Joghallgatók! Mennyire nehéz a képzés, hogy kell elképzelni?

Egy gimihez képest rengeteget, és másképpen. Nagy mennyiséget rövid idő alatt logikusan kell átlátnod. Nap mint nap nem fognak ellenőrizni hogy tanulsz e, csak zh-n vagy vizsgán derül ki, hogy tudod e az anyagot. (ritka eset hogy gyakorlaton kiderül esetlen)

Mindegy hogy milyen átlagod van gimnáziumban, egyetemen az semmit sem jelent. Mindenki 0-ról indul elsőben. Nézz meg egy két jogi tankönyvet, akkor lesz róla fogalmad mit is kell megtanulnod. Kitartás kell hozzá az biztos, az ász kevés önmagában ide.

Az első válaszolónak azon kijelentését, miszerint mindenki 0-ról indul elsőben, másképp közelíteném meg. A tananyagot tekintve persze nyilván, mert a fölvettek 99,9%-a még életében nem foglalkozott korában joggal.

Ugyanakkor szerintem egyáltalán nem mindegy, hogy hány ponttal kerül be valaki, akár fizetősre is. A hozott pontszámok jó képet adnak az illető szorgalmáról, képességeiről, egy 440 pontos hallgató valószínűleg sokkal könnyebben fogja venni az akadályokat, mint egy 305-ös.

#3-as válaszlónak (én voltam az első válaszoló is)

Nekem mások a tapasztalataim azzal kapcsolatban amit írsz.

A középiskolából hozott pontszám és tanulmányi eredmény összefüggésének tekintetében.

Jogra nem csak friss ropogós érettségivel iratkoznak be. Sokan vannak aki már jócskán elmúltak 18-19 mikor kezdik az egyetemet.

Saját tapasztalatom az, hogy a felvételi pontszám és az egyetemi teljesítmény nincs összefüggésben. Mivel sokan sokféle középiskolából jönnek, esetleg évek teltek el a középiskola óta. Csak hogy példát is írjak nekem vannak olyan évfolyamtársaim akik 400 pont felett államira bekerültek 15-en. 2011-ben kezdtem igaz csak igazgatásszervező szak, nem jogász szak. Nekem 281 pontom volt, költségesre elég volt, abban az évben viszonylag sok, 152 embert vettek fel a szakra. Az évfolyam első én vagyok, de nem az én egyedi teljesítményem a kirívó, hanem a 10 legjobban teljesítő tanuló egy se állami támogatásos..Szóval hol az összefüggés?