejezés mellett. Azért nem akarok újrajelentkezni, mert feleslegesen járnék megint államilag támogatottra, és húzom el a dolgokat, félek, hogy elkényelmesedek, stb. Tudom, hogy nem kell előröl kezdenem, hogy elfogadtathatom a tárgyaimat, mindössze azért döntenék amellett is, hogy kifizetem - a passziváltatás után - a következőt, mert a levelezőn már biztos fizetnem kell, mivel csak úgy indítják. Nem szeretnék nappali tagozatos maradni utána.

Értem, hogy azért tanácsolod, mert ezt látod jobb megoldásnak, ha már elkezdtem. De tényleg úgy érzem, hogy kimerültem, és el sem kellett volna kezdenem.

Itt lesz ez a két félév, ha passziváltatok, hogy dolgozzak, és kiszellőztessem a fejem. Aztán kiderül.