Egy járműmérnöknek többet számít a hallgatói idő alatt szerzett gyakorlat, lehetőség keresés vagy inkább a diplomában szereplő jegyek számítanak többet egy munkáltatónak?

A kifogás számít, hogy miért nem kell fizetni neked. Magyarországon ezért (is) terjedt el a túlképzett duma, illetve így kerül szóba a szakmunkás baromság is. A hallgatói gyakorlat csak arra jó, hogy halványka kis előnyöd legyen diploma után egy esetleges és egyébként általában nevetséges interjún, csakis ugyanannál a cégnél, és csakis a többi friss végzőssel szemben.

Az effektív technikai tapasztalat ugyan valóban számít, de a sajátom e tekintetben az, hogy messze nem annyit mint amennyire ez túl van lihegve a legtöbb szektorban, illetve amit a legtöbben tapasztalatnak hívnak, az mindössze a tea-, kávé-, és magyarországon seggszipkodás temporális meghatározásában ki is merül.

Kontraproduktív is lehet a tapasztalat merő időbeli mennyisége, mert a legtöbb ember droid, és belemerevedik az idióta, per definitionem elavult szokásaiba és dogmaszerű elképzeléseibe, akinél pedig ez nem olyan nagy gond, az megkérdőjelezhetően mérnök, mint inkább szakmunkás, hiába a vizsgákra kiválóan, de önállóan gondolkodni annál gyatrábban kiképző BME-s diplomája, a piacos nájki cipőjével az almazöld poliészter öltönynadrág alatt.

Szóval, mire érdemes hangsúlyt fektetni. A diplomád azért ne legyen szar, meg különben is, miért függ össze ez? Vagy jegyek, vagy extra évecske papírtilitoliként iparban? Nem zárják ki egymást, sőt, iparban elbohóckodott gyakornoki évecske alatt rámehetsz az előre tanulásra is, soha jobbkor, temérdek idővel. De ha mindenképpen választanom kéne, én a jegyekre mennék, azon belül is legfőképp a diplomamunká(k)ra. Ezeket nem tudod pótolni utólag, és örökre veled maradnak, "tapasztalatod" meg lesz még elég - főleg ha jól áll a piacos edzőcsuka az almazöld zakócskával, tudsz popsiba lihegni is, meg megállni hogy rávilágíts a túlnyomórészt ostoba és irreleváns kérdés ordító banalitására az interjúkon (tisztelet a ritka kivételnek).