Budapesten melyek a legjobb gimnáziumok?

Sajnálatos módon egyre inkább az a tendencia, hogy azok mennek szakközépbe, akik nem tudják tartani a lépést a gimnáziumokban leadott tananyaggal, ezt támasztják alá pl. az emelt szintű érettségi eredmények is (matek: 74% - 61%, fizika: 73% - 59%, hogy csak a számodra fontosakat említsem). Tehát nagyon leegyszerűsítve: az okos emberek nagy része manapság gimnáziumba megy.

Ettől függetlenül persze vannak olyan a szakközepek, amik simán hozzák egy erős-közepes gimnázium szintjét (pl. Boronkay, Puskás, Illyés), de kevés ilyen van, és az átlagszínvonal nagyon alacsony.

Biztosan vannak akik ezzel nem értenek egyet, de az én véleményem az, hogy a szakmai ismeretek hiányosságai sokkal könnyebben pótolhatóak az egyetemen, mint a matek-fizika alapok hiánya.

Lehet.

Ott van pl. a Bolyai János MSZKI az is egy elég erős, színvonalas műszaki szakközépiskola.

Nem csak emelt érettségivel lehet jól érvényesülni. Pont azért ez a tendencia, amit az egyik hozzászóló említett, mert él ez a sztereotípia, hogy szakközépbe csak a hülyék mennek, meg nem tud lépést tartani...

Szerintem meg gimnáziumban az megy, aki nem képes eldönteni mi legyen belőle. Onnan még bármi lehet ápolónőtől a jogászon át mérnökig...

Szakközépben a túlnyomó többség a pályán marad.

Ha ennyire tudod, hogy mechatro mérnök lennél, válassz erős szakközepet, mert a gimnáziumban túlzásba vitt "felesleges" tárgyak helyett olyat tanítanak, ami egy műszaki vonalú egyetemen nagyon jól jön.

Persze félreértés ne essék tuti jó, hogy a gimiben emelt óraszámnban tanulsz törit, csak az egyetemi felvételinél kitörölheted vele, mert senki nem nézi.

Nekünk műszaki szakközépben matekból már 4.-ben tanítottak deriválást és integrálást is alapszinten, és bizony igencsak jól jött az egyetem első félévében amikor csak integrálás és deriválás ment szinte...

Az előző válasz vége kifejezetten félrevezető. Pont a matek az, ahol soha nem érték el a gimnáziumok szintjét a szakközépiskolák semmilyen rangsorban vagy versenyen. Nyilván van amiben jobbak a gimiknél, de ez mellément.

(Tagozatos osztályokban többnyire tizenegyedikben kezdik tanítani a deriválást integrálást és alapból majdnem kétszer akkora óraszámban.)

De ami fontosabb, hogy a tavalyi felvettek arányát tekintve a legjobb magyarországi szakközépben a felvettek aránya 73,7%. A gimnáziumoknál 95,3% a legjobbnál, de csak Budapesten kb. 10 ért el 80% feletti eredményt. Ízlések és pofonok, hogy ki melyik fajta középiskola mellett áll, de ezekkel az adatokkal nehéz vitatkozni. És akkor a tanulmányi versenyek eredményeiről ne is beszéljünk, mert ott még nagyobb a különbség.

És konkrétan a BME mechatronikai szakán is a legjobb átlagokat elérők inkább gimnáziumokból jöttek, mint szakközepekből.

Talán félreérthető kicsit amit az előbb írtam, nem áll szándékomban leszólni semmilyen fajta középiskolát, és természetesen azt sem állítom, hogy egy műszaki szakközépből ne kerülnének ki nagyon jól képzett, tehetséges mérnökök.

Inkább valami olyasmi a lényeg, hogy a gimnáziumban megszerzett több általános tudás nagyobb perspektívát, több lehetőséget jelent az életben. A vezető beosztásban dolgozó emberek gyakran több diplomával rendelkeznek különböző területekről, könnyebb magasra jutni ha nem csak a szűken vett szakmájához ért az ember, hanem más dolgokra is nyitott.