Van köztetek olyan, aki Budapestre jár a Piarista Gimnáziumba?

A gimnázium valószínűleg ma már nem az, mint amire a csaknem háromszáz éves múltja alapján számítana az oda jelentkező.

Az épület nagyon szép, rendezett, most kapták nemrégiben vissza. Az oktatáshoz teljes mértékben adottak a tárgyi feltételek. Egy iskola szellemiségét azonban nem ez adja.

A tanárok között vannak színvonalasan tanítók és követelők – ez a többség. Van néhány több évtizede ott tanító vaskalapos tanár, aki megkeseríti a tanulók életét, tönkreteszi őket. Egyetemi szinten követel kisdiákjaitól (azt nem tudom, hogy ezen a szinten oktat-e). Rendszerint az óra első 20 percében dolgozatot irat, a második felében galopp tempóban leadja az új anyagot. Következő órán – gyakorlás nélkül – újabb dolgozat. Még véletlenül sem olyan kérdésekkel, mint ami a házi feladatban volt – mindig van plusz csavar benne. Az osztályátlag 1,5 körüli: vagy sikerül, vagy nem... Történik mindez úgy, hogy az iskola nem matematika tagozatos. Az iskola vezetés pedig hagyja ezt a hozzáállását – hiszen mindig is így csinálta az illető tanár, most pályája végén már miért tanítana másként? Ennek az eredménye a tömeges bukás (osztály negyede) év végén. „Korrepetálást” szülői kérésre sem biztosítanak. Nem igyekeznek megtanítani a tananyagot, hanem aki ennek az elvárásnak nem felel meg, azt finoman eltanácsolják.

Az iskola nagy hátránya – bár előnyként aposztrofálják – hogy fiúsiskola. Ebből adódóan a tanulók fele mehet csak oda (lányok kiesnek), de mellette még szerencsés a katolikus múlt/háttér. Ez igencsak megtizedeli a lehetséges jelentkezők számát, így nincs nagy merítésük. Viszonylag könnyebben be lehet jutni emiatt, de felvesznek sok olyan diákot is - hogy feltöltsék a létszámot – akit nem kellene. Az évek során pedig szép lassan, de szisztematikusan elküldik a nemkívánatosakat. Inkorrekt hozzáállás az iskola részéről, mert nem tanít, hanem megnyomorít diákokat. A hatodik év végére jó, ha marad 20-24 gyerek. Bár az iskola képviselője az osztályfőnök általánosságban mindig a legnagyobb támogatásáról biztosít, ez első adandó alkalommal lemond a gyerekről.

Az iskola tanári kara két részre szakadt (konzervativ-liberális) és a vezetés a lazító elemeket máshová delegálja.

Sajnos a csúnya beszéd a tanárok esetében sem kirívó. Együtt az italoznak diák és tanár, míg kívűlre fenntartják a nagy múlt pátoszos képét.