Eddigi tanulmányaitok során volt valaha olyan tanárotok, aki a világvége-napján is ugyanúgy megtartotta volna az óráit/konzultációit?

Az a dolguk, hogy gépként tanítsanak, csak a tanulás általános paramétereire való tekintettel felprogramozva? >(

Ha már csak - tegyük fel - 1 nap van a világvégéig, akkor mi értelme tanítani? Nem lesz több nap, amikor már kérkedni fogsz tudni az asztalosnak, gépésznek, meg egyéb szakmunkásnak, hogy Á, bezzeg Te tudod, hogy mi az a véges-determinisztikus automata, meg Turing gép, ő meg nem...

Nem igaz, hogy nem értitek a cinizmust... azzal, hogy a világvége napján is megtartja az óráit, olyan tanárra céloztam, aki úgy tanít, mint egy gép, és látszólag ez tölti ki az egész lényét: a fél órás szünetben is mindig ott áll a pódium mögött, és azt várja, hogy jöjjön a következő. Ha szivat is, azt se direkt csinálja, hanem csak gépi szintű hibából, mint pl. egy vizsgáztató robot, amikor elrontott több kifejtős kérdést is a dolgozatban, és új kérdést ír ki, de számol az időtorlódással, mert erre nincs elágazás a programjában. Akkor is megtartja a különóráját, ha csak 2 ember van ott a 100-ból, még csak észre sem veszi, és soha se mutat se haragot, se örömöt, se gúnyt, se csalódottságot, még akkor se, ha erős indoka lenne rá. Rendszeresen hibázik úgy, mintha az egy algoritmus tökéletlenségeiből eredő helyzet-nemfelismerés "nem definiált" eredményei lennének - ezeket így sose tudja javítani, rámutatással se sokszor (ld.: Pacal háromszög) ; Ha pedig oda megy hozzá az ember, hogy kérdezzen valamit Tőle, pár másodperc alatt lekérdezi az adatbázisából az összes releváns szócikket, és bármeddig is tart, elszavalja azokat.

Kb. ilyen tanárra utaltam CINIKUSAN, ami úgylátszik nem jött át megfelelőkép.

És nekem van egy ilyen tanárom ;)