Mi a különbség a különböző egyetemek gépészmérnöki karai között?

valszeg a számonkérés szigorúbb.

de ami mindenképpen különbség, az a hírneve... nem egy jól fizető álláshirdetést láttam már, ahol az volt a kritérium, hogy csak BME-s vagy csak BME-s/ÓE-s/SZIE-s diplomások.. és pl egy kecskeméti főiskola, vagy pannon egyetem végzettjével szóba sem állnak.

A tanárok, az oktatás minősége szintén lehet különbség.

A SZIE-n híresen szörnyű a tanári kar mint emberi lények.

Hát, ebben az országban ugye nem divat kitárgyalnia problémákat.

Az oktatás minősége nem az hogy mennyit lehet tanulni ha neked bejön a módszer, hanem hogy 100 diákból hány tudja felfogni amit az órán hall, mennire könnyen sajátítja el a tanárok segítsége miatt az anyagot.

Tehát ez nem ugyanaz mint a megkapott, elsajátítandó tananyag amiről #1 beszél, hogyaszámonkérés során milyen tudásról kell számot adni.

A tanárok mint "ember" azmeg az a kategória, hogy a tanár mennyire tartja magát a szabályzathoz, mennyire korrekt, mennyire kezeli emberként a diákot, mennyire megértő adott esetben.

A SZIE-n a tanárok tipikus viselkedése hogy senki nem ellenőrzi őket, így pl. 3 tétel helyett simán lekérdeznek 5-öt. Ha ellenkezel vagy nem tudod mind az ötöt, akkor bukta (mondom, szabályzat szerint 3 tételt kéne húzni). Aztán mikor 5 sikeres tétel után nem akarszhatodikat húzni végre beír egy jegyet, és kibassza az indexedet az ajtón hogy nesze (konkrétan megtörtént!).

Én most általánosságban válaszolok és nem nevezek meg egyetlen intézményt sem, de remélem mégis minden kiderül a válaszomból:

--Az egyetemek között a szakmai színvonalban van a legnagyobb és legfontosabb különbség.

--Az egyetemek szakmai színvonalát 99%-ban az ott oktatók szakmai színvonala határozza meg. (A maradék 1%-on osztozik az elsős hallgatók előképzettsége és a technikai és adminisztratív körülmények.)

--Egyetemen jó oktató csak az lehet, aki szakmájának-tudományágának kiemelkedő kutatója-művelője, mert egyetemen már alapvetően csak azt lehet átadni másoknak, amivel az ember maga is rendelkezik.

Vannak gyenge színvonalú, gagyi (udvariasabban megfogalmazva "gyakorlatias, gyakorlat-orientált, gyakorlat-centrikus") oktatók, akik tökéletesen kiképezik a tanítványaikat arra, ami a ma és a tegnap bevált gyakorlata. Ez az ami valójában nem egyetem, hanem kváziegyetem azaz "felsőfokú technikus-mérnök", vagy "falusi mesterember" képzés.

Vannak viszont valódi egyetemek, ahol az adott tudományterület legkiválóbb kutatói-fejlesztői-innovátorai oktatnak azokról a kihívásokról amivel egy mérnök 5-10-20 év múlva fog szembesülni.

I. Azt, hogy egy magyar egyetem mennyire jó vagy rossz a következőképpen lehet felmérni:

--1. Megnézi az ember az ODT és a MAB honlapján, hogy az adott képzésben az intézménynek van-e akkreditált doktori iskolája. Vagyis dolgozik-e ott legalább 7db olyan professzor akinek a nemzetközi tudományos teljesítménye megüti a MAB által meghatározott (egyébként nem túl magas) szintet.

www.doktori.hu

--2. Az egyetem honlapján rákeres és kiírja az ember, hogy kik ott a vezető oktatók (professzorok, docensek, tanszékvezetők, intézetigazgatók) és rákeres a nevükre az MTMT adatbázisban. Itt az eddigi életművük listája és tudományos mutatói, mindenféle kimutatásai pontos táblázatokba szedve összehasonlíthatók. (Publikációk száma, idézettség, összesített impact factor, hirsch-index, idegennyelvű publikációk...)

www.mtmt.hu

Mi az, ami alapján nem lehet megítélni egy egyetemet?

--1. Ott tanulók véleménye. (mert vagy szeretik és pozitívan elfogultak, vagy megbuktatták őket és negatívan elfogultak...)

--2. A reklámok, marketing és arculatból származó benyomások. (mert ezek szándékosan félrevezetők...)

--3. Politikusok véleménye a sajtóban és médiában. (...)

MTMT... Az oktatók tudományos eredményei igen hamis képet adnak az egyetemi helyzetről. Rengetegszer tapasztalom, hogy a nagy tudományos munkássággal rendelkező oktatók (is) tojnak a diák fejére és nem akarják/tudják átadni a tudást semennyire. Néha még azzal is társul a dolog, hogy mindenek felett állónak képzelik magukat és minden létező egyetemi szabályzatot megszegnek. Természetesen embere válogatja, de nem lehet néhány oktató tudományos eredménye alapján megítélni az oktatás minőségét. Én inkább megfordítanám a dolgot. Mi az amit az ott tanuló hallgatók elértek? Milyen komolyságú és hány projektben vesznek részt, milyen komoly TDK munkákat, szakdolgozatokat készítenek? Ebből hamarabb lehet szerintem objektív következtetést levonni.

A másik dolog az egyetem múltja. Amit régóta oktat az egyetem azt talán jobban megtanítják. Azt vettem észre, hogy amiket frissen indítanak szakokat és nem vágnak régóta szorosan az egyetem profiljába, nem tudják normálisan leoktatni, csak a diákokat csalogatják rossz döntésbe.

Amelyik szakon csak Bsc-ig megy a képzés, érdemes gyanakodni, hogy nem tudják normálisan megtanítani a dolgokat. A legjobb, ha Phd-ig képes vinni az egyetem.

Érdemes még megnézni szépen sorban az összes tantárgyat, amit az egyetem oktat az adott szakon, esetleg a markmyprofessor.com-on a tanárokról alkotott véleményeket, nagyjából (60-70%-ban) fedik a valóságot.

Ha most kezdenék, én így választanék egyetemet.

Sok igazság van abban amit az utolsó válaszoló írt, én mégis az MTMT-ből indulnék ki, mert igaz ugyan, hogy a kiemelkedő teljesítményű tudós is lehet bunkó, lehet, hogy nem érdeklik a hallgatók és lehet, hogy nem tart be szabályokat, de legalább egyáltalán van mit átadnia.

1. Akinek nincs jelentős tudományos teljesítménye, az lehet kedves ember, betarthat minden szabályt, de egyetemen nem lesz jó oktató, mert nincs amit érdemes lenne tőle megtanulni, nincs mit átadnia.

2. Egyetértek, hogy a második szempont legyen, hogy az adott karon, szakon van-e egyáltalán akkreditált doktori iskola, mert ha nincs, akkor valóban felejtős az egész, hiszen összesen nincs 7 db nemzetközileg elismert szaktekintélyük az adott témakörben.

3. Az oktatóknál bizony fontos információ lehet a markmyprofesszor, azzal kapcsolatban, hogy az illető milyen ember. A szakmai minőség az elsődleges ugyan, de valóban senki sem szeret nagyképű vérengzőknél tanulni. Ugyanakkor a hallgatói vélemény önmagában nem megbízható információ, mert a hallgatók akár pozitívan akár negatívan is elfogultak lehetnek sokszor.