Vegyészmérnöknek tanulók! Hogy néz ki egy hetetek?

A BME-VBK vegyészmérnöki szakára járok, megpróbálom összefoglalni neked a dolgokat átláthatóan:

Először a kérdésekre válaszolok:

1. Átlagosan olyan 8 órától délután 2-3 óráig vagy bent, de ez csak az átlag. Az órák nagyon nagy szórást mutatnak. Lesz olyan, hogy 8-tól délig leszel bent, a következő nap meg mondjuk 8-tól 6-ig. Sőt, a laborgyakorlatokra is sokszor igaz, hogy nem 14 alkalmasak (a szorgalmi időszak hossza 14 hét), hanem mondjuk hat vagy nyolc alkalom lesz kiírva egy laborból egy szorgalmi időszakban, és akkor egyik héten lesz labor, a másik héten nem lesz. Változó.

2. Hogy egy nap mennyit kell tanulni, az több dolog függvénye. Ha másnap ZH vagy laborgyakorlat van (ezeken beugrót fogsz írni, mely egy rövid teszt abból, hogy mit csinálsz majd a laboron. Ha ezen nem mész át, hazaküldenek), akkor nyilván a ZH-ra készülnöd kell egész délután akár a hajnali órákig, a laborbeugróra pedig legalább 2-3 órát (húzósabb laborokra többet). Emellett ha neked a rendszeres tanulás válik be (nyilván ajánlott), akkor napi szinten átnyálazhatod az előadások és számítási és egyéb gyakorlatok leadott anyagát, ami szintén úgy 2 óra (főleg ha már sok dolgot kell ismételni). Ha rendszeresen tanulsz, nyilván kevesebbet kell tanulni a ZH előtti napokban. Ha nem tanulsz rendszeresen, akkor a számonkérés előtt kell maratoni seggelést tartani. Ez elég kimerítő tud lenni, cserébe több szabadidőd lehet a számonkérések között. Ki kell tapasztalni, hogy melyik megközelítés válik be.

3. Az előadások általában reggel vannak, fix időpontban (csak oda tudod felvenni őket). A gyakorlatok jellemzően reggel és kora délután vannak, a laborgyakorlatok kora délután és késő délután. A gyakorlatokat és laborokat te veszed fel, több időpont is meg van hirdetve.

Általában igaz erre a karra különben, hogy kevés órád lesz pénteken (és sokszor nem is lesz abszolút).

+leírom nagyjából az 1. félév lényegét

1. Félév: egész könnyű, nem durvák a követelmények és hagyják, hogy megszokd az új légkört. Azért van pár tárgy, amire oda kell figyelni:

Általános kémia gyakorlat (Kémszám): itt kémiás példákat oldotok meg, rengeteg gyakorlat van hetente. Ha a ötösömleszt vagy egyéb példatárat végig bírsz oldani, lazán meg lesz a tárgy (lesz pár új anyagrész, de azok is érthetők lesznek). Ha nincs rutinod vagy nem szerzel rutint a számolásokban, akkor viszont nehéz tud lenni.

Matek A1: a függvényanalízis a lényeg itt (határérték, deriválás, integrálás). Emelt matekkal egyszerű, de azért kell gyakorolni a sikeres számonkérésekhez.

Általános kémia elmélet: elég sok előadásban hallgatják a vegyészek ezt a tárgyat. Ebből vizsgázol, és elég sok anyagot meg kell rá tanulni. A vizsgára majd egy igencsak közismert nagyalakú 500 oldalas kék színű könyvből kell felkészülni. Kis guglizással szerintem gyorsan megtalálod :)

Nos, írhatnék még rengeteget :) Ha van még kérdésed, nyugodtan írj, és még tudok mesélni :)

Sok sikert az érettségihez felvételihez!

Nagyon szívesen.

Debrecenben nem tudom, milyen a képzés. Annyi egzakt információt tudok mondani, hogy ott csak alapkézpés (BSc) van. Az alapdiplomát pedig sok munkáltató nem sokra méltatja. Ugyan át lehet menni a BME-re vagy Veszprémbe MSc-zni, de a BME-re elég nehéz más egyetemről bejutni például :(.

Debrecen ellen szól szintén, hogy ott az egész vegyipari képzésnek nincs túl nagy hagyománya. A képzés valószínűleg hasonlóan kemény ott is, de 2015-ben a BME-t tartják a legjobbnak (mögötte szorosan a Pannon Egyetem vegyészmérnök szakkal) :).

Mindenesetre többre mennénk, ha egy debreceni kolléga válaszolna erre a kérdésre :) (Bár a két sulit nyilván ő sem tudja összehasonlítani, mivel csak az egyik képzésre jár).

Ami a fiú-lány arányt illeti, kissé butaságot mondtak neked :). A vegyészkar pont az a hely, ahol a lányok aránya 50-60% körül mozog. A vegyészmérnöki szak esetében kb. 50%, a biomérnöki testvérszakunkon viszont talán lánytöbbség is van :). A környezetmérnökön is úgy fele-fele arányban lehetnek, de ott is inkább a lányok javára dől el a harc :).

Tehát én bátran ajánlom a vegyészmérnökséget:). Ez pont az a mérnöki szakma, ahol nem nézik le a nőket, és ugye az egyetemen sem kell fiúk százai között virítaniuk egy-egy előadáson, mert a nemek nagyjából egálban vannak :)

Mindenesetre a három suli közül bármelyiket is választod, vannak alapismeretek, amelyekre érdemes már középiskolában szert tenni. Nem kell megijedni, ha valami esetleg nem megy még olyan jól, mert az egyetemen mindent a nulláról fogtok kezdeni. Viszont nagyon megkönnyíti a képzést, ha valaki jó alapokkal jön ide :). A természettudományos érettségit (vagy infót) meg a matekot pedig különben is le kell tenni a bejutáshoz :) Nyilván a szak ezekre épít nagyrészt.

Tehát amiket érdemes tudni 1-1 tantárgyból, azok a következők:

Kémia: az általános kémia tananyag és a kémiai számítások messze a legfontosabbak kémiából. Érettségire kell még a szervetlen és szerves kémia, ezek kevésbé lesznek eleinte fontosak, de valamelyest nem árt azért ismerni ezeket is. De nem kell túlzásba vinni azért, az érettségi követelményein túlmenően nem érdemes sok időt pl. szervetlenből a különböző szulfidcsapadékok színeinek magolásával tölteni :) Azt majd az egyetemen is meg tudod tanulni. A középiskolás szerves kémia alapok pedig sajnos keveset fognak segíteni az egyetemi szerves tantárgyak megértésében :(. Teljesen más itt a szerves, mint középsuliban volt. Persze ami érettségire kell, azt azért ettől függetlenül tudni kell. De ha túlteng benned a szorgalom és tudásvány, akkor elsősorban az általános kémiában megismert törvényekbe és jelenségekbe, és a számításokba mélyedj bele jobban :).

Matek: az algebra és a függvénytan a fontosak. A geometria jelentősége szinte elhanyagolható :) Az egyenleteket, egyenlőtlenségeket tudni kell kisujjból megoldani. Amit leadtak algebrából középiskolában, az mind nagyon kell. A matekos tárgyak jórészt az analízisre fognak épülni, tehát a határérték-deriválás-integrálás hármasra :) Ezeket alapszinten jó ismerni. Ha matekfaktos vagy, ezeket tanulni fogjátok (vagy már tanultátok is), mert ugye emelt matekra is kellenek. Az emeltes szintnél bővebben felesleges ezekbe belemélyedni. A középiskolás analízist jól meg kell tanulni, és onnantól a további egyetemi tananyag könnyen érthetővé válik majd :) Ha nem vagy matekfaktos, az sem probléma persze. Az analízis is a nulláról indul, és az itteni oktatás is van olyan jó, hogy megtanítsák. De ehhez otthon is gyakorolni kell majd sokat, mert egyetemen már nem fogják a szádba rágni, ha nem kérdezel rá a problémákra, és stb.

A matek nem csak a konkrét matematika tantárgyak miatt fontos, hanem azért is, mert a tantárgyaid jó része használni fogja a matekot, mint eszköztárat. Egy amúgy is nehéz tantárgyat pedig nem jó még azzal is nehezebbé tenni, hogy a matek részét nem érted.

Fizika: fizikából a hőtan nagyon fontos, továbbá még van némi jelentősége az optikának és az atomfizikának is. Fizikából viszont nem kell faktosnak lenni ehhez a szakhoz :). Itt a BME-n négy darab konkrét fizika tárgyad lesz, de ezekből nem lesznek teljesíthetetlen követelmények. Az órai anyagot meg kell tanulni és gyakorolni kell olyan példákat, mint amiket a gyakorlatokon bemutattak, és akár jó jegyed is lehet. Én pl. fizikából teljesen hülye voltam még középsuliban, de itt megtanultam, ami kell a szakmához, és a fizikás tárgyak is könnyen meglettek.

A fizika sem csak a konkrét fizika tárgyak miatt fontos, hanem a szakmának ugye szerves része. A kémia mélyebb megértéséhez bizony kell a fizika, és majd a szakma gépészeti részéhez, vegyipari műveketekhez, kb. mindenhez kell majd valamennyire. De középiskolában még nem kell túlzásba vinni a fizikatanulást, ha amúgy nem vagy faktos. Ami kell, itt megtanulod majd :)

Biológia: vegyészmérnökin gyakorlatilag nincs biológia, egy biokémia tantárgy lesz a későbbi félévekben. Biosz alapok ehhez a szakhoz nem kellenek. Biomérnökin viszont azért fontosabb a biológia is.

Informatika: egy db könnyen teljesíthető tantárgy lesz az első félévben, komoly alapok nem kellenek (max. tudj megnyitni egy word vagy excel fájlt) :)

Ha bejársz infó gyakorlatokra, ez a tárgy néhány órás tanulással a ZH-k előtt akár jó jeggyel is teljesíthető.

Az alapképzés 7 félév (3,5 év), A mester 4 félév. A képzés hosszát persze csúszásokkal tetszőleges mértékben lehet növelni, egészen a képzési idő kétszereséig. Ha nem végzed el mondjuk a BSc-t 14 félév alatt, akkor kirúgnak (de ez nagyon nagyon ritka eset).

Az MSc-t mindenképpen érdemes megcsinálni, mert az számít ma a régi egyetemi diplomának. A BSc-t a régi főiskolai diploma megfelelőjeként tartják számon.

MSc-vel komolyabban fognak venni az interjúkon, jobban fogsz érteni a szakmához álláskereséskor, magasabb a kezdőfizetés, és magasabb pozíciókat könnyebben kaparinthatsz meg :) A BSc sok mindenhez nem elég sajnos a mérnöki szakmákban, így a vegyészmérnöki esetében sem :(.

Na, ennyi jutott eszembe, amit első körben fontosnak tartok. Ha még valamilyen kérdés eszedbe jut, nyugodtan kérdezz itt, néha ránézek majd a posztra :)

Aztán sok sikert!