A Corvinuson milyen a kertészmérnöki képzés?

Sajnos nem jó, a Corvinus Budai Campusza nagyon beszűkült, leszálló ágban van, a kertészmérnöki képzése különösen.

A Corvinusnak a közgazdászképzése az ami elég jó, a budai oldalon legfeljebb a tájépítész képzés, bár az is sokat romlott.

Ha Kertészmérnök akarsz lenni és tanulni is szeretnél valamit magas színvonalon, mégis barátságos légkörben, akkor a SZIE MKK Kertészmérnök képzését javaslom. Közel van Pesthez, az Örsről egyenesen oda visz a HÉV.

A SZIE MKK egy jó egyetem, elit kutatókara, sok külföldi hallgatóval és professzorral, sok kutatási projekttel, jó gyakorlatokkal és sok rokon szakkal, ahonnan sokféle tárgyat lehet felvenni.

EmberAdam3 te ezért pénzt kapsz a SZIE-től? vagy esetleg ott dolgozol? :)

egy másik kertészmérnökös kérdésnél már kifejtettem a véleményem erről, itt még egyszer nem fogom

A Kertészeti és Élelmiszeripari "Egyetem" úgy jött létre, hogy két jelentéktelen (technikumi szinvonalú) kis intézményt, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolát (korábban "Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézet", ahová érettségi sem kellett) és az Élelmiszeripari Főiskolát (nemsokkal korábban még Élelmiszeripari Felsőfokú Technikum) egyesítették 1968-ban (Kádár-rendszer), annak a Dimény Imre Mezőgazdasági Miniszternek a döntése alapján, aki minisztersége után rögtön "véletlenül" éppen ennek az "egyetemnek" a rektora lett.

Sohasem volt igazán jóhírű intézmény, hiszen oktatói karát már eleve zömmel az elődintézményektől átvettek alkották és később is az itt végzettekkel töltötték fel. (Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy egy rövid ideig jelentős tudósokat is kineveztek professzoroknak, akiket az MTA kutatóintézeteiből vettek át ideiglenesen, de ezek, miután megismerték az állapotokat rövidesen ott is hagyták és visszamentek az MTA-ra, vagy aki maradt mára kiöregedett vagy meghalt.)

Az, hogy 2004-től a kétségtelenül nagymúltú Közgazdaságtudományi Egyetemhez csatolták és így most a jólcsengő Budapesti Corvinus Egyetem "Budai Campus"-ának adhatja ki magát nem sokat változtat az érdemi helyzeten.

A Kertészeti Kar oktatóinak tudományos teljesítménye számszerűen és részleteiben megtekinthető az MTMT adatbázis honlapján. Tanszékvezetőinek többsége olyan "szakember" akiknek a tudományos teljesítményét a nemzetközi tudományos közélet nem is jegyzi. Nincsenek jelentős impact factoros publikációik, külföldi folyóiratokban nem publikálnak és nem is idézik őket, nem nyernek el jelentős EU-s tudományos pályázatokat. (Tisztelet a nagyon ritka kivételnek, akik 1 kézen összeszámolhatók.)

A Kertészeti Karnak olyan vezető oktatói és professzori kara van, akik között jelenleg egyetlen egy aktív korú akadémikus sincs, nyugdíjas is csak 1 van.

Ahhoz, hogy egy intézmény egyáltalán egyetemnek hívhassa magát doktori iskolákkal kell rendelkeznie. Egy doktori iskolához minimum 7 fő MAB által akkreditált törzstagnak kell lenni. A Kertészeti Karnak mindössze 1 db ilyen doktori iskolát sikerült nagy nehezen összehoznia, miközben mondjuk az ELTE TTK-n 6, a SZIE MKK-n 4, de még a Debreceni Agrárkarnak is 3 van.

Jelenleg a Kertészeti Kar alig tudja feltölteni az MSc szakjait hallgatókkal, mert senki sem akar oda menni, még az ott végzett BSc-sek is máshová mennek mesterképzésre. Külföldi hallgatói gyakorlatilag nincsenek, leszámítva 1-2 kallódó Erasmusost. Külföldi vendégprofesszorok gyakorlatilag nem látogatják, nem tartanak kurzusokat. Jelentős nemzetközi konferenciát gyakorlatilag soha sem rendezett, bár háziszimpoziumát, néha "nemzetközinek" hívja, de azon legfeljebb néhány erdélyi vagy szlovákiai magyar jelenik meg.

Hát ezek a tények azt hiszem önmagukért beszélnek.

Nem hiszem, hogy az oktatás színvonala attól függ, hogy az adott oktató mennyi idejét töltötte el kutatásokban és hány külföldi kutatócsoport munkájában vett részt. Én a BCE-n tanulok és van olyan tanárom, aki több európai egyetemen is oktatott, elismert szakember és mellette nagyon jól is tanít, de van olyan is, aki koránál fogva is feltételezhetően még nem elismert szaktekintély a világon, de nagyszerű órákat tart és jól tanít. Van olyan tanársegéd is, aki olyan jó órákat tart, hogy élvezet bejárni, és jól átadja a gyakorlati tapasztalatait is. Szerintem ez a legfontosabb. Egy világszinten elismert szakember is lehet rossz tanár, ha nem jól adja át a tudását.

Én a BCE-n eddig azt vettem észre, hogy aki komolyan veszi, annak megvan a lehetősége a tanulásra, a gyakorlatra, és kutatásokba is bekapcsolódhat.