Orvostanhallgatók! Milyen volt a legelső boncolásotok? Nagyon megviseli az embert lelkileg?

Az első két óra nekem kicsit ijesztő volt, 1-2 hónapba beletelt amíg hozzászoktam a látványhoz (és főleg a szaghoz). Mostanra viszont már teljesen természetes, a mindennapjaim része lett.

Egész biztosan hozzá fogsz szokni te is!

Ne így indulj neki, hanem csak úgy mint tananyag,de stresszeld magad előre.

Én azt tudom neked mondani,hogy most volt tíz éves érettségi találkozónk. Mi még gimisek voltunk, amikor biológia fakultáció keretében voltunk boncoláson. Sokan így indultak mint te,mindössze egy ember ment ki,és még most is mindenki pozitív élményként emlékezett vissza rá.

Anatómia vagy patológia.

Anatómián azért kicsit "szoktatnak" az elején. Legalábbis náluk úgy volt, hogy első gyakon csontok, aztán kaptunk egy kipreparált kart. Utána volt csak egész tetem. Előtte paráztam, féltem, hogy hányni fogok, de aztán semmi...

Ott igazából nincs vér, tartósítva vannak a testek, nem is jut eszébe az embernek igazán, hogy előtte éltek. Meg amúgy is aki orvosira megy, azt ált. érdekli a dolog, szóval leköti a figyelmét, nem azon gondolkodik, hogy "úristen egy hulla".

Patológián azért neccesebb. Ott a szagtól lehetne igazán rosszul lenni, de nálunk annyira f.sza az elszívó rendszer, hogy gyakorlatilag semmit nem éreztünk. Max akkor lehetett vmi kis szagocskát érezni, hogy tényleg rendesen odahajoltunk. Engem személy szerint az idősebbek annyira nem viseltek meg. De mikor volt egy-két fiatal, akkor utána órákig nagyon le voltam törve...nem is tudom igazán milyen érzés volt...nyomasztó talán a legjobb szó.

De amúgy sem patoszon, sem anatómián nem lett rosszul s nem hányt senki.