Le tudná nekem írni valaki a JOGÁSZ képzést lépésről lépésre, évről évre? Mi is történik pontosan!?

Kb semmi, veszik sorba a jogszabályokat, polgárjog, büntetőjog meg van bőven töltelék.

A tanárok 90% egy semmirekellő, akik azt hiszik, h abból az emberből lesz valaki, akit végig szopatnak.

Közben meg ők maguk se tudják fejből az egész BTK-t mondjuk.

Bocs, elírtam:

[link]

[link]

[link]

[link]

(Pázmányon) Az első év inkább alapozás, akkor még nem vesszük a mai jogszabályokat: egyrészt vannak történelmi órák, magyar jogtöri, egyetemes jogtöri, és a római jog is az, de annak más a jelentősége, mert a magyar jog is a kontinentális jogok közé tartozik, azok pedig eléggé építenek a római jogban kialakult rendszerre, ezért a tanárok sajna eléggé szigorúan veszik a tárgyat. Tehát ott tanuljuk meg azt a "jogász-nyelvet", ami aztán a későbbi tárgyakban is visszaköszön. Első évben is van már jogelméleti tárgy, illetve nálunk van már akkor is egyházi jogról szóló óra, nem tudom hogy a többi egyetemen mi van ahelyett. Ja, meg nálunk van közgazdasági óra is, ami aztán később pénzügyi jogba fordul át, az egyetemnek az a szándéka az előbbivel, hogy ne csak jogász szemléletünk legyen, hanem több lábon is álljunk valamennyire.

A vizsgaidőszakról annyit, hogy kb másfél-két hónapig tart minden félévben, szinte mindegyik tárgynál szóbeli vizsga van, tételhúzással. Hol egy, hol kettő tétel. Az már a tanáron múlik hogy a tételen kívül belekérdez-e másba.

Második évben már jórészt a mai joggal foglalkozunk: polgári jog (5 féléves), büntetőjog (4 félév), alkotmányjog, meg itt is folytatódik a szenvedés a jogelméleti vonalon: ott mindenféle jogtudós gondolatait vesszük át, vannak pl a természetjogi meg a pozitív jogi elméletet képviselők, inkább nem mennék bele..

És a legtöbb főtárgyhoz, bár nem mindhez, tartozik egy gyakorlati óra is, ami a nevéből adódóan azt jelentené gondolom hogy szerezzünk valami olyan ismeretet ami a tk.-ból meg az előadásból nem derült ki, de sokszor csak az elméletet ismétlik meg a tanárok. A gyakorlatnak inkább az a szerepe, hogy legtöbbször írunk rajta a félév során több zht, és mondjuk 6-ból 3 sikeres zh a feltétele annak, hogy elmehessünk vizsgázni. Ez nem szokott túl nehéz lenni egyébként, tehát nem egy nagyon szivatós dolog. Egyébként gyakorlaton kötelező benn lenni, ott van névsor, és általában 3-4 hiányzás felett már csak a tanár jószívűségén múlik hogy vizsgára engedi-e a diákot. És mivel kötelező ott lenni, van úgy hogy az átlag húsz fős gyakorlaton több ember van ott mint a főelőadáson, ahova meg elvileg 200valahány diák jár, csak ugye oda általában nem kötelező bejárni:) Úgyhogy néhány előadás elég foghíjas szokott lenni, ez függ a tanár kedveltségétől is (ajánlom a markmyprofessor.com-ról a Belovics Ervinről írt véleményeket:DD ).

Visszatérve az évekre, második évben is van nálunk kánonjog, ami egyébként egy elég könnyű tárgy, és egy félév latint is kell csinálni, persze bármelyik félévben meg lehet ezt csinálni, nem épül rá semmi. Igazából a többi évben is kb így megy tovább a záróvizsgákig, megjelennek aztán később még olyanok, hogy európajog, nemzetközi közjog-magánjog a Szaharaszerű közigazgatási jog, büntetőjogból a négy féléves anyagi jog után jön két félév eljárásjog és egy félév a büntetésvégrehajtási jog (az anyagi jog a bűncselekménnyel, és annak a körülményeivel, az elkövetővel kapcsolatos, míg az eljárási jognál már megtörtént a bcs, az azzal foglalkozik, hogy hogyan történik meg a felelősségrevonás, pl házi őrizet, büntetéskiaszbás meg ilyesmi, a végrehajtás meg a harmadik szakasza a folyamatnak, tehát mi történik a sitten).

Polgári jog is megy tovább, abból öt félév van (általános rész, személyek joga-dologi jog, kötelmi jog1, kötelmi jog2, szellemi tulajdon és öröklési jog), ez egyébként a római jogra épül, és itt is kicsit keményebben kérnek a tanárok, szóval vigyázni kell, mert szigorúak, és mivel 7 félév ez összesen, ezzel könnyen ki lehet csúszni az öt évből.

Egyébként más egyetemeken van szigorlat is, nálunk az nincs úgyhogy nem is tudok arról sokat, azt hiszem valami olyasmi hogy összevontan újra megkérdezik egy adott tárgyból amit addig vettek.

Amit nem írtam még, hogy kell teljesíteni 8 szabadon választható tárgyat, érdemes értelmes tárgyat felvenni, ami hasznodra válik, de azért nem is nehéz megcsinálni, mert bár a legtöbbnél vagy nincs számonkérés vagy csak valami jelképes, van 1-2 kivétel, amikor a tanár egész sokat kér ahhoz hogy megadja a jegyet.. Itt érdemes előre tájékozódni a többieknél, hogy mit érdemes felvenni, és ez igaz a gyakorlatokra is, ahol 4-5 tanár közül lehet választani, és nagyon nem mindegy hogy kihez megy az ember. A szabadon választható tárgyak egyébként nem épülnek semmire, szóval akkor és olyat veszel fel, amilyet akarsz.

Aztán vannak a kötelezően választható tárgyak, ott annyi kötöttség van hogy kijelölnek 6 tárgyat, és ki kell mondjuk kettőt választani, tehát ebben van kötöttség, de azért szabadság is.

Azoknál a tárgyaknál, ahol a mai magyar jogszabályokat vesszük, ott sokszor kívülről kell tudni magát a jsz-t, az adott rendelkezés fontosságától és a vizsgáztató tanártól függ hogy mit kell feltétlenül szóról-szóra tudni, például a polgári jogból a bevezető rendelkezéseket nem tudni elég veszélyes. De minden tárgyban megvan az hogy mit tartanak fontosnak a tanárok, ezt persze el is mondják, meg rá lehet érezni. A jogszabályokat sajna jórészt be kell vágni, de nem egy lehetetlen feladat.

Hát így csorognak el szépen az évek, meg az életünk, aztán jönnek a végén a magas hegyek: a négy záróvizsga, meg a diplomamunka, amihez az embernek másodszor is fel kell nőnie. A diplomamunkánál választani kell egy témát, a tanszékek honlapján is fel van egy rakás sorolva, de lehet sajátot is választani, és hozzá az adott tanszékről konzulenst, aki aztán segítget a témában, tippeket ad.

A diplomamunka leadása az utolsó félévben történik, akkor már az embernek nincsenek rendes tárgyai, csak a négy záróvizsga előkészítőjét kell felvenni, bejárni nem kötelező rá, meg semmi elvárás nincs ott, csak annyiból áll, hogy egy hónapon keresztül mind a négy zv tárgyból (egy-egy hétig megpróbálják a tanárok összefoglalni, hogy mi kell a zv-re, mit várnak el a tanárok. Elég nehéz több félévnyi anyagot összefogni pár órában, úgyhogy ez nem is sikerül jól mindegyiküknek.

Aztán ki van jelölve egy határidő, amíg le kell adni a diplomamunkát, utána lehet jelentkezni a záróvizsgákra, van egy két hónapos időszak, ahova be lehet lőni a négy vizsgát, és akkor kezdődik a végső őrület:)

Nagy vonalakban azt hiszem ennyi, ha valami még pontosabban érdekelne, megpróbálok arra is válaszolni!