Hogy működnek egyetemen a tudományos diákkörök?

Ez csak nevében diákkör. Valójában arról van szó, hogy a kutatás iránt érdeklődő hallgatók (vagy akár már középiskolások) megkeresnek egy olyan kiemelkedő oktatót-kutatót, aki segít nekik az önálló tudományos kutatómunkában. Általában a diák bekapcsolódik a mentora-témavezetője kutatásaiba és megtanulja a fogásokat, miközben maga is alkot.

Ez egy nagyon fontos (sőt egyetlen) módja a tudósok utánpótlás nevelésének. Maga a tevékenység azonos azzal amit BSc szinten szakdolgozatírásnak, MSc szinten diplomamunka készítésnek, PhD szinten értekezésírásnak neveznek, csak ezt már hamarabb, bármikor és teljesen szabadon el lehet kezdeni.

A jó TDK-s munka akár már 1-2 év alatt nemzetközi szintű tudományos publikációkhoz vezet. Ezen kívül, annak érdekében, hogy a kevésbé kiemelkedő TDK-kat is bátorítsák, díjazzák évente rendezni szoktak egyetemi és kétévente országos TDK-konferenciákat, illetve vannak külön szakterületenkénti kisebb TDK konferenciák is. Középiskolások esetén ugyanezt TUDOK-konferenciának hívják. Ezeken a rendezvényeken a résztvevők 10-15 percben előadják a munkájukat és egy zsűri értékeli is azokat. Emléklapokat és mindenféle felajánlott díjakat is osztogatnak, meg Pro Sciencia érmet is lehet szerezni.

Őszintén szólva a TDK-konferenciáknak önmagában nem sok súlya van, hiszen pótcselekvések a valódi nemzetközi tudományos konferenciák és rangos folyóiratok helyett, de annak akinek nincsenek kiemelkedő eredményei és szeretné gyakorolni a nyilvános szereplést, még a szakdolgozat védés előtt, annak hasznos lehet.

A TDK-zás igazi jelentősége, hogy minél előbb kapcsolódj be érdemi tudományos kutatómunkába, mert igazán érteni csak ahhoz fogsz, amit személyesen csináltál, amiben személyesen elmélyedtél. Ez a valódi elitképzés "szervezeti kerete".