Megéri napi 2 órát utazni egy gimnáziumba?

Én is kb ennyit utaztam a gimibe, és nem bántam meg. Mondjuk nagyon szerettem azt a sulit. Egyetemre meg volt h még többet utaztam mert épp hülye helyen laktam :D Szóval ha ez az álmod, akkor nem múlhat ezen. Fél órát kb minden suliba kell utazni, ha úgy veszed, ez csak fél órával több :)

(A másikra, vigasztalásul: nem vagyok kifejezetten nyelvtan-náci, de én is elhelyezem az embereket a megfelelő skatulyákba a nyelvi megnyilvánulásaik alapján. Ehhez képest egyik reggel arra lettem figyelmes, hogy előző este "valyon"- írtam vajon helyett. Komolyan nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek.)

1 óra az nem olyan sok utanként. Ha nem olyan járatokról van szó, ami mindig tele van, sose lehet leülni, akkor az nem olyan rossz. Ha már a nehéz táskával az egyik zsibbadó kezedben a másik lilulóval nyújtózkodva kapaszkodva kell kiköpködnöd az utazótársasid haját a szádból minden reggel, és hasonló jelleggel délután is, akkor nem érdemes elgondolkodni, hogy megéri-e vajon. Viszont ha legalább délutánonként le tudsz ülni, akkor tanulhatsz hazafelé menet, az nagyon hasznos tud lenni.

Kérdezz végig szomszédokat, szülőket, akik abban az időben járnak arra felé ammerre és amikor majd neked menned kell, hogy milyen a közlekedés.

Már a szak miatt is igen, megérné. Ki lehet bírni, én is nagyjából ennyit utazok, hazafelé nagyon hamar eltelik, reggel viszont van, hogy hosszúnak tűnik.. De akkor általában felidézem magamban a leckéket, amiket aznapra kellett megtanulni vagy ha letudok ülni még átnézem.. Ki lehet bírni szerintem.

A szak miatt megérné, mert alapból is inkább tanulj olyat amit szeretnél, minthogy elmennél egy közeli suliba és valami olyan tanulnál amit nem szeretsz.

Nekem nem érte meg, én félév után el is mentem abból a suliból. Ott is 1-1 óra volt az út, plusz még sétálni is kellett sokat.

Amúgy kollégiumon nem gondolkodtál? Lehet, jobb lenne.

6-os vagyok, most olvastam vissza, hogy mit írtam.

"akkor ÉRDMES lenne elgondolkodni, hogy megéri-e vajon" : ez az amire gondoltam.

A nem valahogy véletlenül került oda, bocsi.