Egyetemen, főiskolán, hogy mennek a dolgok?

Hát ezt egyeteme, szaka és tanára is válogatja. De így látatlanba meg általánosságba annyit elmondhatok, hogy ezek tekintetében sokkal nagyobb szabadságod van a középiskolához képest, de ugyanakkor sokkal nagyobb felelősséged is.

Lehet a tanár nem ír névsort és nem érdekli, hogy bent vagy-e órán, de az sem fogja érdekelni ha esetleg hajszálon múlik a kettesed és pont annyi kredit szükséges ahhoz, hogy mondjuk ne rakjanak át önköltségesre.

Az egyetemen az órák egy része nagytermi "előadás" másik része kiscsoportos "gyakorlat"(szeminárium, laboratórium, különböző álneveken).

Az előadások látogatása nem kötelező és nem is érdekel senkit, hogy bejársz-e, viszont ott hangzik el (legtöbbször kizárólagosan) ami a vizsgára kell. Az előadások anyaga évről évre változik, ahogy fejlődik a tudomány, így ezt nemigen lehet könyvből, jegyzetből megtanulni, legfeljebb az alapokat.

Nekem a papírlapokra való kézzel történő jegyzetelés vált be (többszínű tollakkal), mert akkor ezek a jegyzetek otthon szabadon csoportosíthatók mappákba. Persze dátumot és oldalszámot kell írni a papírlapokra és akkor sorba tudja rakni az ember később is. Én olyan, az egyik oldalán már használt A4-es nyomtatópapírokra jegyzeteltem, amit egyébként kidobtam volna. Ez azért jó, mert amúgy is csak a papír egyik oldalára célszerű jegyzetelni, hogy otthon kiterítve forgatás nélkül áttekinthető legyen az előadás anyaga.

A gyakorlatokon való részvétel általában elvileg kötelező, az aláírás (érvényes félév az adott tárgyból) feltétele szokott lenni, hogy legalább 75%-án meg kell jelenni (jelenléti ív alapján, felolvasva, vagy körbeküldve ellenőrizhetik). Ezt egyes oktatók ellenőrzik és bevasalják, mások nem. A középiskolával ellentétben az orvosi igazolás senkit sem érdekel, hiszen mindegy, hogy miért nem jelentél meg, ha egyszer olyan a gyakorlat amin meg kell jelenni. A gyakorlatokon történik általában a ZH-k (zárthelyi dolgozatok) írása, amiből a gyakorlati jegyek lesznek. Ha ezeket valaki nem írja meg akkor nincs gyakorlati jegye, vagy gyakorlati jegy utóvizsga formájában szerezheti meg, ami általában sokkal nehezebb és sokkal kisebb arányban sikeres.

Vannak gyakorlatok ahol zh-k helyett egyéni beadandó házi feladatok és félévzáró esszék vannak amiket e-mailen kell adott határidőig benyújtani. Ezek rendszerint sokkal nehezebbek, több önálló kreatív munkát jelent elkészíteni és szigorúbban is értékelik mint a zh-kat, viszont otthon csinálhatod és rendszerint van rá 1-2 heted. A határidőket nem szabad elmulasztani, mert ami késve érkezik azt általában nem értékelik olyan mintha el sem küldted volna.

Ami a nagy különbség a középiskolához képest, hogy nem lehet kisírni jegyeket.

A zh-kon, írásbeli vizsgákon csak az számít, hogy teljesítetted-e a szükséges pontszámot vagy nem. Ha már minden utóvizsga lehetőségedet kihasználtad és ez a vizsganap az utolsó esélyed, hogy ne bocsássanak el a szakodról és csak fél pont hiányzik az elégségeshez, akkor megbuktál és elbocsátanak a szakodról, ha akarsz újra felvételizhetsz. Senkit sem fog érdekelni a szociális problémád és senkit sem fog meghatni, hogy csak fél pont hiányzik.