A BME után melyik a legjobb villamosmérnöki egyetem?

Ne általánosíts egy emberből. Én sem tartom különösebben jónak a képzést, de amiket leírtál azok közül a nagyrésze erős túlzás.

Nem tudom az FPGA-t miért tartod ilyen fontosnak, de van a bme-n is labor 1-en, szakirányon meg még több. A VHDL is többször meg lett említve, ha ettől jobban érzed magad.

Én is felsorolom milyen procikra programoztam bme-n, mert az olyan jó. AVR, ARM, Power, MicroBlaze, x86. És még az oszcilloszkópot is tudom használni, pedig csak laboron tanultam(mintha ez olyan nagy fícsör lenne, komolyan).

Nem mind1 min assemblyzik az ember? Simán kaphatsz olyan procit, amit nem láttál még vagy másik változatot pár új utasítással, nem olyan nagy dolog az sem. Az hogy papíron kell csinálni, az mondjuk tényleg nem jó.

A számtud meg azért jó, amiért az info2 is. Hogyha az ember át akar menni infóra, vagy bsc után programozóként dolgozna, akkor legyen valami háttér hozzá.

69%-os, nekem is érdekes amit írsz, azt tudom elképzelni hogy ez időközben kicsit változott.

Másodéves infósként Spartan3-at nyúzunk (igaz, Verilog nem VHDL), programozásból ezt a könnyedséget nem hallom a villamosoktól (sem), illetve mikrokontrollerek is most az elején vannak.

#6: Elfelejtetted hozzáírni, hogy te voltál, de én alapos okkal feltételeztem. :) A leírást köszönöm.

A felsorolt tényekből azt látom, amit sejtettem, azaz, hogy senki nem tud a múltjától megszabadulni, és mindenki magából indul ki. :)

Magyarabbul a Kandó a főiskolai képzést, a műegyetem meg a "régebbi" mérnöki képzést veszi alapul BSc elképzelésekben.

A kettő talán így választható el:

- a főiskolai képzés a gyakorlati élet menedzselésére készített fel, az ehhez szükséges elméleti tudnivalókkal.

- a műegyetemi mérnöki képzés megadta azokat a módszereket, amelyekhez nyúlva minden probléma megoldható - ha megoldható.

Hogy ez jó volt-e így, arról véleményünk különbözhet. Ugye, most is ezekről beszélünk, amikor arról beszélünk, hogy az oktató elméleti ember, nem "szak"-ember, hogy a gyakorlat kevesebb, stb.

Valaha nekem sem tetszett a műegyetemi megközelítés, mert láttam, hogy akik gimnáziumból tévedtek oda, azok úgy végigtanultak öt évet, hogy fogalmuk nem volt arról, egy készülék hogyan nézhet ki, legalább azon a szinten, hogy gyufafej vagy tehervagon nagyságú. És a képzés a hallgatók egy részére hatástalan. Akiből hiányzik az, hogy ha új problémát lát, akkor arra úttörő módon alkalmazza az elméleti eszköztárát, abból hiányzik, és kész. És ráadásul a mérnök, ha bement első munkahelyére, fentiek miatt "ostoba" kérdéseket volt kénytelen feltenni. Azt, hogy majd másfél év múlva előáll egy javaslattal, amitől a motor 40%-al kisebb fogyasztású lesz, azt senki nem hajlandó hozzágondolni abban a pillanatban, mikor az új fiú balra akarja betekerni a csavart. :) Persze, igazán jó mérnök éppúgy kevés van, mint cukrász, cipész vagy ügyvéd, ezt azért teszem hozzá, mert a következő hozzászólás az lenne valakitől, hogy hát én milyen kutyaütőket láttam már. Én is. :) Másban is. :)