Mit dolgozik egy szabad bölcsész?

A szabad bölcsészet alapszak tudástartalmát az etika, ember és társadalomismeret, esztétika, filmelmélet és filmtörténet, filozófia, művészettörténet, vallástudomány elnevezésű hagyományos szakok alkotják. A szabad bölcsészet alapszak általános célja a klasszikus és jelenkori humán kultúrát ismerő bölcsészek képzése.

A filozófia szakirányt választók a filozófia mint szakma és hivatás művelésére készülnek fel. A filozófiai hagyomány és a filozófia főbb szakterületeinek megismerése során a hallgatók az önálló filozófiai gondolkodásra készülnek fel. Az alapszak kialakítja bennük az ehhez szükséges jártasságokat, készségeket és szemléleti jellemzőket.

Az esztétika szakirány hallgatói az esztétika filozófiai alapjairól, a művészet elméletéről és gyakorlatáról szereznek történeti mélységben megalapozott és korszerű ismereteket. A hallgatók olyan szakterületekben mélyedhetnek el, mint a klasszikus, modern vagy kortárs elméletek, az ágazati esztétikák vagy a kanonikus műelemzés.

Az etika szakirány oktatott tárgyai között olyanok szerepelnek, mint az etikatörténet, ágazati etikák, alkalmazott etikák, filozófiai antropológia, ökológia, politológia.

A vallástudomány szakirány a vallási ismeretekkel kapcsolatos általános műveltséggel rendelkező szakembereket képez. A végzettek ismerik az alapvető vallási jelenségeket, a világvallások hagyományait, alapszövegeit, kulcsfogalmait, történelmi megjelenési formáit, az egyetemes emberi kultúrára gyakorolt hatásait, valamint a társadalomban és a társadalmi intézmények között betöltött szerepüket, és jártasak a vallási jelenségeknek a társadalomtudományok módszertanára épülő, interdiszciplináris keretek között folyó tanulmányozásában.

A filmelmélet és filmtörténet szakirányon végzettek a mozgóképkultúra ismerői, kutatói. A képzés során ismereteket szereznek a modern vizuális kommunikációról, annak társadalmi meghatározottságairól, technikai sajátosságairól, a mozgóképes befogadás lélektani és fiziológiai aspektusairól. Ismereteik révén alkalmasak a mozgóképkultúra területén a tudományos kutatómunkára, filmelméleti és filmtörténeti kutatások végzésére.

A kommunikáció és médiatudomány szakirányon végzettek áttekintést kapnak a társadalmat működtető kommunikációs rendszerekről, azaz a társadalmi kommunikációról mint társadalmi alrendszerről, valamint ennek fontosabb intézményeiről és színtereiről. Ennek alapján felkészültek a társadalmi kommunikáció elemzésére, vizsgálatára és a társadalmi kommunikáció alapvető intézményeiben kommunikációs munka végzésére – ennyiben tehát a képzés kommunikátori képességek kialakítását is megcélozza. Ez azért is fontos, mert a kommunikációs szakemberek jelentős része munkája során például közvetítő, társadalmi segítőként, PR-szakemberként mások kommunikációjának fejlesztésén dolgozik.

A művészettörténet szakirány a képzőművészetek (festészet, szobrászat, építő- és iparművészet, modern média) történetével foglalkozó szakembereket képez. A végzettek a művészeti örökség védelmével, a műalkotások közvetítésével és gondozásával kapcsolatos munkakörökben tudnak elhelyezkedni, például múzeumi és műemlékvédelmi intézményekben, kutatóintézetekben, közoktatási intézményekben, galériákban.

Az elméleti nyelvészet szakirány olyan szakembereket képez, akik az elméleti nyelvészet szakterületén járatosak, és egyúttal a nyelvészeti és nyelvészettel kapcsolatos ismereteket és készségeket kívánó bármely szakterületnek a műveléséhez szilárd alapismeretekkel és módszertani készséggel rendelkeznek. A képzés során a hallgatók megismerkednek az alapvető nyelvészeti diszciplínákkal (fonológia, szintaxis, szemantika) és ezek kutatási módszereivel, valamint a nyelvtudomány és a társadalomtudományok kapcsolatával (matematikai logika, nyelvfilozófia, nyelvészeti terepmunka, számítógépes nyelvészet).