Érettségi tételújrahúzás?

>hogy szerinted milyen esetben lehet -- miért pont akkor?

-szerinted? (Már leírtam: akkor van értelme.)

Mondjuk ha nem akadémikusan, hanem praktikusan nézzük - vegyünk egy konkrét esetet:

A vizsgázó szerzett 20 pontot matek írásbelin, így szóbelizhet. Szóbelin az első tételére 15 pontot kapna.

a. eset: tanár úgy dönt, hogy ez 30%, beírja, mehet tovább a vizsga, a vizsgázó szerez 35 pontot, ami még bukás

b. eset: tanár póttételt húzat(ására veszi rá az elnököt)

Ha a vizsgázó ott mondjuk 40 pontot szerez, az felezve 20, így 40 ponttal átmegy. Vagy ott is 20 pontot szerez, az felezve 10, így bukik.

Ez esetben ki észrevételezi a szabálytalanságot?

Ha a vizsgázó bukott, neki tök mindegy, hogy hány ponttal, nem fellebbez.

Ha nem bukott, még kevésbé.

Az osztálytársak nem tesznek észrevételt, hogy "bezzeg én, aki ugyanannyit tudtam, nem húztam póttételt", mert szintén értelmetlen (feltéve ha igazságos volt a tanár). Ennyiben ez lényegesen más, mint az alaptalan felpontozás, ami ellen szintén nem sokat tehet az elnök.

Szóval elvileg lehet hogy igazad van (számomra meggyőzően indokoltad), de gyakorlatilag meg ez mégis így működik...

De akkor már nem arról beszélünk, hogy a szabályzat mit tesz lehetővé, hanem hogy a tanár csal vagy nem csal.

Praktikusan ennek nincs sok értelme, mert a jelzett esetben teljesen esélytelen, hogy a vizsgázó 40 pontot érjen le a póttétellel (ami 80%, tehát önmagában jeles szint).

Praktikusan ezért ennek akkor van értelme, ha a tanár lát arra esélyt, hogy a póttétellel átmegy a diák. Jó, talán nem a matek a legjobb példa, ahol a szóbeli tételek sok témakörből merítenek, de magyarnál vagy történelemnél netán informatikánál van olyan, hogy valaki pont belehúz abba, amit nem tud.

Hogy a tanár csal-e, hát lehet, de hogy nem etikátlan, az biztos. Miért járjon rosszul a diák amiatt, mert nem állt eléggé ellen a tanár segítő kérdéseinek, és sikerült belőle kihúzni 13% feletti (de összességében még elégtelen) tudást?