Melyik a helyes döntés? Azt tanulni ami érdekel, vagy azt ami hasznos?

Azt biztos ne, ami "szenvedés, teljesen hidegen hagy, rosszul vagyok tőle, nem érzem, hogy bármi tehetségem lenne hozzá", mert az életben nem tudnád elvégezni azt a képzést.

Próbálkozz olyannal, ami érdekel is, de valamelyest el is tudsz vele helyezkedni. Lehet, hogy a nagy álmod, hogy pl. egyiptológiát végezz, de kb. biztos, hogy pályaelhagyóként kapnál csak munkát. Esetleg leírnád, hogy mi az amit büfészaknak tartanak, hogy kb. be tudjuk lőni, hogy milyen esélyeid lehetnek?

Pont a nyelv az, amivel rengeteg mindent lehet kezdeni (én sem vagyok húsz éves, sőt, 32 leszek, de ettől még tovább tanulok ilyen irányba is :)), miért ne tenném?

Minden képesség fejleszthető, ezt se feledd! Ha azonban nem akarsz tanítani, akkor komolyabban lehet foglalkozni fordítással, tolmácsolással, lektorálással, stb. Miért nem fektetsz bele még energiát? Nagyon megéri, és elmondásod alapján szereted is! :) A kor nem kifogás. Az életed (valószínűleg nagyobbik fele) még előtted áll, miért ne foglalkozhatnál olyasmivel, amit szeretsz? Ez ráadásul egyáltalán nem büfé dolog, és nem is éhenhalós!

Most nem rosszindulatból, de nem ártana a hozzáállásodon változtatni, mert ezzel tényleg nem mész sokra. Miért nem mész akkor anglisztikára, ha az érdekel és szereted az angolt, leírták, hogy el is tudsz helyezkedni vele.

Akkor meg mit érdekel, hogy valaki büfészaknak hívja vagy rosszat mond róla?

Én gazdinfót tanulok, de volt villamosmérnök, aki ezért leszólt, nem nagy ügy. Nem ezen kéne kattognod, hogy más mit gondol. Anglisztikával meg nem muszáj tanítanod ha nem érzed magad alkalmasnak, nyilván mást is lehet kezdeni vele. Vagy ha a fordítás érdekel akkor csináld meg a mestert is, plusz 2 év csak. Az meg hogy nem vagy 18: egyre többen kezdik 5 éves gimi, technikum vagy OKJ miatt 21-22 évesen vagy még idősebben.